Klujber

Katrin

Dunaújvárosban született, és ott kezdett kézilabdázni 2011-ben, majd tizenhat éves korában, 2015-ben csatlakozott a Dunaújvárosi Kohász felnőttcsapatához, és ebben az évben bemutatkozott a magyar élvonalban. Első teljes idényében rögtön megnyerték az együttessel az EHF-kupát, a döntőben a német TuS Metzingen legyőzésével. Klujber bekerült a korosztályos válogatottba is, 2017-ben negyedikek lettek a junior-világbajnokságon, ő pedig negyven gólt szerzett, és beválogatták a torna álomcsapatába. Még nem volt tizennyolc éves, amikor 2017 februárjában Kim Rasmussen szövetségi kapitány meghívta a felnőttválogatott keretébe, majd a Koszovó és Fehéroroszország elleni Eb-selejtezőkre is. A következő évben hatalmas sikert elérve megnyerték a junior-világbajnokságot Debrecenben. 2019 januárjában a Ferencváros együtteséhez igazolt, majd 2021 márciusában meghosszabbították a szerződését.

A válogatottban Japán ellen lépett pályára először 2019 márciusában, majd a csapattal tartott az az évi világbajnokságtól kezdve valamennyi világversenyre, és hamar az együttes egyik oszlopa lett. Az Elek Gábor és Danyi Gábor irányította nemzeti csapattal kijutottak a 2021-es tokiói olimpiára, amelyen a hetedik helyen végeztek. Ide már magyar bajnokként utazott, ugyanis a Fradival megnyerték a 2020–2021-es NB I-es kiírást, megelőzve a nagy rivális Győrt. A következő két évben megnyerték a Magyar Kupát is a zöld-fehérekkel, 2022-ben pedig Klujbert az év női kézilabdázójának választották hazánkban. 2023-ban bejutottak az FTC-vel a Bajnokok Ligája budapesti döntőjébe, ahol 28:24-re kaptak ki a norvég Vipers Kristiansandtól, ő pedig negyedik helyen végzett a sorozat góllövőlistáján. A 2023-as világbajnokságon, hatodik felnőttvilágversenyén újfent a tizedik helyen végeztek, ami olimpiai selejtezőt ért, 2024 áprilisában, Debrecenben pedig nagyszerű teljesítménnyel harcolták ki a párizsi részvételt.

A magyar női kézilabda-válogatott olimpiai hatodik helyéből remek játékkal vette ki a részét, beválasztották az olimpia álomcsapatába. A svédek elleni, hosszabbításban elveszített negyeddöntőben 11 gólt lőtt. A decemberi Európa-bajnokságon 60 találattal lett a torna gólkirálya, beválasztották az All Star-csapatba, a franciák elleni bronzmeccsen kilenc gólt lőtt, emellett volt egy látványos és fontos blokkolása, amikor az ellenfél az üres kaput vette célba, de ő kiütötte a gólba tartó labdát. Az utolsó támadásnál egy már elveszettnek látszó labdát úgy mentett meg, hogy háttal állva passzolt a jobbszélre Győri-Lukács Viktóriának, aki nem hibázott, Magyarország 25-24-re győzött, és tizenkét év után ünnepelhetett érmet világversenyen.

• olimpiai 6. (2024) • olimpiai 7. (2021) • 2x világbajnoki 10. (2021, 2023) • világbajnoki 14. (2019) • Európa-bajnoki 3. (2024) • Európa-bajnoki 10. (2020) • Európa-bajnoki 11. (2022) • junior világbajnok (2018) • junior Európa-bajnoki 3. (2017) • ifjúsági világbajnoki 5. (2016) • ifjúsági Európa-bajnoki 3. (2015) • EHF-kupa-győztes (2016) • Bajnokok Ligája-döntős (2023) • 2x magyar bajnok (2021, 2024) • 3x Magyar Kupa-győztes (2022, 2023, 2024) • 2x az év magyar kézilabdázója (2022, 2024) • az év magyar utánpótlás játékosa (2016) • a magyar bajnokság gólkirálya (2024) • az Európa-bajnokság gólkirálya (2024)

• kezitortenelem.hu / Éliás Gábor