Bakonyi

Péter

Láng Vasas SE 1953-1954, Elektromos Művek 1954-1958, Bp. Honvéd 1959-1972. Mesterei: Székelyhidi Tibor - (1953-1954), megfogalmazása szerint „neki köszönhetem, hogy vívó lettem.” Hatz József - (1954-1955) Elektromos Művek, „ő átmeneti megoldás volt, mert valójában kiváló tőredző volt.” Hátszeghi Ottó - (1955-1958) Elektromos Művek, „kiváló edző és nagyszerű ember volt, sokat köszönhetek neki.” Somos Béla - (1959-1965) Bp. Honvéd, „a legnagyobb hatással volt a pályafutásomra, a dinamikus támadó stílusra tanított.” Szűts János - (1965-1972) Bp. Honvéd, „a technika tökéletesre csiszolását képviselte, a technikai felkészültségemet fejlesztette.”

A középiskolában vívótanfolyamra járt, majd a középiskolás bajnokságon találkozott Székelyhidi Tibor vezető edzővel, aki elhívta vívni a Láng Vasasba. 1956-ban érettségizett a Bláthy Ottó Technikumban, és mivel értelmiségi származása miatt (apja jogász, nagyapja mérnök) nem vették fel az egyetemre, villanyszerelő segédmunkásként kezdett dolgozni az Elektromos Műveknél. A harmadosztályú versenyeken sikeresen szerepelt és az Elektromos Művek szakosztály vezetője, Szabó Pál hívta el a klubjukba. Bakonyi 1957-ben a Santelli Kupában győztes csapat tagjaként jelentkezett az első eredményével. Egy évre rá a csapattal megismételte ezt az elsőséget, egyéniben pedig 4. lett az ifjúsági világbajnokságon. 1959-ben már ezüstérmes lett az ifjúsági világbajnokságon.

1961-ben esett át a tűzkeresztségen, bekerült a torinói világbajnokságon indult csapatba. A római olimpia után visszavonult. Gerevich és Kovács Pál megüresedett helyére kerültek a fiatalok: Bakonyi és Meszéna. Bakonyit Irán ellen dobták be a mélyvízbe (9:0), két győzelmet hozott. Az NDK ellen (14:2) kitűnő formában vívott, Horváth és Delneky mellett ő is mind a négy asszóját nyerte. A négyes döntőbe jutásért Bakonyi kulcsszerephez jutott, mert 8:6 után ő tehette fel az i-re a pontot. A francia Roulot-ot 5:1-re verte. A döntőbejutásért a szovjetek a magyarok útját állták, találataránnyal nyertek 8:8 után. Bakonyi Kuznyecovot verte 5:4-re, Mavlihanovot 5:1-re, rajta nem múlt. Maradt a bronzmeccs, amit a magyarok 9:5-re nyertek a házigazda olaszokkal szemben. Bakonyi ismét két győzelmet könyvelt el, panasz nem érhette őt. Abban az évben a szófiai Universiaden egyéniben és csapatban is aranyérmes lett. Még két további Universiaden vett részt: 1963-ban Porto Alegreben és 1965-ben Budapesten, mindkétszer csapat arany és egyéni ezüst.

1962-ben a buenos aires-i világbajnokságon a négyes döntőben siker a szovjetek (9:7) és az olaszok ellen (11:5) Bakonyi egy, majd két győzelmével. A lengyelekkel szemben viszont elúszott a világbajnoki arany – találataránnyal, 8:8 után, Bakonyi nélkül. A csapat ezüstéremmel térhetett haza. Itthon megnyerte élete első egyéni magyar bajnoki címét. „Támadó stílus, gyors lerohanó támadás és második szándékkal belépni az ellenfél támadásába. Így nyertem meg az első magyar bajnokságomat Horváth Zoltánnal szemben.” – jellemezte a vívóstílusát.

1963-ban a gdanski vb-n sem sikerült kitörni a válogatottnak a „csak” érmes szerepkörből, ismét oda lett az arany. A szovjetek ütötték el a magyarokat a döntőtől – találataránnyal, 8:8 után. A magyarok pedig az olaszokat a bronztól (8:6). Bakonyi életében először bejutott az egyéni döntőbe és a 4. helyet hozta el. 1964-ben, élete első olimpiáján vegyesen szerepelt. Az egyéniben nem jutott be a döntőbe, pedig a selejtező első csoportját még veretlenül nyerte öt győzelemmel. Többek közt az 1956-ban még magyar színekben olimpiai bajnok Keresztest (USA) is 5:2-re verte (Pézsa is így végzett Keresztes ellen). Bakonyit a nyolcaddöntőben a szovjet Mavlihanov állította meg (9:10). A csapat Argentínát Bakonyi 3 győzelmével ugyan 9:2-re kiütötte, de utána az olaszok minden korábbi vereségeikért visszavágtak (7:9). Pedig Bakonyinak nagyon jól ment, három győzelmet „termelt”, csak Salvadori ellen vesztett. A csapatküzdelmekben ez volt az egyetlen veresége. Bakonyi volt a végül az 5. helyen végzett magyarok legjobbja, a négy mérkőzésen 13 győzelmet aratott az egy szem vereségével szemben. A románok (9:0), a németek (9:3) arányú legyőzéséből három, illetve négy győzelemmel vette ki a részét.

1965-ben a párizsi világbajnokságon példátlan események történtek az elődöntőben az olaszok ellen vívott mérkőzésen (5:9). A zsűri arcpirító és végletesen részrehajló ítéleteivel akadályozta meg a magyar döntőbe jutást. Kovács Pál, a szövetség akkori elnöke a botrányos ítélkezések miatt tiltakozásul kénytelen volt bejelenteni, hogy „…semmi biztosítékunk sincs arra, hogy a továbbiakban javuljon a zsűri munkája. Mindezt mérlegelve határozott úgy a csapat vezetősége, hogy együttesünk nem áll ki a 3. helyért.” (Népsport 1965. 07. 13)

Dr. Bakonyinak 1966 a csúcséve volt: a Martini Kupa és a Hungária Kupa győztese, a Bajnokcsapatok Európa Kupájának aranyérmese, csapatban Santelli Kupa első. Mi kell még? Nos, 1966-ban Moszkvában nyolc éves szünet után a magyarok ismét elhódították a világbajnoki címet (dr. Bakonyi, Pézsa Tibor, Horváth Zoltán, Meszéna Miklós, Kovács Tamás). Az elődöntőben bőven volt miért visszavágni az olaszoknak. Ez hallatlan izgalmak közt sikerült is. 7:7-nél dr. Bakonyira várt a feladat, hogy Chicca legyőzésével a döntőbe repítse az együttest. Ez 5:1-gyel sikerült is. Moszkvában korrekt zsűri mellett legyőzték a szovjeteket (9:7), ami óriási fegyvertény volt az oroszlánbarlangban. Egyetlen találaton múlt, amit az olimpiai bajnok Pézsa végül idegőrlő küzdelemben bevitt Rakita ellen. A döntőben a legeredményesebb magyar a „Cica” becenévre hallgató dr. Bakonyi volt, három győzelmével.

1967-ben Montrealban a szovjetek visszavágtak Moszkváért, a döntőben 9:6-ra nyertek. A magyar győzelmek felét dr. Bakonyi érte el. Az egyéni fináléban csak a legelső csörtét nyerte meg, Pézsa ellen (5:4), s így a hatos döntőben a hatodik lett, Pézsa a harmadik. A mexikói előolimpián viszont kijött a lépés a csapatnak, az 1. hellyel távoztak. 1968-ban pedig az igazi olimpiáról a harmadikkal. Az elődöntőben ismét az olaszok bántak el a magyarokkal, akik közül messze dr. Bakonyinak ment a legjobban, három sikerével. A 6:9 azonban összetörte a döntőbeli álmokat, maradt a viaskodás a franciákkal a 3. helyért (9:5). Dr. Bakonyi két győzelmet jegyzett és bronzot hozhatott haza. Az egyéniben nem jutott a 12 közé.

1969-re, a havannai vb-re dr. Bakonyi kétszeresen jó szívvel emlékezhet. Az egyéniben három magyar és három szovjet jutott a fináléba. Élete egyetlen egyéni vb érmével Bakonyi harmadik lett. Előtte második dr. Kalmár és mögötte negyedik Kovács T. A csapat az elődöntőben hihetetlen, hogy mit produkált: 6:3-as magyar vezetésről a lengyelek zsinórban hat győzelemmel döntősök lettek (6:9). A magyarok vívhattak a bronzért az olaszok ellen (9:4), meg is nyerték dr. Bakonyi remeklésével, akik 3 győzelmet pakolt a közösbe. 1969-ben összpontszáma alapján ő nyerte a Hungária Kupa négy éves kiírását. Dr. Bakonyi 1970-ben egy bokasérülés miatt kényszerült kihagyni a világbajnokságot.

1971-ben a bécsi vb-n a csapatversenyben Magyarország a selejtezőcsoportjában előbb Ausztráliát intézte el 15:1-re (dr. Bakonyi, Kovács T., Meszéna 4-4 győzelem), majd az USA-t (12:4,dr. Bakonyi, Pézsa 4-4 győzelem). A negyeddöntőben a házigazda Ausztria ellen szoros mérkőzés következett (8:6, dr. Bakonyi nem vívott). Az elődöntőben Lengyelország is alul maradt (9:5, dr. Bakonyi 2 győzelem). A döntőben a Szovjetunió győzött, 9:7-re (dr. Bakonyi 1 győzelem). A fináléban Vinokurov mind a négy magyart legyőzte. Az ezüstérem után otthon viszont aranyat nyert a magyar bajnokságon.

1972 sokat ígérően indult dr. Bakonyi számára. A májusi budapesti Bajnokcsapatok Európa Kupáján (BEK) a Bp. Honvéd harmadik lett, többek közt az 1967 óta veretlen címvédő CSZKA Moszkvát 9:7-re verve, a „címszerepben” dr. Bakonyival, aki mind a négy szovjet ellenfelét legyőzte. 1972-ben a müncheni olimpián a csapatverseny selejtezőjében Magyarország két biztos győzelemmel mutatkozott be Bulgária (12:4, dr. Bakonyi 2 győzelem) és Románia (9:3, dr. Bakonyi nem vívott) ellen. A negyeddöntőben a világbajnok Palócz Endre tanítványai, a kubaiak ellen Magyarország 9:2-re hozta az újabb kötelezőt (dr. Bakonyi 1 győzelem). Magyarország olimpián addig még sohasem szenvedett vereséget a szovjetektől. A történelmi vereség a müncheni elődöntőben megtörtént. A végeredmény, mint a bécsi vb-n, 7:9 (dr. Bakonyi 1 győzelem). Ezt megelőzően olimpián csak Olaszország volt képes legyőzni a magyarokat (1924, 1964, 1968). A bronzérmet viszont sikerült megszerezni a magukat igen felszívott románokkal szemben (8:7; dr. Bakonyi nem vívott). 1973-ban elköszönt a versenyektől, hogy 2002-ben, 64 évesen megnyerje a Gödöllőn rendezett veterán világbajnokságot. 1961 óta nős, két gyermeke van és hét unokája.

• Budapesti Műszaki Egyetem (BME), Villamosmérnöki Kar, villamosmérnök; • 1970: egyetemi doktor, BME; • 1974: a műszaki tudományok kandidátusa, MTA. • Kutatási területe: a számítógép-hálózatok

• MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (SZTAKI), tudományos munkatárs, főosztályvezető (1965-1981), tudományos igazgatóhelyettes (1982-1990), • 1987: vendégprofesszor, Észak-Karolinai Egyetem, USA, • 1991-2002: Hungária Biztosító Rt. Számítástechnikai Kft., ügyvezető igazgató, IT vezető, ügyvezető igazgató-e-business üzletágvezető (2000-2002); 1994-2002: • MTA, főtanácsos; 2002-2004: • Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Információs Társadalom Stratégia helyettes államtitkár; 2002-2004: • MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, igazgatóhelyettes; 2007-2010: • Óbudai Egyetem, címzetes főiskolai tanár; 2007-2010: • BME, címzetes docens; 2008 • BME Egyesített Innovációs és Tudásközpont, vezető tanácsadó, oktató; 2011- napjainkig: • Urban Institute Magyarország Zrt., vezérigazgató; 2016-2018, vezető tanácsadó 2018- : • Nemzeti Közszolgálati Egyetem, továbbképzések tartása; • Az európai uniós Smart City programban való részvétel

• Jó tanuló, jó sportoló cím (öt alkalommal, BME); • Sportérdemérem arany fokozata (1964, 1968); • Eötvös Loránd-díj (1986); • Széchenyi-díj (1993); az internet hazai bevezetéséért; • Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2003); • Olimpiai Díj (2008) ; • Neumann János-díj (2014)

• Magyar Vívószövetség, elnök (1977-1989), jelenleg tiszteletbeli elnök; • Európai Kutatóhálózati Szövetség, végrehajtó bizottság, tag, majd pénztárnok (egyedüliként Kelet-Európából 1987-1993); • Hungarnet Egyesület, ügyvezető elnök (1990- ); • Magyar Internet Társaság, elnök (1991-2010); • Országos Könyvtári Kuratórium, elnök (2000-2008); • Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, elnök (2002-2008), jelenleg tiszteletbeli elnök; • Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács kormány által delegált tagja (2004-2008); • Tét Alapítvány, kuratóriumi elnök (2005-2012); • Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform, elnök (2011- )

• Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974) • Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006) • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I. (1995) • arcanum.com