Sportpályafutása
Szabó Lőrinc, azaz ahogyan azonos nevű édesapja a verseiben is emlegette, Lóci, 1929. december 14-én született. A református Lónyay Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakát. Addigra már sikeres, válogatott röplabdázó volt. 1947 és 1953 között a Csepel MTK, a Csepeli VTK és a Csepeli Vasas sportolója volt. Négy bajnoki címet (1949, 1951, 1952, 1953), valamint kétszer (1951, 1953) Magyar Népköztársasági Kupát nyert. A csapat 1949-től 1954-ig uralta a magyar bajnokságot, Antalpéter Tibor, Havasi Gyula, Hennig Ernő, Léber László, Sebők László, Pergyik József, Szabó Lőrinc, Zsolt Róbert, majd még Gyene Csaba, Moss László, Kövér György, Somogyi László, Bölcsei György, Németh Zoltán a sportágnak nemcsak bajnokai, válogatott játékosai, hanem valamennyien elméleti és gyakorlati kiválóságai, mesterei, nagyszerű szakemberei is voltak. Szabó Lőrinc 24-szer játszott a válogatottban, 1949-ben negyedik lett a budapesti főiskolai világbajnokságon, 1950-ben bronzérmes a szófiai Európa-bajnokságon, 1952-ben ötödik a moszkvai világbajnokságon. Szabó Gábor idézett a költő, műfordító levelezéséből egy 2014-es Nemzeti Sport-cikkben, eszerint a család rossz anyagi körülmények között tengődött az 1950-es évek elején, nagy segítséget jelentett, hogy Lóci bekerült a válogatottba:
„Lóci a válogatott edzésen jó ennivalókat kapott (például 10 deka vajat), s még többet kap majd ezután.” Vagy: „Lóci éjjel jött meg válogatott edzésről, még ott bevágott 15 deka vajat és 8 deci tejet. A vaj kötelező volt.”
“„
Bontott csirke és Fabulon
Huszonnégy évesen felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára, attól kezdve a röplabda háttérbe szorult az életében. Ugyancsak Szabó Gábor foglalta össze G. Szabó Lőrinc (így használta a nevét a filmes világban, a G. a dédszülők nemesi előnevére utal, gáborjáni) szakmai pályafutását: „Lóci, alias G. Szabó Lőrinc az első, reklámfilmekre specializálódott magyar rendező. Ki gondolná, hogy az ő nevéhez fűződik a Fabulon („Fabulon a bőre őre, ezt használja nyakra-főre!”), a bontott csirke („Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál?!”), a Traubisoda (a műfaj leghíresebb rendezője, Sas István is népszerűsítette), az Orion vagy az Amo Vénusz szappan reklámja? Emellett alakja feltűnt Jancsó Miklós három alkotásában (például a Szegénylegényekben), rendezőasszisztensként dolgozott Bácskai Lauró István, Mamcserov Frigyes, Keleti Márton egy-egy filmjében, de ő volt a legendás Keménykalap és krumpliorr vágója is.” Szabó Lőrinc 1997. február 23-án Budapesten hunyt el súlyos betegség következményeként.