Pálinkás

Erzsébet

Pálinkás Erzsébet 1959. április 5-én született Innsbruckban. „Édesapját nem ismerte – olyan korán elvesztette. Őt és két nővérét – a nagymama segítségével – édesanyja nevelte. Lehet, hogy az igazán meghitt otthon, lehet, hogy a leánygyermek számára különösen nehezen nélkülözhető apa hiánya is közrejátszott abban, hogy egészen fiatalon, tízéves korában – nővére bátorítására – megízlelte a sport, a közösség nyújtotta együttlét örömét. Edzőjét – aki neki egy kicsit az apát is jelentette – odaadással figyelte. Nem tudott számára olyan nehéz feladatot előírni, amit ne teljesített volna. És amíg hasonló korú társai moziban szórakoztak, ő újra meg újra a játék alapelemeit skálázta” végig” – írta róla Zsiday István a Népsportban, az 1970-es évek végén. A budapesti Harisnya SE csapatában kezdett játszani, 1974-ben, 15 évesen került a Bp. Vasas Izzóba. 1977-ben szerepelt először a válogatottban. Első világversenyén, az 1979-es franciaországi Európa-bajnokságon a negyedik helyezett csapat tagja volt. Részt vett aztán az 1980-as moszkvai olimpián, negyedik lett társnőivel. 1990-ig játszott az Izzóban, illetve a névváltozás után a Tungsram SC-ben, hatszor volt bajnok, hatszor Magyar Népköztársasági Kupa-győztes. Kétszeres BEK-győztes, második és harmadik is lett a BEK-sorozatban. Három Európa-bajnokságon és egy világbajnokságon játszott. Pályafutását Franciaországban, Valenciennes-ben zárta le.

• Olimpia: 4. (1980) • Világbajnokság: 10. (1982) • Európa-bajnokság: 3. (1979, 1983), 9. (1985) • Magyar bajnok: 1980, 1982, 1983 (Vasas Izzó), 1984, 1985, 1988 (Tungsram) • Magyar (Népköztársasági) Kupa-győztes: 1979, 1980, 1982 (Vasas Izzó), 1985, 1988, 1989 (Tungsram) • BEK-ezüstérmes: 1983 • BEK-bronzérmes: 1985 • KEK-győztes: 1980, 1981