Kauser

Árpád

Édesapja, id. Kauser Árpád, egykori klubigazgató, örökös tiszteletbeli tag, valamint bátyja, István példáját követve lett evezős, 1927-től kezdve a Hungária Evezős Egyletben. 1928 és 1934 között 29 győzelemből vette ki a részét, melyek között 1929-ben már nemzetközi megmérettetés is szerepelt. Összesen hét felnőtt magyar bajnokságot nyert: kormányos nélküli kettesben (1), kormányos nélküli négyesben (2), kormányos négyesben (1) és nyolcasban (3), az első 1929-ben, az utolsót 1934-ben, a legtöbbet 1930-ban, amikor a négyes és nyolcas mellett Götz Gusztávval párban a kettes versenyszámot is megnyerték. 1932-ben ráadásul ő sztrókolta a bajnokságot nyert Hungária-nyolcast.

1929-ben a Hungária-legénységű nyolcassal már válogatottként is versenyzett, a Bydgoszcz-ban rendezett Európa-bajnokságon (Götz Gusztáv, Kauser Árpád, Ivácskovics Elek, Hüttner Romuald, Sághy Kálmán, Machán Tibor, Vályi Rezső, Kauser István, kormányos Molnár László) a negyedik helyen értek célba. 1930-ban Liége-ben kormányos négyesben állt rajthoz az Európa-bajnokságon, testvérével egy hajóban (Hüttner Romuald, Kauser Árpád, Vályi Rezső, Kauser István, kormányos Molnár László), ám a Meuse folyó viharos vizén nem jutottak tovább a reményfutamnál. A testvér-rivalizálás említésre méltó momentuma, hogy az év végi háziversenyen egypárevezősben legyőzte bátyját. Harmadszor 1932-ben képviselte a magyar színeket a válogatottként rajtoló Hungária-nyolcasban (Götz Gusztáv, Machán Tibor, Ivácskovics Elek, Sághy Kálmán, Szymiczek Alajos, Lafranco Lajos, Vályi Rezső, Kauser Árpád, korm. Molnár László), vezérevezősként a ragyogó második helyezésig vezette csapatát. 1933-ban a hazai rendezésű Európa-bajnokságon a kormányos nélküli négyes kettes helyén evezett, a Bartók László, Kauser Árpád, Szymiczek Alajos, Török Zoltán összeállítású hajó harmadik lett.

A Hungáriában a versenyzés mellett már 1931-ben funkciót vállalt, a szertárosi posztot egészen 1941-ig betöltötte. Rendszeresen aktív szervezője volt a klub, illetve az evezős klubok téli báljának. 1935-től felhagyott az aktív versenyzéssel, ám továbbra is egyéb módon segítette klubját. 1936-tól 1939-ig – testvérével, Istvánnal együtt – művezető lett Götz Gusztáv, Machán Tibor és Molnár László mellett. 1939-ben ő edzette a Műegyetem nyolcasát és készítette fel a budapesti egyetemek pünkösdi versenyére.

Bátyjával együtt a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett 1931-ben. 1933 áprilisában a Baranya megyei Sásdon az általa vezetett autóval árokba hajtott, minek következtében utasa, a Függetlenség c. lapkiadó munkatársa kar- és bordatörést szenvedett; szeptemberben meghozott döntésével Kausert a törvényszék gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt 80 pengő pénzbüntetésre ítélte. 1938. június 14-én nősült, magyaróvári Holczer/Helczer Sárát, néhai Holczer/Helczer Józsefnek, a Budapesti Hírlap igazgatójának a lányát vette feleségül. A belvárosi főplébánia-templomban tartott szertartás alatt a menyasszony nagynénje, Lasztóczi Sebeők Sára, az Operaház örökös tagja Gounod Ave Maria-ját énekelte (Új Magyarság, 1938. jún. 16.). A második világháború idején, 1944. márciusában tartalékos mérnök főhadnaggyá nevezték ki. A háború után (bátyjához hasonlóan) elhagyta az országot, további életútjáról nincsenek adataink. Súlyos betegség következtében 1976. augusztus 9-én Caracasban (Venezuelában) bekövetkezett halálát testvére, Benes Lászlóné Kauser Judit tudatta.

• Új Magyarság, 1938. június 16., 7.o. • Hungária Evezős Egylet 1911-1936 (Bp. 1936, 186., 216-217.o.) • Újság 1932. július 22., 9.o. • Pécsi Napló 1933. szeptember 30., 2.o. • Esti Újság 1939. május 25., 10.o. • Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1944. március 14.