Nemere

Zoltán

Édesapja Dr. Nemere Gyula fogorvos, a Csongrádi Petőfi SE vívószakosztályának alapító tagja. Dr. Nemere Gyula testvére: dr. Nemere János pénzügyi főtanácsos, a Postás országos bajnok tornásza, majd a férfi tornaszakosztály vezetője. dr. Nemere János unokája: Győrffy Dóra, részt vett az olimpián Sydneyben 2000-ben, junior világbajnoki ezüstérmes magasugró. Első felesége Astrid Hoffmann német junior bajnok tőrvívó. Elvált. Gyermekeik: Nemere Réka festőművész és Nemere Maja Ilona, Nemere Christian Zoltán. Második felesége Beate Skoruppa. Fiuk: Nemere Patrick.

A TF-en vívó szakedzői oklevelet (1965), a Budapesti Orvostudományi Egyetemen fogorvosi oklevelet szerzett (1971). Magyarországon a Csongrádi Honvéd (1958–1960), a Vasas (1960–1965), az Orvosegyetem Sport Club (OSC, 1965–1971), az NSZK-ban a Bonner Fechtklub (1972–1975), a Düsseldorfer USC (1975–1980), a Mühlheimer Fechtklub (1980) vívója; tőr- és párbajtőrvívó.

Családja 1956-tól élt Csongrádon. Nemere Zoltán 1958-ban a csongrádi leányiskola tornatermében vett először vívóleckéket, s mivel tehetségesnek mutatkozott, fél év múlva dr. Mónus Sándor vívómester, aki valójában kardvívó volt, már Szentesen foglalkozott vele. A csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett (1960), majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) szeretett volna továbbtanulni, az iskolájában azonban nem támogatták egyetemi tanulmányait. Kényszerből költözött Budapestre és a Klement Gottwald gyárban helyezkedett el, mint villanyszerelő segédmunkás. A Vasasban tőrvívóként folytatta vívópályafutását, edzéseit Forró Sándor vette át. 1962-től párbajtőrben Vass Imre felügyelete alatt edzett. Mindkét fegyvernemben jelentős eredményeket ért el: 1962-ben a kairói ifjúsági világbajnokságon párbajtőrben a 2., tőrben a 6. helyen végzett. A Testnevelési Főiskolán 1961-ben megindult a vívószakedzői képzés, így Nemere Zoltán az első évfolyam tagjaként 1963-ban kézbe vehette első diplomáját. Klubja, a Vasas pedig szerzett neki sportállást a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM), majd az átszervezések után a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetében (NIMIGÜSZI), főelőadónak nevezték ki.

Felnőtt világbajnokságon először 1963-ban szerepelt Gdanskban, ahol a szovjetek ellen győztes (9:5) csapattal a 3. helyen végzett. Itt alakult ki az egy évvel későbbi olimpiai bajnok alakulat. A vb-n a csapat többi tagjához hasonlóan egyéniben ő is helyezetlen volt. 1964-ben egyéni magyar bajnok. A tokiói olimpián az egyéni verseny sikertelensége (bár a nyolcaddöntőben Nemere bravúrral 0:3-ról fordított a címvédő olasz Giuseppe Delfino ellen (10:8), a negyeddöntőben a brit világbajnok Bill Hoskyns elütötte (6:10) a továbbjutástól) nem sok jót ígért a csapatnak, de az élet erre rácáfolt. Ebben óriási része volt Kulcsár Győzőnek, aki Nemere Zoltánnal együtt már az új hullámot képviselte a régi motorosok, Bárány Árpád, Gábor Tamás és dr. Kausz István mellett. Kulcsár olyan káprázatos napot fogott ki, hogy a húsz ellenfele közül húsz mehetett neki gratulálni a csörték után. Kezdetben Japán, Irán, Ausztria segített a bemelegítésben (Nemere 3-3-2 győzelmet tett be a közösbe). A világbajnok szovjetek ellen csak Nemerének nem sikerült kellően ráhangolódni a mérkőzésre (csak a világbajnok Habarov ellen győzött (5:2). A szovjetek 4:8 után kényszerültek a búcsúra. Az elődöntőben a magyarok franciás könnyedséggel léptek át a gallokon (9:3), többek közt Nemere újabb két győzelmével. A fináléban hamar 2:0-ra elmentek az olaszok. Nemere és Kulcsár hozták vissza „x”-re a meccset. Nemere jó napot fogott ki, ezt három olasz is bánhatta. 7:3-nál az utolsó csörte méltó mód a végig parádézó Kulcsáré volt.

Első olimpiai bajnoki címe után sikeresen felvételizett a Budapesti Orvostudományi Egyetemre (BOTE), így átigazolt az OSC-be. 1965 sikeres éve volt: a párizsi világbajnokságon megszerezte a magyar párbajtőrvívás negyedik egyéni aranyérmét, a budapesti Universiadén egyéniben és csapatban is győzni tudott, megválasztották az év vívójának is. Szintén 1965-ben ismerte meg első feleségét, Astrid Hoffmann vívónőt; egy év múlva feleségül is vette. Az év végén azonban Budapesten, a Thököly út-Hungária körút kereszteződésében balesetet okozott, a helyzetet pedig súlyosbította, hogy korábban már néhány kisebb közlekedési kihágás miatt elvették a jogosítványát, és a baleset után Nemere Zoltán, bátyja irataival akarta igazolni magát. A Fővárosi Bíróság 1966 tavaszán ittas vezetésért és közokirat-hamisításért 4 hónap szabadságvesztésre ítélte és 4 évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Pályafutása azonban nem tört ketté, 1966-ban megnyerte a párbajtőr egyéni országos bajnokságot és az OSC-vel is bajnok. Tagja volt az 1967. évi montreali világbajnokságon a bronzérmes csapatnak.

A mexikói olimpián a Szovjetunió elleni döntőben a csapat 1:3-ról 5:3-ra fordított, majd a flessre termett Nemere Hrihorij Krissz elleni győzelme (5:3) már behozhatatlanná tette a magyar előnyt a B. Nagy Pál, dr. Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Schmitt Pál alkotta csapat számára. Visszavágott Krissznek a Tokióban elszenvedett 0:5-ért. Nemerének az egyéniben viszont nem sikerült a 12 közé jutnia. Tagja volt még a havannai vb-n 2. (1969), illetve az ankarai vb-n (1970), és a bécsi vb-n (1971) világbajnoki címet szerzett magyar válogatottnak, sőt utolsó magyarországi aktív évében megnyerte az egyéni országos bajnokságot és a bajnokcsapat tagjaként is jeleskedett (1971).

Nemere Zoltán miután átvette fogorvosi oklevelét néhány hónapig még a BOTE fogorvosi klinikáján segédorvosként dolgozott. Az év végén viszont az NSZK-ba „disszidált”. Ott kisebb szenzációt keltett a kétszeres magyar olimpiai bajnok és családjának letelepedése. Fogorvosi oklevelét elfogadták, két év asszisztensi idő letöltése és a fog- és szájbetegségekből letett szakorvosi vizsga (1976) után egy falusi körorvosi állást kínáltak neki. Végül Essenben magánpraxishoz jutott. A disszidálás után Magyarországon, távollétében 3,5 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A Magyar Vívószövetség 1971-ben két évre eltiltotta a versenyzéstől, bár ő nem is kívánt német színekben indulni. A büntetése lejárta után döntött úgy, hogy Németországban még néhány évig egyéni versenyeken elindul. Németországban a civil életében nagyapja családnevét (Schwanner) használta. Dr. Nemere Zoltán a rendszerváltást követő években gyakran látogatott Magyarországra, általában Csongrádon, családtagjai körében töltött el több hetet. A kétszeres olimpiai bajnok 2001. május 6-án Csongrád és Baks között (Felgyő település közigazgatási határában) autójával egy előzést követően lesodródott az úttestről, fának ütközött és a helyszínen életét vesztette. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság megállapította, hogy halálát gyorshajtás okozta, előzés közben elvesztette uralmát a járműve fölött. Dr. Nemere Zoltán a Farkasréti Temetőben nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004).

Tiszteletére Bokodon, szülőháza falán emléktáblát helyeztek el 2013-ban. Bokodon róla nevezték el a Dr. Nemere Zoltán Óvodát és Bölcsődét (2011). Az első ilyen intézmény az országban, mely olimpiai bajnok nevét viseli, ahol 2022-ben Olimpiai napot is rendeztek a gyerekeknek és a Dr. Nemere Zoltán Sportcsarnok is a nevét viseli (2011). Dr. Nemere Zoltán emlékversenyt is rendeznek 2011-től.

Az év vívója (1965), Csongrád díszpolgára (posztumusz, 2011).

Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Vívó Híradó, Nemzeti Sport, Népsport, index.hu, Alapvonal, olimpia.hu, hunfencing.hu, eurofencing.info, fie.org, arcanum.com.