Vívás

Nagy
Tímea

Nagy Tímea (1970. augusztus 22., Budapest) kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok, kétszeres világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnok, kétszeres Európa-bajnoki ezüst- és egyszeres bronzérmes párbajtőrvívó.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1970. aug. 22.
Becenév
Titi
Olimpia
2
Világ­bajnokság
6
2
Európa-bajnokság
1
2
1

Sport eredményei

Három olimpián indult: bajnok lett egyéniben 2000-ben és 2004-ben, 1996-ban 5., csapatban pedig 4. helyezést ért el. Világbajnoki aranyérmet nyert egyéniben 2006-ban. Csapatban 1992-ben, 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben és 1999-ben aranyérmet, 2001-ben és 2003-ban bronzérmet szerzett. Európa-bajnok 1995-ben egyéniben, 2006-ban és 2007-ben csapat ezüst és 1999-ben csapat bronzérem. Magyar bajnok kétszer egyéniben (1993, 1996) és négyszer csapatban (1992, 1994, 1995, 2000).

Szerelem vitte a vívó pástra

A kétkedők szembesültek Tímea akaraterejével.

Regényes, de legalábbis különleges, hogy szülei már jóval a születése előtt a „Titi” névvel illették. Nagy Tímeát az óta is így ismeri a világ. Titit a szerelem hozta össze a vívással, bár alapvetően nem a vívás iránti lángolás vezérelte. A helyzet ugyanis az, hogy szerelmes lett egy fiúba, aki történetesen a Vasasban vívott. Tímeának nem kellett több, 1980-ban, tíz évesen ő is jelentkezett a klubba, remélve, hogy így majd egyenes út vezet az ifjú szívéhez. A srác azonban rövidesen abbahagyta, nem is sejtve akkor, hogy puszta létével egy későbbi világklasszist indított el a sikerek útján. Titi ugyanis a rá jellemző módon a fejébe vette, hogy ha van fiú, ha nincs, márpedig ő a páston mutatja meg a világnak, hogy ki is ő. Az út persze nem volt ennyire meseszerű, ugyanis a hozzáértők java része tehetségtelennek mondta a későbbi kétszeres olimpiai bajnoknőt. Azzal, hogy talentumhiányosnak könyvelték el, jobbat nem is tehettek volna vele. Titi ugyanis eltökélte, hogy igenis bebizonyítja: a éles szeműek sem csalhatatlanok. Meg is tapasztalhatták milyen az, ha egy, az igazát mindenáron bizonyítani akaró kislánnyal kerülnek szembe, ráadásul egy Nagy Tímeával. Vele, aki a kiválasztás előtt képes volt még a hóban is fürdetni magát, csak hogy a kellő pillanatban majd minél alkalmasabb tónusban legyenek az izmai.

Sima István edző a látnok

Vasszorgalommal indult el célja felé: „Olimpiai bajnok leszek!”

Sima István edző komolyan kezdett foglalkozni a kezdetekben dundi, szétszórt mozgású lánnyal, aki vasszorgalommal eltüntette a lemaradását, sőt a többiek elé is került. Sima látnoknak bizonyult, amikor úgy jellemezte tanítványát: „olyan, mint egy Diesel motor, lassan indul, de aztán verhetetlen lesz!” 1990-ben a berlini Ifjúsági Barátság Versenyen (IBV) aranyérmes lett a tőrcsapattal, egyéniben ezüstérmes Lantos Gabriella mögött. 1991-ben eljött a változások ideje, a Bp. Honvédhoz került és a tőrről az akkoriban felfutó párbajtőrre váltott. Sőt eljutott a pillanatig, hogy már a legelérhetetlenebbnek tűnt célt is ki merte tűzni maga elé. A balkezes Titinek ugyanis a Pöttyös utcai metró megállóhoz kellett utaznia, hogy az arrafelé dolgozó szabó a vívóruháját elkészítse. „Lehet, hogy egy világbajnok vívóról veszem le a méreteket” – mondta a szabó. Hízelgő mondat volt, de felkeltette Titiben a dacot: „mi az, hogy én csak világbajnok lehetnék? Olimpiai bajnok leszek!”

Csapatban szerzett érdemei

Az egyéni aranyérmeket megelőzték a csapatban szerzett elsőségek. Hatalmas nevekkel vívott együtt a különböző válogatottakban, ahol a kohézió mindig megsokszorozta az egyéni erőfeszítéseket, azaz működött az „egy mindenkiért” elv! Nagy Tímea ötszörös világbajnok csapatban, és hatszor Universiade győztes válogatott tagja is. Már ennyi is bőven alátámasztaná a Nemzetközi Vívó Szövetség döntését, hogy a Hírességek csarnokának tagjává választották. Itthon a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el, illetve a Príma Primissima díjjal is megtisztelték.

20 év után teljesült a megálmodott cél (2000)

Sydneyben Nagy Tímeát szólították a dobogó legfelső fokára.

Essen szó az egyéni sikerekről, a Pöttyös utcai álom beteljesüléséről, a pillanatról, amikor húsz év kemény munka után Sydneyben Nagy Tímeát szólították a dobogó legfelső fokára. Fordulópontnak számított, hogy a kínai Jang Sao-csi-t legyőzte, pedig ez előtte még sohasem sikerült neki. "A döntőbejutásért a francia Laura Flessel-Colovic ellen hiába vezettem már 13:10-re is, a meccset csak 14:14-után nyertem meg. Ekkor sokkal jobban izgultam, mint a döntőben, pedig ott a svájci Bürki már 6:3-ra is vezetett. De ott nem éreztem azt, hogy ne tudnék nyerni" – idézte fel az első aranya történetét. Ekkor már kislánya várta idehaza. A bajnoknő akkor még úgy hitte, hogy csak a családját és közvetlen környezetét örvendeztette meg a sikerével.

Új edző, újabb olimpiai aranyérem

Athéni olimpia (2004)

Mozgalmasan zajlott tovább az élete, egy térdműtéttel és egy edzőváltással, Udvarhelyi Gábor után Kulcsár Győző vette kézbe a felkészítését (ez sem mindennapos, egy olimpiai bajnok, két arany, két mester!). 2004-ben a magyar olimpikonok fogadalomtételén Nagy Tímea mondhatta az fogadalom szövegét. Athénban az elődöntőben a francia Maureen Nisimát egy tussal ütötte el a finálétól és így nyílt meg az út az 1996. évi olimpiai bajnok, Laura Flessel-Colovic és a 2000. évi olimpiai bajnok Nagy Tímea sokak által álomdöntőnek elkeresztelt fináléja előtt. Hátránya miatt a francia kockáztatott, Nagy ezt kihasználta, és két találattal, négy és fél perc alatt lezárta a döntőt (15:10). Ezzel Titi nem csak, hogy megvédte a négy évvel korábbi elsőségét (erre a magyar vívónők közül addig csak Elek Ilona tőröző volt képes), de a magyar sport 150. olimpiai diadalát is ő érte el. 2004-ben Athénban nemcsak az volt a különbség, hogy már kétszeres anyukaként nyert, de az is, hogy átérezte, ez az arany vaskosabb, valóban a nemzete büszkesége. Mi minden futhatott át a fején a Himnuszt hallgatva? Talán az a gyötrelem is, amikor 1996-ban az első olimpiáján, Atlantában világranglista vezetőként még érem sem jutott neki. Ez hosszan tartó sokkoló élmény volt, ami után dr. Vura Márta pszichológus építgette újjá a vívónő lelkét. De ugyanígy előkerülhetett a fejében a kép Udvarhelyi Gáborral is, akivel az első terhessége hetedik hónapjáig iskolázott, persze azzal a kitétellel, hogy a mester nem szúrhatott.

Igaz mentora dr. Móna István

Elvégre három a magyar igazság, már háromgyerekes édesanyaként várt rá az egyéni világbajnoki arany 2006-ban Torinóban. Az évben az Év sportolónőjének választották. Készült a negyedik olimpiájára is, de nem kvalifikált Pekingre és a remélt szabad kártyát sem kapta meg, így 2010-ben visszavonult. Nagy Tímea igaz mentora dr. Móna István, olimpiai és világbajnok öttusázó, Titi őszinte barátja, aki két kézzel szórta felé az élet katedrájáról a tanácsokat és a tudnivalókat. A családtagokon kívül nem akadt még egy olyan szeretetre méltó ember Titi életében, mint Pista bácsi, aki hol bölcsességével, sziporkáival, élceivel, hol meg egyszerűen csak az emberségével terelgette a bajnoknőt az élet kacifántos útvesztőiben az eligazodás felé.

Visszavonulása utáni évek

Nagy Tímea úgy tervezte, hogy eredeti szakmájában gyógypedagógusként folytatja az életét (a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolát végezte el logopédusként, valamint a Testnevelési Egyetem szakedzői szakán szerzett diplomát). De egy kínálkozó alkalmat megragadva 2009 tele óta a Hajós Alfréd uszoda, majd a Duna Aréna létesítményvezetője. 2001-ben a MOB női bizottságának lett a tagja. 2009-ben Sportegyesületek Országos Szövetségének általános alelnöke lett. 2015 decemberében beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökségébe. 2016 óta a Magyar Vívószövetség társadalmi kapcsolatokért felelős alelnöke. 2020 júliusában a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke. „Én a gyerekeknek azt akarom átadni, hogy higgyenek abban, hogy ha megálmodnak valamit, azt valóra is válthatják. Csak néha bizony fel kell tudni állni a padlóról, mert a célhoz vezető úton vannak buktatók is” – így szól Nagy Tímea ars poeticája.

Elismerései

• Az év magyar vívója (2000, 2004, 2006) • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000) • Az év magyar sportolónője választás, második helyezett (2000, 2004) • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) • Honvédelemért kitüntetés, I. osztály (2008) • Nők sportjáért díj (2005) • Az év női sportolója (2006) (a sportújságírók szavazata alapján) • Az év magyar sportolója (2006) (a Nemzeti Sportszövetség díja) • Príma díj (2007) • Hegyvidék díszpolgára (2007) • Nők a sportban díj (2011) • Csík Ferenc-díj (2013) • A Nemzetközi Vívószövetség Hírességek csarnokának tagja (2013)

Felhasznált irodalom

• Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006) • Jocha Károly: Ötkarikás beszélgetések (2012) • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I.-II.-III (1995) • Nemzeti Sport, Népsport • index.hu, Alapvonal • olimpia.hu • hmse.hu • hunfencing.hu • eurofencing.info • fie.org • arcanum.com

Egyesületei

1980 — 1990
Vasas Sport Club
Budapest
1991 — 2010
Budapesti Honvéd Sportegyesület
Budapest

Eredményei

1996
Atlanta
Amerikai Egyesült Államok
XXVI. nyári olimpiai játékok
Párbajtőr csapat
4
2000
Sydney
Ausztrália
XXVII. nyári olimpiai játékok
Párbajtőr csapat
4
1995
Hága
Hollandia
Vívó-világbajnokság
Párbajtőr csapat
1
2004
Athén
Görögország
Párbajtőr csapat
5
2001
Nimes
Franciaország
Párbajtőr csapat
3
2003
Havanna
Kuba
Párbajtőr csapat
3
2007
Gent
Belgium
Párbajtőr csapat
2
1996
Atlanta
Amerikai Egyesült Államok
XXVI. nyári olimpiai játékok
Párbajtőr egyéni
5
2000
Sydney
Ausztrália
XXVII. nyári olimpiai játékok
Párbajtőr egyéni
1
2004
Athén
Görögország
XXVIII. nyári olimpiai játékok
Párbajtőr egyéni
1
2006
Torino
Olaszország
Vívó-világbajnokság
Párbajtőr egyéni
1
1993
Essen
Németország
Vívó-világbajnokság
Nagy TímeaHorváth MariannKirály HajnalkaSzalay GyöngyiVárkonyi Marina
Párbajtőr csapat
1
1997
Cape Town
Dél-Afrika
Vívó-világbajnokság
Párbajtőr csapat
1
1999
Szöul
Dél-Korea
Párbajtőr csapat
1
1995
Keszthely
Vívó-Európa-bajnokság
Párbajtőr egyéni
1
1999
Bolzano
Olaszország
Párbajtőr csapat
3
1992
Barcelona
Spanyolország
Vívó-világbajnokság
Párbajtőr egyéni
14
1993
Essen
Németország
Vívó-világbajnokság
Párbajtőr egyéni
15
1992
Havanna
Kuba
Párbajtőr Vívó-világbajnokság
Párbajtőr csapat
1
2006
Torino
Olaszország
Párbajtőr csapat
5
2003
Bourges
Franciaország
Párbajtőr csapat
4
2006
Izmir
Törökország
Párbajtőr csapat
2
2007
Szentpétervár
Oroszország
Párbajtőr csapat
5
2008
Peking
Kína
Párbajtőr csapat
8
Összes eredmény