B. Nagy

Pál

Véletlenül kezdett el vívni 1949-ben, amikor Szolnokon első mestere, G. Kiss Gyula (1949-1965 közt edzette) elcsalogatta a grundról. Kiss lehelt életet a II. világháborút követően a helyi vívásba. További mesterei a pályafutása során Vass Imre és Szőcs Bertalan, aki a válogatottban a legtöbbet foglalkozott vele 1965 és 1972 közt.

B. Nagy Pál 1949-ben a Szolnoki MÁV SE párbajtőr- és tőrvívójaként kezdett el sportolni. A karrierje befejezéséig, 1972-ig ennek az egyesületnek maradt a versenyzője. Feleségével 54 éve élnek boldog házasságban. Nem csak a nejéhez, a klubjához, hanem szülővárosához, Szolnokhoz is hű, ott él születése óta. Bár többször is ki volt téve a Budapestre csábítás erejének, de ő igazi lokálpatriótaként újra és újra a maradás mellett döntött, annak ellenére, hogy ez gyakran kedvezőtlen helyzeteket eredményezett a számára. Ő maradt „a vidéki”, vállalta a rengeteg utazgatást Szolnok és Budapest közt oda és vissza, az ezzel járó sok tehertétellel. 1968-ban a Budapest-bajnokságon Kulcsár és B. Nagy szerepelt a legjobban, nyolc győzelemmel kettőjüknek kellett holtversenyt vívniuk. Az újravívásban B. Nagy 5:3-ra győzött, ezzel megnyerte a versenyt.

1968-ban az országos bajnokságon harmadik, de a mexikói olimpián nem kapott lehetőséget az egyéniben való indulásra. De megvédte a tokiói címet - négy év után már új összetételben. „Sikerült komoly részeredményekkel hozzájárulnom a csapat olimpiai bajnoki címéhez. A többieket csak dicsérve, idézem, hogy a csapatverseny során én voltam a válogatott legjobban „húzó” embere az elért 85 százalékos teljesítményemmel.” B. Nagy mérlege: Ausztrália ellen 4 győzelem, Mexikó ellen 3 győzelem, 1 vereség, az NDK ellen 3 győzelem, a Lengyelország elleni elődöntőben 2 győzelem, 1 vereség. B. Nagy a szovjetek elleni döntőben nem lépett pástra.

1969-ben a havannai világbajnokságon a mexikói csapat ezüstöt nyert és B. Nagy Pál ezzel az eredménnyel köszönt el a világversenyektől. Egyéniben ekkor sem volt több szerencséje, mint addig, ismét helyezetlen maradt a vb-n. 1970-ben volt még egy nagy dobása, mivel ismét országos bajnok lett. Mögötte a sorrend dr. Fenyvesi, Kulcsár, Schmitt, dr. Nemere. Igaz, a hazai ranglistán már csak kilencedik és nem válogatták a világbajnokságra, csak a tartalék posztra kapott jelölést. Az aktív sportolást 1972-ben fejezte be. Pályafutása után veterán versenyeken szerepelt.

Kitanulta a géplakatos szakmát, s még aktív évei közepén elvégezte a gépipari technikumot. 1995-ben a szolnoki járműjavító üzem gépésztechnikusaként nyugdíjazták. Addig a MÁV tanműhelyében oktatta a fiatalokat. 1965-ben a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) edzői oklevelet szerzett, és sportolói pályafutása utolsó két évében egyben egyesülete vívóedzője is volt. 1972-ben az edzőséggel is felhagyott.

Ezüst Pelikán-díj (2009), A szolnoki Véső úti sportcsarnok B. Nagy Pál nevét viseli (2010), MÁV SE Aranygyűrű (2010), Szolnok díszpolgára (2015).

Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974), Dobor Dezső: Olimpiai Arcképcsarnok (1992), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I.-II.-III (1995), Vívó Híradó, Nemzeti Sport, Népsport, index.hu, Alapvonal, hunfencing.hu, eurofencing.info, arcanum.com.