Szerelem vitte a vívó pástra
A kétkedők szembesültek Tímea akaraterejével.
Regényes, de legalábbis különleges, hogy szülei már jóval a születése előtt a „Titi” névvel illették. Nagy Tímeát az óta is így ismeri a világ. Titit a szerelem hozta össze a vívással. Szerelmes lett egy fiúba, aki történetesen a Vasasban vívott. Tímeának nem kellett több, 1980-ban, tíz évesen ő is jelentkezett a klubba, remélve, hogy így majd egyenes út vezet az ifjú szívéhez. A srác azonban rövidesen abbahagyta, nem is sejtve akkor, hogy puszta létével egy későbbi világklasszist indított el a sikerek útján. Titi ugyanis a rá jellemző módon a fejébe vette, hogy ha van fiú, ha nincs, márpedig ő a páston mutatja meg a világnak, hogy kicsoda is ő. Az út persze nem volt ennyire meseszerű, ugyanis a hozzáértők java része tehetségtelennek mondta a későbbi kétszeres olimpiai bajnoknőt. Azzal, hogy talentumhiányosnak könyvelték el, jobbat nem is tehettek volna vele. Titi ugyanis eltökélte, hogy bebizonyítja: a éles szeműek sem csalhatatlanok. Meg is tapasztalhatták milyen az, ha egy, az igazát mindenáron bizonyítani akaró kislánnyal kerülnek szembe, ráadásul egy Nagy Tímeával. Vele, aki a kiválasztás előtt képes volt még a hóban is fürdetni magát, csak hogy a kellő pillanatban majd minél alkalmasabb tónusban legyenek az izmai.
Sima István edző a látnok
Vasszorgalommal indult el célja felé: „Olimpiai bajnok leszek!”
Sima István edző komolyan kezdett foglalkozni a kezdetekben dundi, szétszórt mozgású lánnyal, aki vasszorgalommal eltüntette a lemaradását, sőt a többiek elé került. Sima látnoknak bizonyult, amikor úgy jellemezte tanítványát: „olyan, mint egy Diesel motor, lassan indul, de aztán megállíthatatlan lesz!” 1990-ben a berlini Ifjúsági Barátság Versenyen (IBV) aranyérmes lett a tőrcsapattal, egyéniben ezüstérmes Lantos Gabriella mögött. 1991-ben eljött a változások ideje, a Bp. Honvédhoz került és a tőrről az akkoriban felfutó párbajtőrre váltott. Sőt eljutott a pillanatig, hogy már a legelérhetetlenebbnek tűnő célt is ki merte tűzni maga elé. A balkezes Titinek ugyanis a Pöttyös utcai metró megállóhoz kellett utaznia, hogy az arrafelé dolgozó szabó a vívóruháját elkészítse. „Lehet, hogy egy világbajnok vívóról veszem le a méreteket” – mondta a szabó. Hízelgő mondat volt, de felkeltette Titiben a dacot: „mi az, hogy én csak világbajnok lehetnék? Olimpiai bajnok leszek!”
Csapatban szerzett érdemei
Az egyéni aranyérmeket megelőzték a csapatban szerzett elsőségek. Hatalmas nevekkel vívott együtt a különböző válogatottakban, ahol a kohézió mindig megsokszorozta az egyéni erőfeszítéseket, azaz működött az „egy mindenkiért” elv! Nagy Tímea ötszörös világbajnok csapatban, és hatszor Universiade győztes válogatott tagja is. Már ennyi is bőven alátámasztaná a Nemzetközi Vívó Szövetség döntését, hogy a Hírességek csarnokába válasszák. Itthon a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el, illetve a Príma Primissima díjjal is megtisztelték.
20 év után teljesült a megálmodott cél (2000)
Sydneyben Nagy Tímeát szólították a dobogó legfelső fokára.
Essen szó az egyéni sikerekről, a Pöttyös utcai álom beteljesüléséről, a pillanatról, amikor húsz év kemény munka után Sydney-ben Nagy Tímeát szólították a dobogó legfelső fokára. Fordulópontnak számított, hogy a kínai Jang Sao-csit legyőzte, mert ez előtte még sohasem sikerült neki. "A döntőbe jutásért a francia Laura Flessel-Colovic ellen hiába vezettem már 13:10-re is, a meccset csak 14:14-után nyertem meg. Ekkor sokkal jobban izgultam, mint a döntőben, pedig ott a svájci Bürki már 6:3-ra is vezetett. De ott nem éreztem azt, hogy ne tudnék nyerni" – idézte fel az első aranya történetét. Ekkor már kislánya várta idehaza. A bajnoknő akkor még úgy hitte, hogy csak a családját és közvetlen környezetét örvendeztette meg a sikerével.
Új edző, újabb olimpiai aranyérem
Athéni olimpia (2004)
Mozgalmasan zajlott tovább az élete, egy térdműtéttel és egy edzőváltással, Udvarhelyi Gábor után Kulcsár Győző vette kézbe a felkészítését. 2004-ben a magyar olimpikonok eskütételén Nagy Tímea mondhatta az fogadalom szövegét. Athénban az elődöntőben a francia Maureen Nisimát egy tussal ütötte el a finálétól és így nyílt meg az út az 1996. évi olimpiai bajnok, Laura Flessel-Colovic és a 2000. évi olimpiai bajnok Nagy Tímea álomdöntője előtt. Hátránya miatt a francia kockáztatott, Nagy ezt kihasználta, és két találattal, négy és fél perc alatt lezárta a döntőt (15:10). Ezzel Titi nemcsak megvédte a négy évvel korábbi elsőségét (erre a magyar vívónők közül addig csak Elek Ilona tőröző volt képes), de a magyar sport 150. olimpiai diadalát is ő érte el. 2004-ben Athénban nemcsak az volt a különbség, hogy már kétszeres anyukaként nyert, de az is, hogy átérezte, ez az arany vaskosabb, valóban a nemzete büszkesége. Mi minden futhatott át a fején a Himnuszt hallgatva? Talán az a gyötrelem is, amikor 1996-ban az első olimpiáján, Atlantában világranglista vezetőként még érem sem jutott neki. Ez hosszan tartó sokkoló élmény volt, ami után Vura Márta pszichológus építgette újjá a vívónő lelkét. De ugyanígy előkerülhetett a fejében a kép Udvarhelyi Gáborral is, akivel az első terhessége hetedik hónapjáig iskolázott, persze azzal a kitétellel, hogy a mester nem szúrhatott.
Igaz mentora dr. Móna István
Elvégre három a magyar igazság, már háromgyerekes édesanyaként várt rá az egyéni világbajnoki arany 2006-ban Torinóban. Az Év sportolónőjének választották, készült a negyedik olimpiájára is, de nem kvalifikált Pekingre és a remélt szabad kártyát sem kapta meg, így 2010-ben visszavonult. Nagy Tímea igazi mentora Móna István, olimpiai és világbajnok öttusázó, Titi őszinte barátja, aki két kézzel szórta felé az élet katedrájáról a tanácsokat és a tudnivalókat. A családtagokon kívül nem akadt még egy olyan szeretetre méltó ember Titi életében, mint Pista bácsi, aki hol bölcsességével, sziporkáival, élceivel, hol meg egyszerűen csak az emberségével terelgette a bajnoknőt az élet kacifántos útvesztőiben az eligazodás felé.
Visszavonulása utáni évek
Nagy Tímea úgy tervezte, hogy eredeti szakmájában gyógypedagógusként folytatja az életét (a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán végzett, majd a Testnevelési Egyetem szakedzői szakán szerzett diplomát). De egy kínálkozó alkalmat megragadva 2009 tele óta a Hajós Alfréd uszoda, majd a Duna Aréna létesítményvezetője. 2001-ben a MOB női bizottságának lett a tagja. 2009-ben Sportegyesületek Országos Szövetségének általános alelnöke lett. 2015 decemberében beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökségébe, ennek 2020-tól az elnöke lett. „Én a gyerekeknek azt akarom átadni, hogy higgyenek abban, hogy ha megálmodnak valamit, azt valóra is válthatják. Csak néha bizony fel kell tudni állni a padlóról, mert a célhoz vezető úton vannak buktatók is” – így szól Nagy Tímea ars poeticája.
Elismerései
• Az év magyar vívója (2000, 2004, 2006)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000)
• Az év magyar sportolónője választás, második helyezett (2000, 2004)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
• Honvédelemért kitüntetés, I. osztály (2008)
• Nők sportjáért díj (2005)
• Az év női sportolója (2006) (a sportújságírók szavazata alapján)
• Az év magyar sportolója (2006) (a Nemzeti Sportszövetség díja)
• Príma díj (2007)
• Hegyvidék díszpolgára (2007)
• Nők a sportban díj (2011)
• Csík Ferenc-díj (2013)
• A Nemzetközi Vívószövetség Hírességek csarnokának tagja (2013)
Felhasznált irodalom
• Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006)
• Jocha Károly: Ötkarikás beszélgetések (2012)
• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I.-II.-III (1995)
• Nemzeti Sport, Népsport
• index.hu, Alapvonal
• olimpia.hu
• hmse.hu
• hunfencing.hu
• eurofencing.info
• fie.org
• arcanum.com
