Marót

Péter

Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC) (1957–1968), Vasas Sport Club (1969–1980) vívója, kard- és tőrvívó. Nevelőedzője Nagy Árpád mesterei dr. Bay Béla, Enyedi Siegfried, dr. Mendelényi Tamás, Batizi Sándor.

A TF-en vívó szakedzői oklevelet szerzett (1968), az ELTE BTK-n pszichológia szakon tanult (1968–1970). A Vasas Sportiskola mestere (1978–1980), a Budapesti Honvéd vezetőedzője, a BVSC tőr szakágvezetője (1980–1984).

Marót tizenegy évesen kezdett vívni a BVSC-ben, Nedeczky László fedezte fel a tehetségét. Tőrvívóként kezdte, 1964-ben ifjúsági bajnok lett. Az évben már a kardvívásban is felfigyeltek rá: meglepetésre 8. lett a magyar bajnokságon. 1965-ből a rotterdami ifjúsági világbajnoki címe volt az első jelentős sikere. 1969-et kirobbanó formában kezdte: a válogató döntőjében csak az olimpiai bajnok Pézsa Tibor tudta megállítani. A minszki versenyen szerepelt először a válogatottban, és társaival a második helyet szerezte meg.

1970-ben az ankarai világbajnokságon Pézsa és a vb-újonc Marót került a döntőbe. Pézsa és Marót egy csoportban vívtak, kettejük találkozóját Pézsa nyerte 5:4-re, viszont mindkettőjük megverte a címvédő szovjet Szigyakot, aki ezzel kiesett. A fináléba három szovjet, két magyar és egy olasz jutott. A sporttörténelem néha különös módon ismétli magát. Öt évvel korábban, 1965-ben, a párizsi vb-n három magyar előtt a lengyel Pawlowski halászta el a világbajnoki címet. Ezúttal a három szovjet előtt Pézsa győzött, de a 6. helyezett Marót is rengeteg dicséretet kapott. Az ankarai világbajnokságon a kardcsapat selejtezőben Magyarország Irán ellen melegített be, 12:4, Marót 3 győzelem. Románia már komolyabb erőt jelentett, 10:6, Marót 3 győzelem. Végül a Nagy-Britannia elleni erődemonstráción 9:1, Marót 3 győzelem. A negyeddöntőben Bulgária sem okozott problémát, 9:2, Marót negyedszerre is 3 győzelmet szerzett. Az elődöntőben minden botrány nélküli meccsen magyar siker született Olaszország ellen, 9:4, Marót ehhez 2 győzelemmel járult hozzá. A magyar válogatott háromévi szünet után vívhatott döntőt, ismét a Szovjetunió ellen. Nagyon sima, 9:3-as vereség lett a vége. A válogatott 2. lett, Marót csapatversenyben világbajnoki ezüstéremmel debütált.

Az 1971. évi világbajnokság előtt Marót megnyerte a Budapest bajnokságot, a katowicei Otto Finski-emlékversenyt és a Hungária Kupát. Ez utóbbi erősségéről csak annyit, hogy a legjobb 32 között 13 magyar és 7 szovjet randevúzott. A nyolcas döntőben veretlenül Maróté lett a pálma. Sőt az egész nap veretlenül teljesített, valamennyi szovjetet legyőzte. A bécsi világbajnokság azonban másként alakult, Marót ott egyéni versenyszámban helyezetlen maradt. A csapatversenyben Magyarország a selejtezőcsoportjában előbb Ausztráliát intézte el 15:1-re. Marót 3 győzelmet hozott, majd az USA következett, 12:4-re, Marót - szintén - 3 győzelmével. A negyeddöntőben a házigazda Ausztria ellen szoros mérkőzésen 8:6 lett az állás, melyhez Marót 2 győzelemmel járult hozzá. Az elődöntőben Lengyelország is alul maradt, 9:5, Marót 2 győzelem. A döntőben azonban ismét a Szovjetunió nyert, 7:9-re, Marót 3 győzelemének ellenére. A fináléban Vinokurov mind a négy magyart legyőzte, a magyarok közül pedig Marót három szovjet ellenfelével bánt el. Ennyi volt a különbség. Marót második világbajnokságán a második ezüstérmét vehette át.

A müncheni olimpián Marót és Kovács a döntőbe került. Marót két vereséggel kezdett: előbb Kovács Tamástól kapott ki 5:2-re, aztán Szigyak verte 5:4-re. Marót a további három mérkőzését azonban megnyerte. Az utolsó fordulóban Szigyak legyőzte Kovácsot, így 4 győzelemmel ő lett az olimpiai bajnok. Őt három vívó követte 3-3 sikerrel, s köztük a kevesebb kapott találat döntött Marót javára. Kovács 6. lett. Marót első olimpiáján ezüstérmet vehetett át. A csapatverseny selejtezőjében Magyarország két biztos sikerrel mutatkozott be Bulgária (12:4) és Románia ellen (9:3), mindkét esetben Marót 3 győzelmével. A negyeddöntőben Kuba (Palócz Endre tanítványai) következett. Magyarország 9:2-re hozta a kötelezőt, Marót már megszokott 3 győzelmével. Az elődöntőben a magyarok a Szovjetunió ágára kerültek. Magyarország olimpián addig sohasem kapott ki a szovjetektől. A történelmi vereség Münchenben következett be. A végeredmény, mint a bécsi vb-n, 7:9 lett, Marót 1 győzelmével. Ezt megelőzően csak Olaszország volt képes legyőzni a magyarokat, igaz már három olimpián is (1924, 1964, 1968). A bronzérmet viszont sikerült megszerezni a szívós románok ellen (8:7), melyhez Marót ismét 3 győzelemmel járult hozzá. Marót első olimpiáján így bronzérmet is szerzett, az öt találkozón 13 mérkőzést nyert és ötöt vesztett.

1973-ban Brüsszelben a Martini Kupán ismét találkozott Szigyak és a „Macska” becenévre hallgatott Marót. A döntőben először Marót 5:4-re visszavágott a müncheni vereségéért, amivel mindketten 4 győzelemmel álltak, következett az újravívás az első helyért: Szigyak akkor nem hibázott. Marót majdnem minden nagy versenyen döntőbe került, erős kivétel a hazai bajnokság, ahol az elődöntő sem sikerült.

1973-ban a göteborgi világbajnokságon Marót az egyéniben ugyan helyezetlen lett, de a csapatversenyben javíthatott. Magyarország két gyors sikerrel nyitott: Japán ellen Marót 4 győzelmével (13:3) és Nagy-Britannia ellen Marót 3 győzelmével (9:2). A negyeddöntőben Románia következett (9:4), melyhez Marót 1 győzelemmel járult hozzá. A legjobb négy között Magyarország Lengyelországgal ütközött meg és biztosan győzött 9:4-re (Marót 3 győzelem). A döntőben a Szovjetunió már 6:4-re elhúzott, amikor Marót visszaadta a reményt, legyőzte az újonc Krovopuszkovot. Kovács Attila győzelmével 6:6-ra alakult a mérkőzés. Kovács Tamás kikapott Nazlimovtól és Szigyak 5:0-ra lelépte Marótot. 6:8-nál szinte mindenki biztosra vette az újabb ezüstérmet. Gerevich azonban 5:2-re verte Vinokurovot, s amikor 7:8-nál Kovács Attila pástra lépett a feladata az volt, hogy legalább 5:3-ra nyerje meg az utolsó asszót. Krovopuszkov vezetett, majd Kovács túlteljesített, 5:1-re végzett… Magyarország–Szovjetunió 8:8, találatarány 57:60; többek közt Marót 2 győzelmével. A szovjeteknél Szigyak és Nazlimov valamennyi magyart legyőzte, Krovopuszkov és Vinokurov pedig mindegyiktől kikapott. A magyar kardcsapat hét év és öt szovjet győzelem után szerezte meg a világbajnoki címet. Marót harmadik világbajnokságán az első aranyérmét nyerte.

Marót első négy világversenyén (1970–1973) mindig a dobogón végzett, 1974 azonban törést hozott pályafutásában. Mestere, Enyedi Siegfried disszidálása után szinte mindent az alapoktól kellett kezdenie. A grenoble-i vb-n (1974) a csapattal negyedik lett. Kudarcként érte meg az 1975. évi budapesti vb-t, ahol csapatban a 2., egyéniben - mint az az évi magyar bajnok - a 3. helyet szerezte meg, igaz, őt választották az év vívójának. Ebben az évben az előolimpián egyéniben 3., a Moszkva Kupán 1. lett. 1976-ban is Budapesten rendezték a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK) és a Vasas két éves szünet után visszaszerezte a kupát. A címvédő szovjet CSZKA Moszkva elleni utolsó asszóra az olimpiai bajnok Szigyak és Marót állt fel. Marótnak négy találatot kellett adnia, hogy a Vasas nyerje a BEK-et. Marót ötöt adott. A végeredmény ezzel 9:7 lett a Vasas javára.

Marót a montreali olimpián egyéniben helyezetlen, a csapatban 4., miután a válogatott utolsó három mérkőzésén (Kuba 8:7, elődöntő Olaszország 5:9, bronzmeccs Románia 4:9) végig negatívba fordult a mérlege, sőt a románok ellen meccset sem nyert. 1977-ben a Buenos Aires-i vb-n csapat bronzéremmel lépett le a világversenyek színpadáról. Egy súlyosabb következményekkel járt másik lelépés: 1979-ben a kard BEK-ben súlyos sérülést szenvedett, amikor az emelt pást szélére lépett és bokaszalag-szakadást szenvedett. Operáció és kéthónapnyi felépülés várt rá. 1980-ban megcélozta a moszkvai olimpiát is, de Pézsa kapitány még csak a csapatba se válogatta be.

1984-ben időszakosan hátat fordított a vívásnak, váratlanul Kőszegen telepedett le. Ott felújított egy emeletes házat, és abból a Kóbor Macska fogadót alakította ki. Pár év múlva eladta, és Gödöllőre költözött, ahol Gémesi Györggyel, a város (egykor vívó) polgármesterével közösen kiépítették a Gödöllői EAC vívócentrumát. Utolsó éveiben több súlyos betegségen is átesett, majd vétlenként autóbalesetet szenvedett. Ennek következtében vesztette életét néhány nappal 75. születésnapja után. Szerette a régiségeket, utolsó mesterének, Batizi Sándornak egy toledói kardot ajándékozott, amelynek pengéjére ezt vésette: „A virtus nem tűri a regulát”. A mondattal egyben élete ars poeticájának adott hangot.

Kozák Péter https://www.nevpont.hu/palyakep/marot-peter-31d8b alapján (ott forrásmegjelölések), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Jocha Károly: Siker vagy kudarc? (2007), arcanum.com, olimpia.hu.

Kardvívásban olimpiai 2. (1972: egyéni), olimpiai 3. (1972: csapat), olimpiai 4. (1976: csapat). Világbajnok (1973: csapat), 3-szoros vb 2. (1970, 1971, 1975: csapat), 3-szoros vb 3. (1974, 1977: csapat; 1975: egyéni), vb 6. (1970: egyéni). Ifjúsági világbajnok (1965: egyéni), összetett Világ Kupa 3. (1975: egyéni), vk 4. (1974: egyéni). 3-szoros BEK-győztes (1972, 1973, 1976), 4-szeres BEK 2. (1970, 1971, 1974, 1978). 11-szeres magyar bajnok (1969, 1970, 1971, 1973, 1977, 1978, 1980: csapat; 1972 és 1975: egyéni és csapat), Hungária Kupa-győztes (1971 és 1974: egyéni), 2. (1972 és 1977).