A NIM vezéregyénisége
Sebők Éva 1949. március 26-án született Halmajon. Dr. Kotsis Attiláné mesélte róla Roska Emese Boglárkának a röplabdás világban szinte mindenki által Bozsónak nevezett klasszisról: „„A szakfelügyelő hívta fel a figyelmemet arra, hogy van Miskolcon egy magas lány, aki sokra viheti. Egyszerű szülők szorgalmas gyermeke volt, aki heti kétszer felutazott Miskolcról azért, hogy részt vegyen a korosztályos válogatott edzésén.” Még hozzátette: „„Míg egyegy játékosnál tizenötöt mondtam, hogy talán akkor tízszer megcsinálja a gyakorlatot, Bozsó sosem lazsált el semmit. Rá se kellett nézni, már ifista korában is megbízható volt.” Sebők Éva a Miskolci Vasutas SC-ben kezdett röplabdázni, majd – miután érettségi után felvették a műszaki főiskolára –, 1968 és 1978 között a Nehézipari Minisztérium csapatában játszott. A NIM SE miatta is lett az ország legjobbja, sőt Európa egyik legjobbja. A NIM-mel kilenc magyar bajnoki címet nyert (1969, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978), nyolcszor lett Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1976, 1977, 1978). A BEK-ben 1973-ban nyert, 1985-ben második lett.
Olaszországban és Törökországban is sikeres volt
A Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola elvégzése után üzemmérnökként dolgozott, kilenc évig az Egyesült Izzóban volt előadó. 1978-tól a Vasas Izzóban, a névváltoztatás után a Tungsram SC-ben játszott, újabb sikereket elérve. Négy bajnoki címet (1980, 1982, 1983, 1984) nyert, további háromszor lett MNK-győztes lett (1979, 1980, 1982). A nemzetközi porondon 1980-ban és 1981-ben is KEK-győztes lett csapatával. 1984-től Olaszországban, majd Törökországban játszott. Előbbi országban bajnok, kupagyőztes és BEK-második, utóbbiban bajnoki ezüstérmes lett. A hazatérése után, némi kihagyás után – amikor a Tungsram serdülőcsapatának az edzője volt – újrakezdte az általa is alapított Palota RSC-ben. Pályafutását a Mafilm SC-ben zárta le, 52 évesen. Ötször választották itthon az Év játékosának, ez a röplabdázónők között rekordot jelent. 2001-ben a szövetség őt nevezte meg a XX. század legjobb magyar röplabdázónőjeként. Három olimpián (1972, 1976, 1980), két világbajnokságon (1970, 1978), négy Európa-bajnokságon (1971, 1975, 1981, 1983) játszott.
Díjat neveztek el róla
A felnőttektől az utánpótlásig, a gyerekekig társaival többszáz rákospalotait tanított meg röplabdázni. Csapatai edzőként: Tungsram SC (1985–1990), Pulzus SC (1991–1993), Palota RSC (1994–2011), Sikerei edzőként: 2x NB II bajnok (2003, 2008). Az MRSZ Országos Elnökségének és az Ifjúsági Bizottságnak is tagja volt. Megkapta a Rákospalota Díszpolgára (2005), a Halmaj díszpolgára (2006) címet és a Budai Péter-díjat (2009). 2001. október 22-én a XV. kerületi Önkormányzat Szalay Béláné Sebők Éva röplabdaedzőt a kerület díszpolgára címmel tüntette ki. Gyógyíthatatlan betegségben hunyt el, 2011-ben. Emlékére az év legjobb magyar női röplabdázójának járó díj a nevét viseli.