Hüttner (Hermándi)

Romuald Tivadar

Elemi iskoláinak négy osztályát Besztercebányán végezte el 1909–1912 között, majd ugyanott a Katolikus Gimnáziumban tanult öt évig. Sportolni is itt kezdett, a Besztercebányai Atlétikai Clubnak volt tagja, atletizált, korcsolyázott, síelt, birkózásban területi versenyeket is nyert. Az első világháború végén bekövetkező politikai változások kiragadták az ifjút – és nyilván magát az egész családot – megszokott környezetéből, mert az 1918/19-es tanévben Budapesten, a II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézetének volt V. osztályos tanulója, majd még tovább sodorta az élet: a VII. és VIII. osztályt magántanulóként az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban fejezte be 1921-ben.

1927-ben kezdett evezni a Hungária Evezős Egyletben, és már abban az évben győzelmet aratott az újonc nyolcas tagjaként. A klub krónikái 1932-ig 23 győzelmét jegyezték fel a 179 cm magas, 78,5 kg súlyú evezősnek, köztük öt felnőtt magyar bajnokságot, hármat a nyolcas, egyet a kormányos négyes tagjaként, egyet (1931-ben) a kormányos nélküli kettesben Lafranco Alajossal az oldalán. 1928-ban a Metro Goldwyn Mayer Filmgyárnak a Színházi Élet c. lap hasábjain megjelent felhívására filmszínésznek jelentkezett, arcképe a lap április 15-i számában megjelent, ám a folytatásra, próbafelvétel készítésére – a jelek szerint – nem választották ki. 1929-től már a nemzetközi porondon – Bécsben, Berlinben, Veldenben – is sikereket ért el. A Manno Miltiades által edzett Hungária-nyolcas (Götz Gusztáv, Kauser Árpád, Ivácskovics Elek, Hüttner Romuald, Machán Tibor, Vályi Rezső, Kauser István, Molnár László kormányos) Berlinben a Bécs-Berlin – Budapest városközi verseny első napján hajósérülés ellenére a második helyen végzett, másnap a sérült hajóban evezve is győzött. Ez évben először állt rajthoz Európa-bajnokságon a lengyelországi Bydgoszcz-ban: a Hungária-nyolcas változatlan összeállításban előfutam-győzelem után Olaszország, Jugoszlávia és Lengyelország mögött a IV. helyet szerezte meg. A rá következő évben, 1930-ban Liége-ben kormányos négyesben (Hüttner Romuald, Kauser Árpád, Vályi Rezső, Kauser István vezérevezős, korm. Molnár László) Manno Miltiades felkészítésével vették fel a küzdelmet Európa legjobbjaival, de alul maradtak, mert a reményfutamból nem jutottak tovább.

A versenyzést itthon még sikeresen folytatta 1931-ben, 1932-től azonban már inkább csak az öröm kedvéért. 1933. júliusban súlyos motorbaleset érte Szolnok környékén, bal karját eltörte és komoly zúzódásokat szenvedett, több hétig tartó gyógyulása a Hungáriát komolyan érintette, mert bár már nem versenyzett, motorcsónak-vezetőként a tréningek egyik legfontosabb szereplőjének tartották. Ugyanakkor részt vállalt az egyesület életének szervezésében, a közgyűlésen beválasztották a tisztikarba, mint szertárost és különdíjat kapott, mint aki az év során a legtöbb kilométert evezte le. A szertárosi tisztségben megmaradt 1936-ig, s 1935-ben ezüstserleget kapott, „amellyel sokévi önzetlen és fáradhatatlan munkásságáért kívánta háláját kifejezésre juttatni az egyesület”. A klub háziversenyeinek lebonyolításában rendszeresen segédkezett mint versenybíró. 1936-ban a MESZ pénztárosává is megválasztották, mely tisztséget 1939-ig betöltött.

Húsz évesen állt munkába pénztárosként a Magyar Nemzeti Gazdasági Bankban, melynek – nem mellesleg – Wünscher Frigyes, a Hungária EE alelnöke, igazgatósági tagja volt; egészen 1936-ig e munkakörben találjuk. 1940 novemberében, édesapja, Hüttner Henrik Losoncon történt elhunytáról szóló sajtóhírben már az szerepel, hogy Romuald az IBUSZ Rt. főtisztviselője, s ezt megerősítve a hivatalos forrásokból kiderül, hogy 1944-ig az Rt. Budapesti Főirodájának munkatársa. A Magyar Közlöny egyik 1945. szeptemberi számban azt olvashatjuk azonban, hogy a 4800/1945. M.E. sz. rendelet 11. §-ára hivatkozva az alkalmazottak létszámából 1945. március 19-i hatállyal törölték, mert a hírlapokban közzétett határidőig nem jelentkezett, „munkahelyéről igazolatlanul távol maradt.” Valószinüleg ezt a távolmaradást a háborús események, körülmények okozták, bár – egyelőre – semmilyen adatunk nincsen életének az 1944 és 1953 közötti évtizedéről. Ekkor bukkan fel ugyanis – immáron Hermándi-ra magyarosított névvel az evezős sport szereplői között, a Bp. Honvéd evezőseinek, pl. a későbbi Eb-szereplő Szalatnay Judit edzőjeként. 1955-től a MESZ Versenybíró Tanácsának tagja lett, és ez év február 1-től Győrbe, a Győri Vasashoz (később ETO) szerződött edzőnek. 1956-ban a MESZ által szervezett társadalmi edzőképző-tanfolyamnak ő volt a vezetője. Élete végéig itt tevékenykedett, miközben a győri vagongyárban is műszaki tisztviselőként dolgozott.

1934 decemberében eljegyezte, majd 1935. június 11-én feleségül vette Czippauer Máriát, mindkét eseményről tájékoztattak a korabeli lapok. 1947-ben, már Hermándi Romuald néven, újabb házasságot kötött, Marik Brigitta élete végéig házastársa maradt. Egy gyermekük született, ifj. Hermándi Romuald. A többszörös válogatott evezős versenyző, majd edző 1958. március 22-én hosszas betegeskedés után hunyt el, Budapesten a Rákoskeresztúri köztemetőben van végső nyughelye.

• Hungária Evezős Egylet 1911-1936 (Bp. 1936, 214.o.) • Színházi Élet 1928. április 15., 78.o. • Tempó 1929. június 17., 9.o. • Képes Pesti Hírlap 1931. július 21. • Gerhard Lajos: A magyar sport pantheonja, III-IV. köt. (Bp. 1932, 182.o.)