Kluger

Gyula

A Sátoraljaújhelyi Felsőkereskedelmiben érettségizett, a középiskolás éveket a pályaválasztási tanácstalanság jellemezte, egészen addig, míg Göndör László nevű osztálytársától meg nem tanult sakkozni. A tanítvány csakhamar legyűrte mesterét, és nemsokára nem akadt a városban ellenfele a kis Kluger Gyulának. Bár erős partnere ezután csak akkor volt, ha néha arra vitt a mozgópostásként dolgozó idősebb Honfi Károly útja. Ifjúkora egyik megtermékenyítő hatású olvasmánya Romanovszkij egyik tankönyve volt. Fejlődésén nagyot lendített anyai nagybátyja, Fazekas István. A későbbi nemzetközi mester juttatta őt első nemzetközi szerepléshez. Tizenhét évesen cseh mesteri címet szerzett. A kínálkozó tisztes polgári középszer helyett a sakkozáshoz tág teret nyitó létbizonytalanságot választotta. Érettségi után Budapestre költözött. Itt néhány ismerős, egy-két rokoni kapcsolat, de albérleti szállás várta. 1935-ben megkapta a magyar mesteri címet. Hogy a vágyva vágyott sakk-központok közelében élhessen, kávéházi játszmákból tartotta fent magát. A háború sok szenvedést hoz Klugernek is, több évig volt munkaszolgálatos. Onnan visszatérve családot alapított, és végleg Budapestre költözött. Végre biztos keresetet harcolt ki, és kedvére sakkozhatott. Jóformán minden bajnoki döntőn részt vett, sokszoros válogatottá vált. Fél évszázados pályafutása legfontosabb szakaszának végpontjait két kritikarészlettel jelezhetjük:

Az ötvenes és a hatvanas években az egyik legerősebb magyar sakkozó volt. Ha nem is egyedülálló, de nem nagymesterek között kiemelkedő, ahogyan néhány magyar bajnokságon szerepelt. 1953 ban például kis híján megnyerte a tornát. 1954-ben, az esztendő egyik legerősebb nemzetközi versenyén Bukarestben — Furmant, Pachmant, O’Kellyt, Stahlberget és más kitűnőségeket megelőzve, ötödik lett. 1954-ben szerepelt az amszterdami olimpián, tagja volt a magyar olimpiai csapatnak. (Összesen két olimpián játszott.) Az 1960. évi lipcsei nemzetek tornáján nyújtott teljesítményéért Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki. Két olimpián 25 játszmából 10-et nyert, 9-et vesztett, 6-ban döntetlenül végzett. Kluger a megnyitások kiváló szakértője volt. Barátai, sakktársai sok eredeti gondolatát ismerték. A rögzítéssel mindig hadilábon állt, ezért ötleteit többnyire mások dolgozták tovább. A középjátékban a mély, nehéz fajsúlyú tervek kedvelője volt. Ez okozta híresen nagy időzavarait. Remek érzéke volt a kis kombinációkhoz, és kiválóan vezette a bástyavégjátékot. 24-szer jutott be az országos bajnokság döntőjébe: 1953: 2., 1970: 3-4., 1937, 1952: 4. helyezett lett. Mindezt úgy teljesítette, hogy 1938 és 1945 közt, valamint 1948 körül nem versenyezhetett. Külföldi versenyekre csak legjobb évei után mehetett, így csak 40 évesen érhette el a nemzetközi mesteri címet. Ő jutott be legtöbbször (21) a magyar férfi egyéni bajnokság döntőjébe. Alighanem csúcsot állított fel tanítványainak létszámával. Az életkor előrehaladtával eredményei szeszélyesebbé váltak, de változatlan maradt munkabírása, hatalmas sakkszeretete és bizakodása.

A magyar sakktörténelem hemzseg az anekdotáktól, bár a legtöbbjük csak szájhagyomány útján terjed. A legenda szerint 1956 november első napjaiban megkérte a felesége, hogy hozzon tejet és kenyeret valahonnan. A mester nyakába vette a várost, ám út közben az utcai lövöldözések miatt be kellett húzódnia egy kapualjba. Ott találkozott össze egy másik sakkozóval, aki izgatottan kérdezte: - Mit szólsz, milyen rettenetes a helyzet Pesten? - Jaj, ne is mondd, pedig délután egy nehéz függőpartim lesz a szövetségben!” Nagyon szeretett sakkozni, az életét tette fel a játékra. Híresen nagy küzdő volt. Fénykorában a legjobbakat is elkapta, legyőzte többek között Talt, Korcsnojt, Stahlberget és Gligoricsot is. Egy másik történet szerint, a vidéki mesterversenyen a fiatalabb barát udvarol egy helybéli leányzónak. Az ifjú hölgy szülei felkeresték Gyula bácsit, mondja meg, miféle ember ez az X. Y.? Gyula bácsi válasza ez volt: - Veszélyes ember! Nimzót játszik! Ez a mondása szállóigévé vált. (A nimzoindiai védelem egy megnyitásfajta a sakkban.)

Robosztus oktatómunkát végzett, eleinte több csapatnak is edzője volt egyidejűleg. Legnagyobb felfedezése Lengyel Levente, akivel kisdiák korában kezdett foglalkozni, és mély barátsággá fejlődő együttműködésük hosszú éveken át tartott.

1934: főtorna elődöntő: 1., főtorna döntő: 3-4., 1935: mesterképzó főtorna: 1., országos bajnokság, Tatatóváros 7., Nyíregyháza 1-2., 1936: párosmérkőzés Barcza ellen, Debrecen: 4,5:5,5, 1937: Budapest, Merényi-emlékv. 2-3., országos bajnokság: 4., 1946: Debrecen: 1-2., 1947: Sátoraljaújhely 1-2., 1950: országos bajnokság 9-10., 1951: Budapest, Láng-gyár versenye 1., Budapesti Honvéd SE II. Rákóczi Ferenc emlékv. 1., 1952: országos bajnokság 4., Budapest, BTSB versenye 1., Budapest, Boros emlékv. 1., országos bajnokság középdöntő 1., 1953: országos bajnokság 2., a BTSB Charousek- emlékversenye 2., 1954: országos bajnokság 6., Bukarest 5., 1955: Budapesti Szikra versenye 1., Szeged, Gecsei-emlékv. 1., 1956/57: Hastings (Premier Reserves) 1., 1957: országos bajnokság 9., 1958: országos bajnokság 8-9., 1959: országos bajnokság 6., 1960: Balatonfüred, Asztalos-emlékv. 3-5., párosmérkőzés Flórián ellen Budapesten 3,5:1,5, párosmérkőzés Honfi ellen Budapesten 4,5:3,5, 1961. Budapest, Szállítómunkások SE versenye 1., 1962: országos bajnokság 4-5., Budapest, BEAC versenye 2., Budapest, GANZ MÁVAG verseny 1-3., 1963: országos bajnokság 8-9., Nyíregyháza 1-2., 1964: országos bajnokság 6-7., 1965: országos bajnokság 8-9., Budapest, Kossa emlékv. 3-6., 1966: Budapest, Kossa-emlékv. 3-5., 1967: Budapest-bajnokság 2-3., Budapest, Breyer-emlékverseny 1-3., Debrecen 3-4., 1968: Budapest-bajnokság 2-3., Budapest, Kossa-emlékv. 4-6., Zombor 5-6., 1969: Budapest, dr. Vajda Árpád-emlékv. 1-2., Budapest, Breyer-emlékv. 3-7., 1970: országos bajnokság 3-4., 1975: Csóka 4-5., 1976: Lipcse 5-6., 1977: Oslo 2., Bagneux 3-6., 1978: Szatmárnémeti 2-3., 1979: Budapest-bajnokság 2-4., 1980: Tapolca 2-3., 1983: Kecskemét, DUTÉP verseny 6.

1954 Amszterdam sakkolimpia 15 válogatottság, 1960 Lipcse sakkolimpia 10 játszma, összesen 25 olimpiai szereplés. 1961 Oberhausen Európa-csapatbajnokság elődöntő 4 játszma, 1965 Hamburg 6 válogatottság, összesen 10, a csapattal pedig bronzérem. Mintegy 50 alkalommal volt válogatott.

• Arcanum • Sakkélet, 1994. március-december (44. évfolyam, 1-12. szám)1994-12-20 / 11-12. szám • Szabad Föld, 2013. július-december (69. évfolyam, 27-52. szám)2013-10-31 / 44. szám • Magyar Sakkélet, 1984 (34. évfolyam, 1-12. szám)1984-02-10 / 2. szám • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. II. kötet I-R (Szekszárd, 1994)Ki kicsoda