Sikersorozat az Üllői úton
Branikovits László Budapesten született 1949. december 18-án. A Postás SE-ben kezdte pályafutását, ahonnan a Ferencvároshoz került. 1967-ben lépett először pályára az élvonalban, ahol 200 mérkőzésen 74 gólt jegyzett a zöld-fehéreknél, három magyar bajnoki címet (1967, 1968, 1975–1976) és három MNK-győzelmet (1971–1972, 1973–1974, 1975–1976) szerzett. Részese volt a klub e korszakbeli nemzetközi sikereinek: 1968-ban VVK-döntős, 1972-ben UEFA-kupa-elődöntős, 1975-ben a KEK-döntős csapat tagja volt. Az FTC Örökös Bajnoka. A Fradi után két évig a Csepelt erősítette, pályafutása végén az Építőkben és a Dunavarsányban szerepelt. A „Kisflóri” becenevet onnan kapta, hogy a mozgása hasonlított Albert Flóriánéra.
Olimpiai ezüstérem Münchenben
A válogatottban hat alkalommal lépett pályára és két gólt szerzett. 1972. március 29-én az NSZK elleni mérkőzésen debütált, majd ugyancsak a Népstadionban gólt szerzett a románok elleni Eb-negyeddöntőben. Sérülése elütötte a négyes döntőben való szerepléstől, ám a müncheni olimpia kezdetére felépült. Ott a lengyelek elleni fináléban nem játszott, az addigi négy mérkőzésen ellenben igen. Tízszeres olimpiai válogatott, olimpiai ezüstérmes. 1978-ban közgazdászdiplomát szerzett. 2020. október 15-én hunyt el Budapesten.