Rekorder-válogatott volt az 1960-as évek elején
Benke Attila 1930. december 5-én született Budapesten. 1947 és 1950 között az Elektromos, 1950 és 1952 között a Bp. Honvéd, majd 1953-tól 1963-ig a Vasas röplabdázója volt. Pályafutása kezdetéről mesélte Szabó Gábornak, a Nemzeti Sport újságírójának: „A Bulyovszky – 1947-től Rippl-Rónai utcai – Kemény Zsigmond Gimnáziumban tanultam. Apám tisztviselő volt, anyám háztartásbeli, ketten voltunk testvérek, és Rákosszentmihályról jártam be, eleinte gyalog. 1947-ben történt, hogy néhány osztálytársam sárga trikóban, piros nadrágban és tornacipőben – vagyis ruszki Adidasban, ahogy neveztük… – jelent meg a tornaórán. Amikor rájuk csodálkoztam, mondták, menjek el az Elektromosba röplabdázni, akkor én is kapok szerelést.” Mindhárom klubjával bajnoki ezüstéremig jutott – hatszor –, emellett három bronzot is nyert. A Vasassal 1956-ban kupagyőztes lett. A válogatottban 1949 és 1960 között 110-szer lépett pályára, a röplabdázók közül elsőként érte el a századik mérkőzést. 1949-ben a világbajnoki 7., 1952-ben a világbajnoki 5., 1956-ban világbajnoki nyolcadik, 1958-ban világbajnoki ötödik, 1950-ben az Európa-bajnoki 3., 1955-ben az Európa-bajnoki 7. helyezett válogatott tagja volt. 1949-ben negyedik lett a budapesti Főiskolai Világbajnokságon. 1964-től a Vasas edzője volt, foglalkozott az első csapattal, majd később az utánpótlással. 1967-től több szakaszban a férfi válogatott másodedzőjeként is tevékenykedett. 1968-ban edzői oklevelet is szerzett. Eleinte másodállásban edzősködött, 1974-től már főállásban. 2022 augusztus 21-én hunyt el.