Dr. Fenyvesi

Csaba

Fenyvesi Csaba a Ráday utca 49-ben lakott 1955-ben, és azt láthatta a jellegzetes körfolyosós házban, hogy a két Kamuti fiú, Jenő és László edzésre mennek. Először a nála öt évvel idősebb, Jenő vívózsákja tetszett meg neki, és néhány év múlva már ő is vívó lett. Az Irányi utcai általános iskolában Dombi Pál szerettette meg vele a sportot, vívni pedig Debrecenben kezdett, a Debreceni Református Főgimnáziumban két évet járt. Gyulai Gábor volt az edzője, és gyorsan megmutatkozott tehetsége. Édesapja súlyos betegsége miatt visszatért a fővárosba, és a harmadik valamint a negyedik osztályt a budapesti Eötvös Gimnáziumban végezte, ekkor – 1958-ban – igazolt a BVSC-be, melyhez haláláig hű maradt, vívóként és sportvezetőként egyaránt. Első edzői a fővárosi klubban Hatz (Hátszeghy) József és Váry Attila voltak, de hamarosan dr. Bay Béla kezei közé került, akit nemcsak edzőként, de pótapjaként is tisztelt, 19 éves volt apja halálakor. Bay Béla mester kezei alatt szárnyakat kapott.

A mexikói olimpiára címvédőként, ennek megfelelően esélyesként érkezett a magyar párbajtőrcsapat. Ausztrália (14:2), Mexikó (11:4) és Ausztria (8:3) ellen a kötelezőket magabiztosan hozta, és máris a nyolc között találta magát a társulat. Ott a keletnémetek sem tudták megnehezíteni (9:3) a mieink dolgát, és a lengyelek is kifulladtak az elődöntőben, 9:5-re nyertek Fenyvesiék. A másik ágon a szovjetek is magabiztosan meneteltek, így jött össze az álomdöntő. A szovjetek jól kezdtek, aztán a magyarok fordítottak, Fenyvesi úgy értékelt, hogy a nagy tét jó hatással volt rá, jobban megy neki a vívás.

„Fenyvesi Csabának kötélből voltak az idegei, mint egy időben Nemerének. Első mesterétől, Váry Attilától, majd dr. Bay Bélától olyan hallatlan technikai biztonságot, olyan technikát kapott, hogy az félelmetes idegeivel, no meg elképesztő „szemtelenségével” párosulva félelmetessé tette őt a páston. Ő volt eddig az utolsó párbajtőrvívónk, aki „zsebkendővégről”, hallatlanul kis, zárt távolságról mert és tudott vívni ellenfeleivel, hidegen, józanul mérlegelve még a legforróbb pillanatokban is” – írta róla a szakíró Dávid Sándor. Fenyvesi az 1970-ben és egy évvel később is a világbajnok csapat oszlopos tagja, legjobb egyéni eredményét is 1970-ben érte el, vb-harmadik lett.

1972-ben az olimpiai faluban tartózkodó izraeli sportolók elleni terrortámadás miatt a hatos döntőt elhalasztották. Másnap jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság: a játékokat folytatják, a finálét estére írták ki. Két magyar jutott be ide, a címvédő, Kulcsár Győző és Fenyvesi Csaba. A döntő előtt sakkozni mentek, hogy addig se gondoljanak a vívásra. Egymás ellen kezdtek, és szokatlanul feszült asszót vívtak, mert Kulcsár egyik találatát nem érzékelte a gép. "Győző úgy fejbeszúrt, hogy behorpadt a sisakom és bentmaradt a pengéje. Én csak ezután szúrtam meg őt. A találatjelző az enyémet fogadta el. Mint utóbb kiderült, azért nem jelzett nálam, mert rossz volt az érintkezés. Ha Győző pengéje nem akad bele a sisakomba, megkapja a találatot. Furcsa, nagyon vegyes érzés volt ellene győzni" - emlékezett vissza Fenyvesi erre az esetre. Mivel ez 3:2-es vezetésénél történt, az állás nem egyenlő lett, hanem 4:2-re módosult, majd az ötödik találattal meg is nyerte a különmeccset. A francia Ladegaillerie ellen 4:4-nél lejárt a vívóidő, ezek után viszont a magyar vívó megtáltosodott. Az erdélyi Pongrátz, a svéd Edling és a francia Brodin is meghajolt a tudása előtt. Brodint 5:1-re verte.

Megkérdezték tőle az egyéni győzelme után, mire gondolt a dobogó tetején. Úgy felelt, hogy a Ráday utcára. Néhány nappal az egyéni siker után a csapatverseny aranyérméből a maximális, négy győzelemmel vette ki a részét. Erre így emlékezett vissza néhány nappal az olimpia után:

1976-ban a csapat magabiztosan vívott, és bejutottak a négy közé, az elődöntőben azonban elbukott a svédekkel szemben, a harmadik helyért pedig Svájc verte Magyarországot. Az egyéniben címvédőként érkezett, de mivel a német Hehnnel szemben veszített, nem jutott be a hatos döntőbe, ahol Kulcsár Győző és Osztrics István biztosította a helyét. Előbbi úgy lett harmadik, hogy Osztrics győzte le, és Kulcsárnak így a bronz jutott. Fenyvesi 1978-ban, Hamburgban volt utoljára tagja a világbajnok csapatnak.