Várkonyi

Marina

Az apja Moszkvában tanult, ezért szerepel születési helyként a neve mellett az egykori szovjet főváros. Három hónapos volt, amikor hazaköltöztek. Az MTK-ban kezdte a pályafutását, miután egy tehetségkutatón felfedezték a képességeit. Sakkozni is szeretett – az Eötvös József Gimnáziumban végzett –, de a vívás közelebb állt a szívéhez. Mindenben első akart lenni, és nagyon sok mindenben sikerült is neki történelmet írnia. 1987-ben azzal került a históriás könyvekbe, hogy ő lett az első női párbajtőrbajnok. A szakág akkor került fel először a magyar bajnokság műsorára. A döntőben klubtársát, Szőcs Zsuzsát verte, de korábban már elbúcsúztatta a tőrben világbajnok és olimpiai bronzérmes Stefanek Gertrúdot.

Nem kellett sokáig várni az első aranyéremre nemzetközi versenyen sem. Az 1989-es denveri világbajnokságok először hirdettek győztest a női párbajtőrben, és a magyar csapat simán győzött, Várkonyi Marina pedig hódolva a divatnak, piros-fehér-zöldre festett körmökkel jelent meg a páston. Az 1990-es vb-n a második helyen zártak. 1991-ben Budapesten rendezték a világbajnokságot, Várkonyi Marina magabiztosan menetelt, mígnem Horváth Mariannal került szembe, akivel számtalanszor vívtak már. Az első asszót megnyerte, a másik kettőt elveszítette a későbbi győztessel szemben, így a harmadik helyen zárt. Csapatban kétség sem férhetett a magyarok sikeréhez, még ha a legnehezebb ágon kellett is végigmenetelniük. Ekkor ugyancsak nemzeti színűre festette a körmeit, ha már két évvel korábban szerencsét hozott. A negyeddöntőben az olaszokat, az elődöntőben a szovjeteket, míg a fináléban a franciákat verték. Mivel a női párbajtőr nem szerepelt az 1992-es olimpia programjában, nekik Havannában rendeztek világbajnokságot és egy Mesterek Tornája elnevezésű versenyt. Utóbbin kettős magyar siker született, a dobogó legmagasabb fokára Várkonyi Marina állhatott, a döntőben Szalay Gyöngyit 5:2, 6:4-re győzte le. A csapat akkor is világbajnok lett. 1992 szeptemberében az tette fel a koronát az évére, amikor az Európa-bajnokságon egyéniben is aranyérmes lett. Az 1993-as vb-n is győzött csapatban. Akkor nem lehetett arra gondolni, hogy utoljára.

Aztán 1994-ben jött egy vállsérülés, ami először nem is tűnt súlyosnak, de annak bizonyult. Nem segített a pihentetés, az orvosi kezelések, a műtét sem, ami végül kettétörte a pályafutását. Később még visszatért a pástra, de már nem láthattuk a régi ellenállhatatlan vívót. Várkonyit 1998-ban búcsúztatták el. Tizennégy vendéglátóiparban eltöltött év után visszatért az MTK-ba, a 2013-as hazai világbajnokságon ő végezte a fegyverek hitelesítését.

• Magyar Vívó Szövetség • Nemzetközi Vívó Szövetség • MTK • Arcanum