Labdarúgókapusként indult
Egy ízben döntő fontosságú „rangadóra” került sor az Érsekújvári SE pályáján két kölyökcsapat között. Ekkor történt, hogy a szakembereknek – akik egyébként rendszeresen eljártak a fiatalok mérkőzéseire – nagyon megtetszett a Törekvés nevű utcaválogatott rendkívül ügyes kapuvédője és leigazolták az Érsekújvár SE második csapatába. A tehetséges fiú továbbra is igazolta a labdarúgásra való rátermettségét és egy évvel később nemcsak az iskolában, hanem a labdarúgó-pályán is felsőbb osztályba léphetett. Így lett Prohászka Lászlóból 17 éves korában első osztályú kapus. A következő évben Budapestre került egyetemre, s ettől kezdve már a BEAC színeiben űzte tovább a labdarúgást. Nemsokára főiskolai válogatott lett és legnagyobb örömére 1947-ben elvitték a párizsi Főiskolai Világbajnokságra. Az első mérkőzésen még nem védett. Ezen együttesünk 1:1-es döntetlent ért el a franciák ellen, de sorshúzás után kiesett a további küzdelmekből. A Vigaszdíjban azonban már őt állították a kapuba és együttesünk 2:1-re győzött. Ugyancsak ő védett a Nantes város válogatottja elleni barátságos mérkőzésen és legyőzték azt a csapatot, amely nem sokkal azelőtt osztrák élvonalbeli klubcsapatot fektetett kétvállra. Szinte már kabalaként emlegették, mert amelyik mérkőzésen ő őrizte a kaput, mindig győzött a csapat. Két év múltán Prohászka László újból főiskolai válogatott lett, de ezúttal már nem mint labdarúgó, hanem mint röplabdás. Ez bizony nem mindennapi esemény egy fiatal sportoló pályafutásában. Hogyan is történt? Magyarországon is megkezdődött a röplabdasport szervezése, amelyben Prohászka László is sokat segített. A sportág nem volt ismeretlen előtte, hiszen diákkorában sokat röplabdázgatott. Ebben a sportágban is bebizonyította tehetségét, mert rövidesen azzal dicsekedhetett, hogy tagja annak a csapatnak, amely Magyarországon először szerezte meg a bajnoki címet. Ezután már rohamosan követték egymást az események. 1947-ber magyar színekben részt vett Tiranában a Balkáni Játékokon, egy év múlva a prágai világbajnokságon, majd 1949-ben a budapesti FVB-n. Így lett Laciból két éven belül főiskolai röplabda-válogatott, s ekkor már véglegesen elhatározta, hogy a röplabdázást választja. Nemsokára, mint edző, szaktudását is igazolta, hiszen a BSE női röplabda-csapata az ő irányítása alatt nyert egymás után kétszer bajnokságot. Prohászka László 1955-ben mondott végleg búcsút a röplabdázásnak, de csak játékosként.
“„