Születése, tanulmányai és a világháború
Édesapjától kisiskolás korában tanult meg sakkozni. A gimnáziumot Kézdivásárhelyen és Kalocsán végezte, a jogi egyetemet Budapesten. A befejező vizsgák előtt kitört az I. világháború, így azokat már csak 1918-ban, tanulmányi szabadsága alatt tette le. Egyetemistaként 1911-ben Budapesten már versenyzett. Első jelentős verseny 1912-ben Temesváron a magyar bajnokság mellett rendezett A-mellékverseny 1. helye. 1913-ban Budapest amatőr bajnokságán 2. Az I. világháborúban részt vett, meg is sebesült. Fiatal korától haláláig, 88 éves koráig sakkozott: tábla melletti sakkot, levelezési sakkot, 70 éven át. Csaknem ugyaneddig írt kiváló sakkcikkeket magyar, német és román nyelven. Tábla melletti sakkban olimpiai aranyérmes, magyar és román mester, 1930-ban és 1947-ben(!) román bajnok, ezek mellett ezüstérmes, 2-3. és kétszer bronzérmes a román bajnokságokon. 1922-ben, Budapesten, külföldi vendégként a Nemzeti mesterversenyen 2. helyezett. Levelezési sakkban olimpiai (csapatvilágbajnokság) arany- és ezüstérmes, egyéb sikerei mellett. A levelezési sakkban visszamenőlegesen kiszámolták a ma már elterjedt értékszámokat: így az 1955. évben a világranglistán az 5. helyre került.
Román állampolgárság: 1920-1934
Kézdivásárhelyre visszatérte után a várost nemsokára Romániához csatolták, ő is román állampolgár lett. Megtanult románul, ügyvédi vizsgát tett, Csíkszeredában ebben a minőségben működött. Versenyzett is: 1930-ban megnyerte a román országos bajnokságot, 1931-ben 2., 1929-ben 2-3., 1926-ban és 1934-ben 3. helyezett volt ezen a versenyen! 1928-ban, 1930-ban és 1931-ben tagja volt a román csapatnak a sakkolimpián, 1926-ban pedig a sakk-előolimpián. Romániából külföldi egyéni versenyekre is utazott: 1922-ben Budapesten, a Nemzeti versenyen 2. helyen végzett, ezzel szerezte meg a magyar mesteri címet.
Ismét Magyarországon
1934-ben áttelepült Magyarországra. 1936 után bíróként, majd közjegyzőként dolgozott. Tagja lett az 1936-os müncheni, soron kívüli sakkolimpián részt vevő, aranyérmes magyar csapatnak, amelyben 13 játszmát játszott! Még 3 válogatottsága volt, összesen 16. Egyéni versenyen értékes, egyben különleges teljesítménye, hogy 1947-ben, magyar állampolgárként, mint korábbi bajnokot meghívták a román országos bajnokságra, amit 55 évesen megnyert! 42 évesen, versenyzőként már legjobb évei után jött át Magyarországra, így ilyen kiváló eredményei kora miatt ezután már nem voltak, de a magyar bajnokságok döntőjében 1945 előtt 8 alkalommal játszott (ekkor Nemzeti mesterverseny volt a bajnokság neve), 1945 után pedig még 4 alkalommal. 1937-ben, Szolnokon 3. lett egy nemzetközi versenyen. Magyar Sakkszövetség vezetőségének 1944-ig, 1945 után pedig a Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetségének tisztségviselője.
A levelezési sakkozó
"Az Újság" versenyén már 1909-1912 közt 1-2. A levelezési sakkban is rendeztek nemzetközi egyéni versenyeket. 1929-ben megnyerte a Wiener Schachzeitung nagy nemzetközi versenyét, 1930-31-ben a Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség (IFSB) versenyén 2-3. (ez Európa-bajnokságnak felelt meg). 1935-37 közt az elődöntőben, 1937-39 közt a döntőben egyaránt az 1. helyen végzett a magyar csapattal (amelynek az 1. tábláján játszott) az "Európai országok távsakk olimpiászán", tehát ez is egyféle olimpiai aranyérem. 1941-42: I magyar levelezési bajnokság: 2. 1943-44: A Magyar Sakkvilág jubiláris levelezési mesterversenye 2., az I. levelezési sakkolimpia (sakkcsapat-világbajnokság) elődöntőjében, 1946-48: 1., a döntőben, 1949-1952: szintén 1., aranyérmes, csapatvilágbajnok. A III. levelezési sakkolimpia döntőjében, 1958-61: 2., azaz a csapatvilágbajnokságon ezüstérmes. 1960-62 között megnyerte a VI. magyar levelezési sakkbajnokságot - 70 évesen...
Sakkirodalmi munkássága
A legjobb magyar sakkírók egyike. A Magyar Sakkvilágnak és a Magyar Sakkéletnek gyakori cikkírója és játszmafeldolgozója, de nyelvtudása miatt német és román sakklapokban is publikált évtizedeken át. Könyvük Barczával: Dr. Balogh János és Barcza Gedeon játszmái az 1941-1942. évi levelezési bajnoki sakkversenyről. 1942.
Kitüntetése
Magyar Népköztársaság Sportérdemérem ezüst fokozata, 1962. - A levelezési sakkolimpián elért ezüstérmes helyezésért.