Kiss

László

1968-ban a Csepel SC-ben kezdett evezni, Czakó András, majd Fok Imre nevelőedzők keze alatt. Sorkatonai szolgálata alatt, 1971 – 1973 során a Budapesti Honvéd színeiben versenyzett Müller Ádám irányítása alatt. 1974-től 1982-ig újra a Csepel SC versenyzője volt, Jásdi Sándor, Czakó András és Fáth András edzették, az ekkor már válogatott élsportolót. 1983-tól 1985-ig, versenyzői pályafutása utolsó éveiben az FTC-t erősítette. Összesen 18 felnőtt országos bajnokságot nyert: kormányos nélküli kettesben Cimpián Lászlóval, ill., testvérével, Kiss Ferenccel (3), kormányos kettesben (1), kormányos nélküli négyesben (3), kormányos négyesben (3), valamint nyolcasban (8).

1974-ben szerepelt először válogatottként, a luzerni világbajnokságon kormányos nélküli négyesben (Kiss László, Csermely József, ifj. Zsitnik Béla, Bányai Ágoston) a reményfutamban kiestek, helyezés nélkül zárták a versenyzést. 1977-ben az amszterdami világbajnokságon tagja volt a X. helyen végzett nyolcasnak (Melis Antal, Melis Zoltán, Pergel László, Hegedűs Péter, Szabadkai Attila, Zsenyei Gyula, Kiss László, Cimpián László, korm. Bognár Jenő). 1979-ben Bledben kormányos nélküli négyesben állt rajthoz, ám a csapat – Kiss László, Kiss Ferenc, Toronyi Kálmán, Karaus Zoltán – helyezetlen maradt. Az 1980. évi moszkvai olimpián érte el pályafutása legjobb eredményét, nyolcasban VII. helyezett lett, Kormos András, Sass Róbert, Strochmayer Attila, Sztárcsevics Zoltán, Toronyi Kálmán, Tóvári Péter, testvére Kiss Ferenc oldalán és Bálint Miklós kormányzása mellett. 1981-ben kormányos négyesben (Kiss Ferenc, Sztárcsevics Zoltán, Sztárcsevics János, korm. Bálint Miklós) a müncheni világbajnokságon X., 1983-ban (Vavra András, Tóth Mihály, Strochmayer Attila, korm. Papp Zsolt) Duisburgban XI. helyen végeztek.

1967-ben autókarosszéria-lakatos szakmunkás-bizonyítványt szerzett, majd 1979-ben érettségizett a budapesti Jedlik Ányos Gimnáziumban. Válogatott versenyzői évei alatt a Csepel Vas- és Fémműveknél volt sportállása. Később a versenyzés mellett a Testnevelési Főiskolán középfokú evezős edzői oklevelet (1982), a Sportkórház tanfolyamán fürdős és sportmasszőri képesítést szerzett (1983), még később reflexológiai tanfolyamot végzett (1990).

1982-ben még versenyzés mellett kezdte meg edzői tevékenységét, ami egész további életét kitöltötte, meghatározta. 1989-ig az FTC Evezős szakosztályban az ifjúsági és felnőtt férfiakat edzette, csapatai ifjúsági világbajnokságon is helyezettek voltak. 1989-ben, amikor a szakosztályból új önálló egyesület, a Ferencvárosi Evezős Club alakult, annak vezetőedzője lett. Azon túl, hogy magyar bajnokok sorát nevelte ki, versenyzői hamarosan nemzetközi eredményeket is elértek: Kokas Gergely és Weller Ferenc könnyűsúlyú kormányos nélküli kettesben világbajnoki VI. helyezése (1997) és Kokas Gergely könnyűsúly egypárevezősben világbajnoki bronzérme (1999) jelezte eredményes edzői munkáját. Ő irányította Varga Tamás felkészülését is, aki 2000-ben könnyűsúlyú egypárevezősben világbajnoki bronzérmet nyert, majd a Varga Tamás – Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpárevezős 2004 és 2008 között elért sikereinek – világkupa arany- és ezüstérmek, olimpiai V. helyezés (2004), világbajnoki aranyérem (2005), Európa-bajnoki arany- és bronzérem – volt kovácsa. 2002 – 2003 folyamán könnyűsúlyú női versenyzők is az őáltala vezetett edzések révén jutottak el a nemzetközi szintre: a Pető Mercédesz – Pető Tímea testvérpár könnyűsúlyú kormányos nélküli kettesben világbajnoki IV. (2002), a Remsei Mónika – Stift Edit páros könnyűsúlyú kétpárevezősben világbajnoki IX. helyezést köszönhet a közös munkának. Edzői eredményei elismeréseként a MESZ négy alkalommal is Az Év Evezős Edzője Díjjal tüntette ki. 1992-től 2010-ig a MESZ Edzőbizottságának tagja, 2006-tól a Magyar Edzők Társaságának is tagja volt. 2010 – 2015 között Győrben a Győri Vízügy-Spartacus Evezős Klubban kovácsolta tovább a sikereket. Munkáját fémjelzi, hogy a 2015. évi országos bajnokságon a férfi nyolcasok versenyében az általa felkészített két győri nyolcas szerezte meg az első két helyet. Ilyen bravúrt sem korábban, sem azóta senki nem tudott elérni.

2016-ban visszatért a fővárosba, a Ferencvárosi Evezős Clubba. 2016. július 9-én vehette át a Magyar Edzők Társasága Edzői Életmű Díját. Két héttel később, életének 66. évében végtelen önuralommal viselt hosszú betegség után elhunyt. Hamvait augusztus 6-án – óhaját teljesítve – a Soroksári-Dunába szórták a Ferencvárosi Evezős Club szervezte megemlékezés keretében. Egykori versenyzőtársa, Strochmayer Attila a FEC stége melletti parton emlékművet állíttatott, és a klub, tisztelete jeléül, 2017-től kezdve évente Kiss László Emlékverseny néven rendezi meg versenyét.

• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben (Bp. 1994., II/100.o.); • Kiss László adatközlése, 2010; • Testvére Kiss Ferenc és felesége Halász Marianna adatközlése, 2022.