Steiner

Endre

Születésekor a család még Nagyváradon élt, de még gyerekkorukban felkerültek a fővárosba. Négy gyermekes zsidó családba született, ahol jelen volt a sakk. Apja Steiner Bernát, anyja Schwartz Cecília. Édesapja polgári iskolai matematika tanár ismert sakkozó volt. Testvérei közül Lajos sakkolimpiai bajnok, és Herman is kiváló sakkozó volt. Édesapjuk lett első edzőjük, később pedig a két testvér együtt dolgozott sakktudásuk elmélyítésén. Húguk, Steiner Piroska politikai pályán tevékenykedett, és írt a családról is, Döme Piroska írói néven. Az Újpesti Sakk-Körben (amelyben 1916-ban jegyzőnek is választják) kezdett sakkozni, de más egyesületek rendezvényein is játszott. A Steiner fivérek sikerei a világháború alatt kezdődtek: Steiner Endre fiatalon, 1916-tól kezdett versenyezni. 1916. elején a Fiatalok versenyén 3-4., egy évre rá megnyerte ezt a viadalt. Emellett Újpesten a II. Augusztiny-emlékversenyt, és a felnőtt versenyeken I és II. helyezések sora következett. 1918-ban a BSE őszi versenyén már első díjas dr. Vajda Árpád előtt, II. díjas a kassai főtornán. 1921-ben a sakktörténeti érdekességű Újpesti Sakk-kör 4 fordulós meccsversenyén, melyen az egész család részt vett: 1. Steiner Endre 2. Steiner Lajos 3. Steiner Bernát. 1922-ben Pöstyénben megnyerte a B-versenyt, innen kezdve mindenki mesternek ismerte el. Steiner Endre ezután fokozatosan mind nagyobb tekintélyt szerzett, a legjobb magyar játékosok sorába emelkedett.

1924-ben az olimpia mellett, de nem annak részeként megrendezték Párizsban a sakkolimpiát. Egyéni versenyek sorát játszhatták, az egyes országok versenyzőinek eredményeit összegezték. A magyarok ezüstérmesek lettek. A versenyforma nem vált be, így 1926-ban, Budapesten áttértek a csapatversenyekre. Itt a FIDE-kongresszussal egyidejűleg egyéni versenyeket rendeztek, amelyek az érkező versenyzők zömét magukhoz vonzották. Steiner Endre egy alkalommal játszott a három fordulóból, ezzel tagja lett az aranyérmes magyar együttesnek. Ezeket még csak előolimpiáknak nevezzük. Steiner Endre volt a korszak sakkolimpiáinak egyik magyar hőse, maga 13 alkalommal volt válogatott. 1927 és 1937 között hatszor szerepelt a magyar csapatban (londoni, hágai, hamburgi, prágai, müncheni és stockholmi viadalokon) és játékával jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy csapatunk és ő maga is 3 arany és 2 ezüstérmet szerezzen. 1927-ben Londonban szervezték meg az első hivatalos sakkolimpiát. Itt már 16 ország mérkőzött, Magyarország aranyérmes lett, természetesen Steiner Endrével. 1928 Hága: 17 ország közt ismét Magyarország lett az aranyérmes! Steiner Endre minden fordulóban szerepelt, 16-szor szerepelt a válogatottban. 1930 Hamburg: 18 csapat, ezüstérem, Steiner Endre 14 válogatottsággal. 1931 Prága: 19 induló. Nem volt jó a csapat összeállítása, idegileg sem bírták, a 10 helyen végeztek. Steiner Endre 15-ször játszott. 1936-ban Münchenben, soron kívüli sakkolimpia volt, mivel a Nemzetközi Sakkszövetség nem rendezett ebben az évben sakkolimpiát, de megengedte a németeknek, hogy az olimpiai játékok mellett ezt is megrendezzék. Az egyes országokra bízták, hogy részt vesznek-e rajta. A németek duplájára emelték a csapatok játékosainak számát, 8 táblára, az induló országok száma pedig rekord lett, 21 csapat indult, így soha nem látott számú versenyző játszott. Magyarország minden ellenfelét legyőzte! Steiner 18 játszmát játszott. 1937 Stockholm: 19 csapat, magyar ezüstérem. Steiner Endre 18-szor szerepelt, ragyogó, 80 százalék fölötti teljesítménnyel. Összesítve: a hivatalos sakkolimpiákon 2 arany- és 2 ezüstérmet szerzett, a soron kívüli olimpián is aranyérmes, az előolimpiákon 1 arany- és egy ezüstérem. Sakkolimpiai válogatottságai száma: 108. Országok közti csapatversenyen 2, fővárosok köztieken további 5 játszmát játszott.

Az Angol-Magyar Bankban tisztviselő, majd önálló szűcsiparos lett, saját üzlettel és műhellyel. A magyar bajnokságot jelentő Nemzeti mesterversenyeken elért eredményei: 1922: 3-4., 1928: 2-4., 1932: 3., 1934: 4., 1936: 3. Magyar klubversenyeken 1923-1940 közt 10 alkalommal lett első. Ritkán előforduló gyengébb eredményei nyáron voltak: ő maga mondta, hogy a meleget rosszul viselte. Külföldön aránylag kevesebbet versenyzett. Érdekes, hogy élete legjobb eredményének ő maga és a sakkirodalom is a Kemeriben (Lettország) versenyen elért 6. helyet tartja, ahol csak igazi világklasszisok végeztek előtte, igen kis különbséggel, mögötte pedig komoly versenyzők végeztek. Nagyszerű eredménye volt 1928-ban: Trencsénteplicben a 2. hel. A történelmi értékszám listán a legjobb eredménye: 16. hely. Steiner Endre nem csak játéktudása, de nyugodtsága, korrektsége, a sakk iránti odaadása miatt is köztiszteletben állt. Elméletileg is képzett játékos volt, a megnyitás- és középjáték területén maga is búvárkodott. Mint megnyitáselméleti kutatót is számon tartották: bátyjával, Lajossal közösen is dolgoztak ezen a területen. Éveken át (1930 körül) nívós sakkrovatot vezetett a Magyar Hírlapban. Játszmaelemzései, értékelései itt és a Magyar Sakkvilág hasábjain is megjelentek. 1940 után már csak a csapatbajnoki küzdelmekben vett részt. 1944 december 29-én munkaszolgálatosként a Budapest elleni bombatámadás során életét vesztette.

• W. A. Foldeak: Endre Steiner and Dr. Arpad Vajda (1996) • Magyar Sakktörténet 4. kötetében (1996): • Földeák Árpád: Mestereink c. fejezetében „Steiner Endre” és • Földeák Árpád: Magyarország a sakkolimpiákon c. fejezet. • A családról szóló könyv: • Döme Piroska: Asszony a viharban • Arcanum • Sakkélet, 2001. március- 2002. május (51. évfolyam, 1-12. szám)2001-07-25 / 5-6. szám