Fülöp

Mihály

Fülöp Mihály a gimnáziumában kezdett el vívni. 1954-ben megnyerte az ifjúsági magyar bajnokságot, és 18 évesen részt vett az országos felnőtt bajnokságon is, ahol nyeretlenül ugyan a 9. helyen végzett, de a legtöbb mérkőzését csak szoros küzdelemben vesztette el. 1955-ben Fülöp bekerült a válogatottba, erre több eredmény is okot adott, például, hogy akkor már nemcsak az ifjúsági bajnokságot nyerte meg, hanem a felnőtt ob-n sem talált legyőzőre. Magyarországon az első találatjelző gép „jelenlétében” lebonyolított nyolcas döntőben Fülöp az első hat mérkőzése után már bajnokként léphetett pástra Szőcs ellen, aki végül megakadályozta a veretlenségét (4:5). A két bajnokság között a budapesti ifjúsági világbajnokságon Fülöp bronzérmes lett.

1955-ben a római vb-n a tőrcsapat a három győzelmet szerző Fülöppel 9:3-mal kezdett Kuba ellen. A középdöntőben Magyarország Anglia ellen 13:3-as győzelmet aratott, Fülöp ismételt hármas sikerével. A franciák pihentették d’Oriolát, és meglepetésre ki is kaptak Angliától. A továbbjutásért a magyarok fantasztikus teljesítményt nyújtva 9:1-re lelépték a már d’Oriolával felállt Franciaországot, Fülöp két sikert biztosított. A döntő Lengyelországgal indult, s 15:1 lett a vége, Fülöp is veretlen maradt. Ismét Anglia következett, 12:4-re nyert Magyarország, Fülöp akkor is veretlen. Magyarország először vívhatott döntőt tőrvilágbajnokságon – Olaszország ellen. A fináléban jóllehet Magyarország 4:3-ra vezetett, de az olaszok végül fordítottak (9:7). Fülöp fantasztikus volt, hozta a négy nyert asszóját. A Fülöp-Mangiarotti csörte 2:2 állásnál félbeszakadt, mert az olasz vívó kifogásolta az elnök egyik ítéletét. A közönség tüntetése miatt szünetelt a mérkőzés. Mintegy 10 perc után folytatódott a küzdelem. Az olasz vezetett mindig egy találattal, aztán 4:4 után egy kvart védés-visszaszúrással Fülöp győzött, Fülöp-Mangiarotti 5:4. A szakértő olasz közönség is hatalmas tapssal jutalmazta a fiatal vívó szép győzelmét. Magyarország tőrválogatottja először szerzett (ezüst)érmet világbajnokságon! Az 1955-ös esztendő hatalmas sikert hozott a magyar férfi tőrvívás számára, hisz a csapatverseny ezüstérme után Gyuricza megszerezte a szakág első világbajnoki címét is.

A melbourne-i olimpián, 1956-ban a csapatküzdelmek első fordulójában kellemetlen meglepetés érte az éremesélyes Magyarországot. A házigazda Ausztrália derekasan végigversenyezte az olimpiász valamennyi világbajnokságát a legcsekélyebb eredmény nélkül, aztán Magyarország ellen hősies küzdelemben kiharcolta a 8:8-at, a tusarány azonban a magyaroknak kedvezett. A középdöntőben a történelmi első magyar–szovjet tőrvívó olimpiai mérkőzés 10:5-ös magyar győzelemmel zárult, Fülöp négyszer is győztesen hagyta el a pástot. A döntő 1. fordulójában Olaszország óriási küzdelemben 8:8-ra végzett Magyarországgal (Fülöp 1 győzelem), de a tusarány az olaszokat juttatta tovább. A 2. fordulóban Franciaország 11:5-tel vágott vissza az 1955. évi csúfos vereségért (Fülöp 1 győzelem). A 3. helyet az USA ellen 9:5-tel sikerült biztosítani (Fülöp 2 győzelem). Magyarország az olimpiai játékok történetében harmadszor végzett (bronz)érmes helyen a férfi tőrcsapatok versenyében! 1956-ban Fülöp óriási egyéni sikere volt, hogy ifjúsági világbajnok lett. Ezt a címet 1957-ben újra megnyerte.

1957-ben a párizsi vb a selejtezőben a Németország elleni 9:2-vel kezdődött (Fülöp 1 győzelem), s mivel Törökország visszalépett Magyarország azonnal a döntőbe került. Az 1. fordulóban a házigazda Franciaország ellen Magyarország 5:2-re, majd 7:3-ra is vezetett, aztán 8:7 után a döntő asszó következett. Az esetleges 8:8 Franciaország győzelmét jelentette volna, de Gyuricza 5:2-re megverte Closset-t (9:7); de nem csak őt, háromszor Fülöpöt is ünnepelhették. A 2. fordulóban Magyarország 10:6-ra jobbnak bizonyult a Szovjetuniónál, Fülöp tartotta a hármas győzelmi szériáját. A 3. fordulóban Magyarország ki-ki mérkőzést vívott Olaszország ellen. A sportág történetében először Magyarország legyőzte a verhetetlennek tartott olasz válogatottat (9:5), többek közt Fülöp két sikerével is. Magyarország férfi tőrcsapata először szerezte meg a világbajnoki címet!

Az egyéni verseny a magyaroknak kellemetlen meglepetéssel kezdődött. Gyuricza két győzelemmel és 3 vereséggel simán kiesett. Fülöp is rosszul kezdett, s végül holtversenybe került a romániai Zilahi Józseffel, s csak igen nagy küzdelem után 5:4-es győzelemmel ment tovább. Az elődöntőből Kamuti és Fülöp is veretlenül jutott be a nyolcas döntőbe. Először fordult elő, hogy világbajnokságon két magyar tőröző is érdekelt volt a fináléban! Később Fülöp úgy emlékezett, hogy esetében az első mérkőzésen dőlt el minden, amikor az azonos nemzetiségűek vívtak egymással. Úgy vélte, hogy amelyikük nyer, az világbajnok lesz. Fülöp 5:3-ra verte honfitársát, ám ehhez az is kellett, hogy Kamuti 3:2-es vezetésénél, amikor a bíró együttes találatot ítélt, Kamuti a mellére mutatott és bemondott egy találatot. A közönség óriási tapsa után ezzel a találattal lett 3:3, utána pedig Fülöp két gyors tussal győzött. Fülöp aztán sorra legyőzte ellenfeleit, így veretlenül, 7 győzelemmel lett világbajnok, Kamuti az 5. helyen végzett. Fülöp Mihály megnyerte a férfi tőr szakág második egyéni aranyérmét! A párizsi vb-n a párbajtőrvívásban is elindult, de helyezetlen maradt. Pedig abban az évben a párbajtőrcsapattal megnyerték a moszkvai Világifjúsági találkozót (VIT). Fülöp nem sokkal a vb után ott folytatta, ahol ott abbahagyta: győzött az egyik legklasszikusabb tőrversenyen, a párizsi Martini Kupán is! Valamint első lett a tőr országos bajnokságon is, hármas holtverseny után Gyuricza és Marosi előtt.

A tőrcsapat a továbbiakban is ott mozgott a dobogó körül: a philadelphiai vb-n (1958) 4. hely, a budapesti vb-n bronzérem (1959), a római olimpián (1960) 4. hely. A budapesti bronzmérkőzésen a franciák ellen Fülöp kikapott ugyan d’Oriolától (3:5), amivel 8:8 lett a végeredmény, de a találatarány a magyarokat segítette az éremhez. Rómában viszont távol volt a bronz. Az Egyesült Arab Köztársaság (9:2) és Nagy-Britannia legyőzése (9:7, Fülöp 2 győzelem) után az elődöntőben az olaszok találataránnyal elütötték a magyarokat a döntőtől. A harmadik helyért egy magyar sem volt képes pozitív mérlegre, Fülöp is 1 mérkőzést nyert, a németek 9:5-re diadalmaskodtak.

A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett (1955), a TF-en vívó szakedzői oklevelet szerzett (1972), mesteredző (1977). 1963-ig még versenyzett, de utolsó aktív éveiben már az Újpesti Dózsában edzőként is tevékenykedett. Felesége: Windisch Mária tőrvívó, Kökény Éva tőrvívó. 1972-ben a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozatával tüntették ki.

Tőrvívásban olimpiai 3. (1956: csapat), olimpiai 4. (1960: csapat). Kétszeres világbajnok (1957: egyéni és csapat), vb 2. (1955: csapat), vb 3. (1959: csapat), vb 4. (1958: csapat). Kétszeres ifjúsági világbajnok (1956 és 1957: egyéni), ifjúsági vb 2. (1955: egyéni). 5-szörös magyar bajnok (1955 és 1957: egyéni; 1955, 1956, 1962: csapat). További érmes helyezése az egyéni magyar tőrbajnokságon: 1958: OB 2. Az UTE (1946–1950), a Budapesti Dózsa 1950–1953), a Vasas Elektromos, ill. az Elektromos SE (1953–1959), az Újpesti Dózsa (1959–1963) vívója, tőr- és párbajtőrvívó. Mesterei: Szabó Zoltán (1946/47), Törpényi József (1953), Hátszegi József (1954-1961), Vass Imre (1956-1962). Az Újpesti Dózsa (1960–1975), az OSC (1976–1981 és 1987–1989), az Al Qadsia (kuvaiti, 1981–1987), a Budapesti Honvéd vívószakosztályának vezetőedzője (1989–1990); közben a magyar öttusa válogatott vívómestere (1966–1972).

• Kozák Péter https://www.nevpont.hu/palyakep/fulop-mihaly-bb187 alapján (ott forrásmegjelölésekkel) • Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974) • Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006) • Vívó Híradó • fie.org • arcanum.com