Rendkívül fiatalon robbant be a vízilabdázás elitjébe
Udvardi István 1960. február 27-én született, Budapesten. Már 17 évesen berobbant a sportág hazai élvonalába. Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten folytatta. A ferencvárosi zöld-fehéreknél kezdett megismerkedni a játék fortélyaival. Már 17 évesen tagja lehetett a Ferencváros Kupagyőztesek Európa-kupa- (KEK), illetve Szuperkupa-győztes együttesének. Az 1980-ban a hollandiai Sittardban megrendezett ifjúsági Európa-bajnokságon szereplő magyar válogatott gárdával harmadikként fejezte be a tornát. Ezek után került be a felnőtt nemzeti együttesbe is. A moszkvai olimpián a csapat egyik centereként bronzérmet nyert. A nyolc mérkőzésből ötön játszott. A magyar válogatottban 1980-tól 1986-ig összesen 52 alkalommal játszott. Az ötkarikás játékokon némileg visszaesett a formája, ki is került a nemzeti csapatból. De aztán fordult a világ kereke, hiszen 1982. április 1-jén írt róla az ország egyetlen sportnapilapja, a Népsport. Azokon a hasábokon nem akárki, hanem dr. Mayer Mihály méltatta az ismét meghívott Udvardit. A kapitány elmondása szerint elsősorban a gyorsaság és az energikusság volt a két fő erénye.
A Ferencvárossal érte el klubsikereit
Az 5. helyen végzett az 1985-ben, Szófiában megrendezett Európa-bajnokságon, hét mérkőzésen is játszott, lőtt egy gólt. 1981-ben igazolt át először, a SZEOL AK együttesében birkózott a medencékben, a kapuk előterében. 1983-ban visszatért a Ferencvároshoz. 1985-ben a Népsport szenzációként tálalta, hogy Udvardi I (mert az öccse is pólós volt) a Vasasba szeretett volna átigazolni. A Fradi vezetői „természetesen” nem akarták elengedni, nem szerették volna a nagy riválist erősíteni az átengedésével. A klub legjobb játékosaként emlegette őt dr. Kárpáti György. Az átigazolás egy idő után mégis megvalósult. Kétszeres Kupacsapatok Európa Kupája (KEK) győztes volt 1977-ben és 1979-ben. Kétszer nyert Magyar Népköztársasági Kupát (1977, 1978), a magyar bajnokságok során pedig négy bronz került a gyűjteményébe. Valamennyit az FTC-vel érte el (1978, 1979, 1984, 1986). 1987-ben külföldre igazolt, megszakítással bár, de egy évtizeden keresztül játszott előbb Olaszországban, majd Törökországban. . Ötvenkettedik születésnapja előtt nem sokkal, 2012. február 5-én hunyt el Kecskeméten.
Források
Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink
Népsport, 1985. augusztus 16.
Népsport, 1986. június 23.