Papp

Bertalan

Kardvívásban kétszeres olimpiai bajnok (1948 és 1952: csapat); kétszeres világbajnok (1953 és 1954: csapat). Hatszoros magyar bajnok (1947: egyéni; 1944, 1946, 1948, 1949, 1951: csapat). Egyesületei: A Honvéd Tiszti Vívó Klub (HTVK) vívó és sportlövője (1939–1945), a Toldi Miklós SE (1945–1946), a Csepeli MTK (1946–1949), a Budapesti Honvéd vívója (1950–1954). A Budapesti Honvéd vívószakosztályának (1950–1973), majd nyugdíjba vonulása után a tenisz szakosztálynak vezetője (1974–1980). A Magyar Vívószövetség (MVSZ) elnökségi tagja (1958–1974). Edzői: Szűts János, Csiszár Lajos, Somos Béla.

Elemi iskoláit Tiszaföldváron, középiskoláit Mezőtúron végezte, a mezőtúri Református Gimnáziumban érettségizett (1929-1932), ahol testnevelő tanára ismertette meg a vívással. 1932-ben tényleges katona lett Miskolcon. A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtudományi végbizonyítványt (1936), a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár-és Vívómesterképző Intézetben (SPOTI) vívómesteri és testnevelő tanári oklevelet szerzett 1944-ben. 1938. augusztus 7-én kezdte meg katonatiszti szolgálatát tartalékos tisztként. 1938. szeptember 1-jétől hadnagy, majd az 1. sz. honvéd gyalogezred főhadnagya (hivatásos állományban, 1940. november 1. – 1944. július 1.), de tanulmányai idején (1942–1944) mentesült a frontszolgálat alól. Oklevele megszerzése után, mint nehéz páncéltörőágyús ütegparancsnok részt vett a nagyváradi harcokban (1944 ősze), közben századossá léptették elő (1944. július 1-jétől). Tisztázatlan körülmények között jelentkezett a Budai Önkéntes Ezredbe (1945. február 2.), az egyetlen magyar katonai egységbe, amelyik a szovjet haderő oldalán részt vett a német csapatok elleni fegyveres harcban (1945. március 21-étől ismét páncéltörő századparancsnokká nevezték ki, 1945. augusztus 18-tól őrnagyi rangfokozatot kapott). Második olimpiai bajnoki címe után alezredes (1952. október 1. – 1973. december 31.), a nyugállományban ezredessé léptették elő (1991). A Honvéd Központi Testnevelési Intézet közelharctanára (1950–1953).

Bár már a gimnáziumban elkezdett vívni, 1939-ben katonatiszti pályafutása megkezdése után indult el a komolyabb sportpályafutása. Ekkor lépett be a Honvéd Tiszti Vívó Kluba (HTVK) vívóként és sportlövőként. 1944-ben szerepelt először a klub kard bajnokcsapatában. 1944 és 1951 között ötször tudhatta magának magyar csapat bajnoki címet. Papp Bertalan egyéniben egyszer, 1947-ben szerzett magyar bajnoki címet. 34 évesen meglepetésre nyerte meg a vívók világbajnoki döntővel felért csúcstalálkozóját. A döntőben Berczellyt leszámítva minden ellenfelét legyőzte, az első csörtében Kárpátit 5:1-re, majd Gerevichnél is jobbnak bizonyult 5:4-re. Hiába szerepelt szenzációsan, 1947-től a magyar vívók – különböző okokból – sajnos éveken át nem vehettek részt világbajnokságokon, csak 1948-ban az olimpiára kaptak zöld jelzést a hazai sportvezetéstől, így Papp már a 35. életévéhez közeledett, amikor első nagy világversenyén bemutatkozhatott.

Londonban a magyarok nagyszerű hangulatba kerültek a verseny előtt, hisz Gerevich Aladár örömhírt hozó táviratot kapott: „Palkó megérkezett!„ A majdani világbajnok, Gerevich Pál születése igencsak feldobta a csapat tagjait. Az selejtezőben 9:3-ra verték Egyiptomot. Pappnak nem ment, a két vereség mellett csak egyszer győzött. Argentína következett (15:1), Papp nem vívott. A középdöntőben Lengyelország került sorra (12:3), Papp magára talált, három győzelmet írt fel. Papp Londonban már nem vívott többet. Az elődöntőben az USA ellen 10:6, Belgium ellen 9:1 lett a végeredmény. Az örök rivális Olaszország ellen 10:6-al zárult a találkozó. Magyarország ismét megvédte kardcsapat-bajnoki címét (Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Rajcsányi László).

Helsinkiben, 1952-ben a kilenc mérkőzésből nyolc alkalommal Papp Bertalan is „fellépett”. Ráadásul hatszor minden csörtéjét megnyerte, s csak egy-egy belga és osztrák csúfította a pazar statisztikáját (29 győzelem és két vereség). A döntő előtt (Papp ott nem kapott szót) a vívóvilág és a szaksajtó Papp remeklésétől volt hangos. A magyarok erősségét az jellemzi a legjobban, hogy a nagyágyúk, Gerevich, Kovács, Kárpáti nélkül is a többiek is fölényesen eljutottak volna a döntőig, csupán a Berczelly-Rajcsányi- Papp trió eredményeit számolva (61-10)! A teljes csapat mérlege a 9 mérkőzésén 112 tust adott és 25-öt elszenvedett tus. Az olaszok elleni döntőn aztán igen szoros, rendkívül izgalmas csatában (8:7) a magyar kardválogatott ismét megvédte olimpiai bajnoki címét, a londonival azonos összeállításban. Az első három helyen is magyar végzett: 1. Kovács, 2. Gerevich, 3. Berczelly.

Papp Bertalan kétszer szerzett világbajnoki címet is – a csapat tagjaként: 1953-ban Brüsszelben és 1954-ben Luxembourgban. A csapattagok Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál és Magay Dániel voltak. A helsinki olimpia után változatlan összeállításban nevezték a kardozókat a brüsszeli világbajnokságra. A két peremember, Rajcsányi és Papp ezúttal is remekelt. Papp Anglia ellen 3-szor, Ausztria ellen 4-szer győzött. Franciaország ellen szintén veretlenül zárt, Lengyelország ellen pedig csak Jerzy Pawlowski tudta legyőzni, igen fordulatos mérkőzésen, csupán 5:4-re. A döntőben – a helsinki-i összetételében – a magyar csapat 9:2-re nyert Olaszország ellen, a hegemónia folytatódott. Papp a döntő kivételével valamennyi mérkőzésen vívott, és 18 csörtéből 16 győzelmet aratott! Az első három helyen magyar vívó végzett: 1. Kovács, 2. Gerevich, 3. Kárpáti.

Az 1954-es luxembourgi vb-n a visszavonult Rajcsányi helyét Magay vette át. A selejtezők során Magyarország 9:3-ra győzött Csehszlovákia ellen, majd 13:3-mal múlta felül Angliát (Papp mind a négy ellenfelét biztosan verte). A legjobb négy között Papp már csak a lengyelek ellen szerepelt. A 9:2-nél véget ért mérkőzésen Papp Bertalan stílszerűen búcsúzott a csapattól: 5:0-ra „rommá verte” Pawlowskit. Végül Magyarország az újonc Magay remeklésével ismét megnyerte a csapatversenyt (Kárpáti, Berczelly, Papp, Magay, Gerevich, Kovács Pál). Papp Bertalan élete első egyéni versenyével köszönhetett el a világbajnokságoktól (7. hely). Öt magyar jutott be a döntőbe. Papp Magayt győzte le (5:3) és 4:4 után vesztett a revánsra éhes Pawlowski ellen. Az első három helyen megismételve a helsinki-i és a brüsszeli bravúrt három magyar végzett: 1. Kárpáti, 2. Kovács, 3. Berczelly.

Szüleit hamar elvesztette. Édesanyja 1918-ban, édesapja 1921-ban hunyt el. Idősebb bátyjával, Sándorral anyja testvéréhez kerültek gyámságba. Középiskoláit Mezőtúron, az egyetemet Szegeden végezte, jóllehet már a gimnáziumban elkezdett vívni, komolyabban csak Budapesten, katonatisztként foglalkozott a pengeforgatással és a sportlövészettel. A Honvéd Tiszti Vívó Club tagjaként 1944-ben szerepelt először a klub kard bajnokcsapatában. Papp igazi csapatember volt. A II. világháború után a Nemzeti Parasztpárton belül megalakult Kossuth Sportközpont alapító elnökségi tagja (1946–1947). Papp Bertalan testnevelő tanárként és oktatótisztként Magyarországon az elsők között foglalkozott az önvédelmi sportokkal. Még aktív versenyző korában a Magyar Birkózó Szövetségen belül megalakult cselgáncs intézőbizottság tagja, elnöke (1949–1950). Először a BRE és a Ganz Hajó versenyzőit oktatta, majd az újonnan megalakult Budapesti Honvédban kezdeményezte a cselgáncsszakosztály felállítását (1950–1954).

Vívópályafutása befejezésével a Budapesti Honvéd cselgáncsszakosztálya is megszűnt, kinevezték a vívószakosztály vezetőjévé (egyik első edzője volt többek közt a későbbi olimpiai és világbajnok dr. Nébald Györgynek), nyugdíjba vonulása után átvette a tenisz szakosztály irányítását. A végletekig precíz ember volt, versenyzőinek egy része a „Precíz Berci” névvel illette. 1968-ban Várkonyi Zoltán rendező őt bízta meg az Egri csillagok című filmben a szaktanácsadói és vívómesteri feladattal. 1974-től hivatásos kaszkadőrként és szakértőként több mint 80 filmben dolgozott, ő volt a legidősebb magyarországi kaszkadőr. A neve felbukkant a Sára Sándor rendezte 80 huszár vagy a Szabó István rendezte, Oscar-díjas Mephisto, illetve Redl ezredes című filmekben. Utóbbi kettőben két szerepet is kapott: a Mephistoban a tábornagy szárnysegédjét, a Redl ezredesben egy vezérkari tisztet alakított. Egykori csapattársa, Rajcsányi László olimpiai bajnok felkérésére a törvénytelen határozattal feloszlatott, 1988-ban újjáalakult Magyar Atlétikai Club tenisz szakosztályának újjászervezését is elvállalta.

Urnáját díszlövések közben helyezték el végső nyughelyére. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004). A budapesti Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnáziumban Papp Bertalan Emléktermet neveztek el róla és leleplezték portréját is, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását (2002). Róla nevezték el Tiszaföldváron a Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskolát (2000), ahol emléktábláját is elhelyezték. Tiszteletére az iskola Papp Bertalan-emlékérmet alapított. Nevét viseli a Tiszaföldvári Papp Bertalan Sportcsarnok.

A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948), a Budapesti Honvéd Halhatatlan Tagja, Tiszaföldvár díszpolgára. Főbb művei a Katonai Szemlében: "A kézigránátdobás módszere." (1952. 10.), "A szuronyvívó sportjelentősége a közelharc kiképzésben." (1953. 1-2.), "A rohampálya akadályelemeinek leküzdésénél előforduló hibák." (1953. 8.).

Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974), Dobor Dezső: Olimpiai Arcképcsarnok (1992), Győr Béla-Klész László: Katonaolimpikonok (2012), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Vívó Híradó, Nemzeti Sport, Népsport, index.hu, Alapvonal, olimpia.hu, hunfencing.hu, eurofencing.info, fie.org, arcanum.com.