Sebes Gusztáv megígérte…
Hazai és nemzetközi sikerek a zöld-fehérekkel
Orosz Pál 1934. január 25-én született Szentesen. Ott, a helyi vasutascsapatban kezdett futballozni, majd előbb a Szentesi Szakszervezeti Torna Egylet, aztán a névváltozás után a Szentesi Kinizsi játékosa lett. 1952-ben, már megyei ifjúsági válogatottként átlépett a Szegedi Petőfibe. Emlékei szerint ott nem érezte jól magát, csak hitegették azzal, hogy jobb körülményekhez segítik. Így beszélt Gyenes J. Andrásnak, Fradi gyászinduló című, Dalnoki Jenő életéről szóló könyvében:
Egy Beniczky Ferenc nevű úr, aki mellesleg a Kinizsi nagypályás kézilabdacsapatának a kapusa volt, lejött értem Szegedre. Mivel a Rákosi-rendszerben a város a határsávba tartozott, már a pályaudvaron kérdőre vonták, hogy miért jött ide, kivel akar találkozni. Fegyveresek igazoltatták és megkérdezték, hogy Szegeden mi a célja. Közölte, hogy egy Orosz Pál nevű focistával akar tárgyalni, mert el akarja vinni a Budapesti Kinizsibe. A rendőrök rögtön telefonáltak az egyesület központjába, s úgy, ahogy volt, az Üllői úti küldöttet felültették a következő vonatra és visszaküldték Pestre. Egy szó nem sok, annyit sem válthattunk. Magyarán, mindenáron meg akartak tartani, sőt már kész volt a tervük, hogy átirányítsanak a Szegedi Honvédhoz, amelyik akkoriban nagyon jó élvonalbeli csapatnak számított. Mivel katonaköteles korba kerültem, az elképzelés minden szempontból tökéletesnek tűnt. Nekem sem kellett több, felutaztam Budapestre, s jelentkeztem a klub elnökénél, Száraz Istvánnál. Ő elvitt Sebes Gusztávhoz, a Sporthivatal elnökhelyetteséhez, az Aranycsapat szövetségi kapitányához, aki egyértelműen a sportág első számú, teljhatalmú vezetőjének számított. Száraz közölte, hogy ez a 18 éves srác kell a Kinizsinek, és nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy az Üllői útra kerülhessek. A nagyhatalmú Sebes a szabályokra hivatkozva közölte, hogy csak a legközelebbi átigazolási időszakban nyílik erre lehetőség, mivel a Szegedi Petőfi nem hajlandó engem kiadni. Ám garantálja, hogy 1953 tavaszán, a Kinizsi játékosa leszek.
“
„
Új korszakot nyitott a bemutatkozása
1953. február 22-én, a Ganz-Vagon elleni Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzésen mutatkozott a Bp. Kinizsi piros-fehér mezében. Túlzás nélkül: a meccs új korszakot nyitott a csapat történetében, a kapus Gulyás Géza, valamint a csatársor négy tagja, Kertész Tamás, Orosz Pál, Mátrai Sándor és Fenyvesi Máté akkor játszotta az első tétmeccsét a Fradiban. Orosz Pál 1966 végéig tíz alkalommal végeztek a bajnoki dobogón csapatával: 1962–1963-ban és 1964-ben bajnok lettek, 1959–1960-ban, 1965-ben és 1966-ban ezüstérmes. 1958-ban megnyerte az 1956-ban kiírt, hosszan elnyúló Magyar Népköztársasági Kupa-sorozatot. Nagy büszkesége volt az 1965-ös VVK-elsőség, a Ferencvárossal 1962–1963-ban a VVK-elődöntőjébe jutott. Visszavonulásáig 264 mérkőzésen lépett pályára a Fradiban és 79 gólt szerzett. 1974-ben az FTC Örökös Bajnoka lett.
Orosz és egy orosz
Emlékezetes mérkőzése volt a Ferencvárosban az 1963. augusztus 11-i, Dinamo Moszkva elleni, az első Országos Sport Napok keretén belül játszott találkozó. A meccset a vendégek 3:2-re nyerték, de nem emiatt maradt emlékezetes. Sokkal inkább a botrányról, amelynek főszereplője Orosz Pál és Gennagyij Guszarov összeverekedtek. „A 65. percben Carjov elbuktatta Albertet, a középcsatár pedig rálépett a földön fekvő hátvédre. Egy perccel később eléggé el nem ítélhető jelenet játszódott le. A felezővonal közelében, a labdáért vívott harc közepette Orosz hátulról beletalpalt Guszarovba, s miközben a két játékos dulakodni kezdett, mások is odarohantak és lökdösődés kezdődött. A játékvezető nehezen tudta lecsillapítani a felzaklatott kedélyeket, s végül Oroszt és Guszarovot is kiállította” – írta a Népsportot tudósító Németh Gyula. Noha nem biztos, hogy a cselekménnyel azonos súlyú volt, Oroszt az MLSZ eltiltotta, 1964. március 24-én az FTC–Dorog-mérkőzésen játszhatott csak újra. Guszarovot otthon nem vonták felelősségre, játszott a válogatottban is.
Gólt szerzett az olimpiai bronzmeccsen
Orosz Pál az 1960-as római olimpián három mérkőzést játszott a bronzérmet szerző csapatban az olaszok elleni bronzmérkőzésen ő szerezte a magyar csapat első gólját. Benevezett játékos volt az 1964-es olimpiára is, de Japánban nem kapott játéklehetőséget. Az A-válogatottban nem játszott pályafutása során.
A futballból doktorált
A Fraditól távozva 1967-ben játszott néhány hónapot az egykori Ferencváros-játékos, Horváth Ödön által edzett Pénzügyőrben. „Orosz Palitól azt vártuk, hogy összefogja a támadósort, vezéregyénisége legyen a csapatnak. Ehelyett kedvetlenül játszott, gyakran volt sérült, s végül önszántából visszavonult” – mondta róla Horváth 1967 szeptemberében. Orosz Pál 1964 és 1968 között a budapesti Leővey Klára Gimnázium, később a Fáy András Gimnázium testnevelő tanára volt. Közben 1968 és 1970 között a Ferencvároslabdarúgó-szakosztályát vezette. Dolgozott a Testnevelési Főiskola tudományos munkatársaként, Magyarországon elsőként doktorált a labdarúgás témaköréből. 1987-től a Sportjáték Tanszék egyetemi docense volt. Edzőként két periódust töltött Marokkóban, 1970 végétől az El Dzsadida (El Jadida), 1972–1973-ban, majd 1979 és 1981 között a Raja Casablanca edzőjeként dolgozott. 1993 elején ismét vissztért néhány hónapra az El Dzsadidához. 1973-ban és 1980-ban az Év edzőjének választották Marokkóban. 1972 szeptemberétől rövid ideig foglalkozott a válogatottal is. A nyolcvanas évek második felében és a kilencvenes évek elején több edzéselméleti könyvet is írt. 2014. május 12-én Budapesten hunyt el. Fia, ifjabb Orosz Pál 2011 óta az FTC ZRt. vezérigazgatója.
