Salgótarjánból indult
Vilezsál Oszkár 1930. szeptember 17-én született Salgótarjánban. Bár már a középiskolában is futballozott, első igazi egyesülete a Salgótarjáni SE, azaz a „Sese” volt. 1947 őszén igazolt át a város a következő években több nevet is viselő bányászklubjába, ahol 1953 végéig 148 élvonalbeli bajnokin szerepelt. Edzője, a korábbi válogatott középfedezet, az újságírónak is kitűnő Kléber Gábor írta róla 1952-ben:
Évek óta „számít” a magyar labdarúgásban. Évek óta várják a szakértők, mikor „ugrik ki a bolyból”. Jól bánik a labdával, az utóbbi időben pompásan fejlődött a taktikai érzéke és a kapura rúgása. Hibája: nem mozog eleget. Ha a labdát leadja, nem helyezkedik, nem fut olyan helyre, ahol ismét ő kaphatná a labdát. Amikor olyan napra ébred, hogy gyorsabban ver a szíve, gyorsabban lüktet a vér az ereiben, akkor kimagaslik a salgótarjáni ötösfogatból, akkor gólképes és válogatott csatárhoz méltó játékkal örvendezteti meg a nézőket. Erős elhatározás és sportszerű előkészület kérdése csupán, hogy Vilezsál mindig olyan játékot nyújtson, amit amikor „halvér” helyett fiatal sportember forró, lüktető vére kergeti őt a pályán.
“„
Sikerek a Ferencvárossal
1954 elején arról tudósított a Népsport, hogy „Vilezsál Oszkár (Salgótarjáni Bányász) átlépési kérelméhez az OTSB hozzájárult, úgyhogy Vilezsál a jövőben a Bp. Kinizsi színeiben szerepelhet.” Akkortól új korszak kezdődött a hol összekötőt, hol fedezetet játszó futballista pályafutásában, Ferencvárosban. 1965-ig 229 bajnoki találkozón 51 gólt szerzett. Két bajnoki címet nyert (1962–1963, 1964), már előbbinél is ő volt a csapat legidősebb mezőnyjátékosa. Az 1965-ös idényben VVK-győztes lett – utolsó tétmérkőzése az Atlético Bilbao elleni budapesti 1:0 volt), előtte 1962–1963-ban VVK-elődöntős. 1958-ban megnyerte azt a Magyar Népköztársasági Kupa-sorozatot, amelyet csapata még Bp. Kinizsiként kezdett, de már FTC-ként zárt.
Bronzérem Rómából
1960-ban tagja volt a római olimpián bronzérmes magyar csapatnak. Az India elleni csoportmeccsen és a dánok elleni elődöntőben lépett pályára.
Játékos és edző, egy idényben
Az 1965-ös különleges éve volt pályafutásának. Tavasszal két mérkőzésen még játszott a bajnokságban, ám ősszel, miután a vezetőséggel összekülönböző Mészáros Józsefet néhány héttel a klubtörténet legnagyobb sikere után menesztették, szeptember végétől Vilezsál Oszkár lett a megbízott vezető edző Nyolc bajnoki jutott neki, második lett csapatával a Vasas mögött. Jóval később, 1979 elejétől az Ikarus csapatánál dolgozott edzőként, egészen nagyon korai haláláig. Vilezsál Oszkár 1980. július 20-án hunyt el Gödön.