Erdős

Sándor

Az általános iskolát Leányfalun, a középiskolát Szentendrén, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte. 1965-ben felvételt nyert a Közgazdaságtudományi Egyetemre. Itt 1971-ben közgazdasági diplomát szerzett, piackutatás szakterületen. 1976-ban a Testnevelési Főiskolán vívóedzői, később vívó szakedzői oklevelet is szerzett. Az első sport, amit a nővérétől tanult a bridzs volt. Ennek a tudásnak később még hasznát vette pályafutása során. Két bátyját követve 1961-ben kezdett el vívni a BVSC szakosztályában. Első mestere Nagy Árpád volt, majd Németh Árpádhoz került. 1963-tól dr. Váry Attila foglalkozott vele. Ő tanította meg párbajtőrrel vívni, hisz addig a tőrt forgatta és ő nevelte olimpiai bajnokká. Negyedikes gimnazista volt, amikor 1965-ben megnyerte az ifjúsági magyar bajnokságot, és így részt vehetett Rotterdamban az ifjúsági világbajnokságon, ahol a középdöntőig jutott. Katonaként nem volt alkalma sportolni. A leszerelés után viszont az egyetem mellett folytatta a vívást. 1967-ben kijutott Teheránba, az ifjúsági világbajnokságra, ahol bronzérmes lett és meghívták a válogatott keretbe. A következő évben a mexikói olimpiára készülő csapatnak volt a hazai tartaléka.

1969-ben az olimpiai bajnok párbajtőr csapat tagjai előtt Budapest bajnokságot, majd magyar bajnokságot nyert. Bár ranglistavezető volt, a VB-re utazó csapatba csak 1970-ben került be. Technikás vívónak tartották, aki tudott támadni, védeni és közbeszúrni is. Pengét adott, vonalban volt a fegyvere, tehát nem tempóvívást csinált. Ha az ellenfél is pengét adott, akkor nagyon sok tust vitt be penge ütés csukló szúrással, de lábat is jól szúrt. Megbízható, fegyelmezett vívó volt, és ez a csapatversenyeken nagyon fontos. Emiatt a tulajdonsága miatt sokszor kezdő, vagy befejező embernek nevezték.

Ankarában 1970-ben, majd Bécsben 1971-ben tagja volt a világbajnokságot nyert párbajtőr csapatnak, itt egyéniben negyedik lett. Bécsben egészen meghökkentő esetnek is részese volt, ami a bridzzsel volt kapcsolatos. „Bécsben az elődöntőben a svédekkel kerültünk össze, és az olimpiai ezüstérmes Rerrich Póci, a svéd kapitány fura taktikát agyalt ki ellenünk. Technikai okokra hivatkozva rendre óvásokat nyújtott be, többször megszakítva ezzel a versenyt. Arra gondolt, hogy a mozgékonyabb magyar vívók majd elmerevednek a várakozás alatt és ez előnyös lesz a robosztusabb svédeknek. Igen ám, de az újabb svéd óváskor, dr. Nemere beszólt: 'Hát akkor osszunk.' És már el is emelt egy üres asztalt a szomszédos pást mellől, letette Fenyvesi elé, majd felém kiáltott: 'Kis René, hozd a kártyát!'. A többiek székeket hordtak, és a magyar csapat bridzsezni kezdett a páston. Zoli osztott, majd egy pikk-kel indította a licitet. A várakozó svéd közelebb jött: 'Uraim, kibicelhetek?' – kérdezte. Ezután az ellenséges hangulat megszűnt, nem volt több óvás, csapatunk simán nyert. A sportsajtó soha nem foglalkozott annyit egy vívóelődöntővel, és talán győzelmünket sem kísérte annyi utólagos szimpátia, mint akkor" – idézte fel a nagy port kavart esetet Erdős az olimpia.hu-nak.

A csapat 1972-ben Münchenben megvédte világelsőségét, és olimpiai bajnok lett (Fenyvesi Csaba dr., Kulcsár Győző, Osztrics István dr., Schmitt Pál). Erdős, a „kis René” egyéniben nem kapott szerepet, a csapatban vívott. A hatból öt mérkőzésen lépett pástra. A selejtezőben Németország ellen 3 győzelem, 1 vereség, Dánia ellen 4 győzelem, a svédek elleni vesztett összecsapáson 4 vereség, a szovjetek elleni elődöntőben csereként 1 győzelem és 1 vereség, svájciak elleni döntőben viszont 2 győzelem, 1 vereség, 1 kettős vereség volt a mérlege. A „kis René” név története: Nyomárkay Ödön válogatott tőrvívó volt a névadó. Erdős bátyját, Gábort nevezte így, miután a múlt század elején élt egy - nem rokon - Erdős Renée nevű költőnő. Nem volt tananyag, de Nyomárkay ismerte a nevét és elkezdte így hívni Gábort, annak ellenére, hogy ez egy francia női név. Amikor Erdős Sándor bekerült a válogatott keretbe és először lement Tatára, a többiek azonnal „kis Renének” kezdték szólítani.

A következő években a válogatott mindig a legjobb négy között végzett Erdőssel: világbajnoki második helyezettek (1973 Göteborg (Fenyvesi Csaba dr., Kulcsár Győző, Osztrics István dr., Schmitt Pál), világbajnoki harmadik helyezettek: 1974 Grenoble (Kolczonay Ernő, Kulcsár Győző, Osztrics István dr., Schmitt Pál), és 1975 Budapest (Fenyvesi Csaba dr., Kulcsár Győző, Osztrics István dr., Schmitt Pál), világbajnoki negyedikek: 1977 Buenos Aires (Fenyvesi Csaba dr., Kolczonay Ernő, Pap Jenő, Pethő László) 1972-től dr. Bay Béla lett a mestere, 1976-tól Németh Árpáddal dolgozott. Erdős Sándor a münchenivel megegyező összetételű csapattal Montrealban az olimpián 4. helyezést ért el. Erdős a csapat mind a hat mérkőzésén pástra lépett: a selejtezőkben a finnek ellen 3 győzelem, 1 vereség, a lengyelek ellen 3 győzelem, 1 vereség, a franciák ellen 2 győzelem, 1 kettős vereség, a negyeddöntőben a norvégok ellen 3 győzelem, az elődöntőben a svédek elleni vesztes meccsen 1 győzelem, 3 vereség, a bronzéremért Svájc ellen 1 győzelem, 2 vereség. Erdős a tőrcsapattal a hetedik helyen végzett. Egy fájdalmas emlékű mérkőzésen szerepelt, súlyos vereség a franciáktól (1:9), akik közül Erdős Revenut 5:1-re verte, és ugyanennyire kapott ki Noeltől. Sportpályafutása alatt egy egyéni /1969/, és kilenc csapat magyar bajnoki aranyérmet szerzett. A BVSC párbajtőr csapata, benne Gábor bátyjával, 1974-76 között háromszor nyerte el a párbajtőr Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Miután nem került be a moszkvai olimpiai csapatba, 1980-ban befejezte aktív vívó pályafutását.

1982-ig a MÁV közgazdászaként dolgozott, majd magánvállalkozásba kezdett. Előbb egy kötő üzemet, később egy divatáru üzletet alapított. A sporttal nem szakadt meg a kapcsolata. 1985-1988 között a Magyar Sí Szövetség felszerelés menedzsere lett. Évente több millió forint értékű sífelszerelést szerzett be a nagy sí, sícipő, és síkötés gyárakból a szövetség részére – ingyen, a magyar sísport támogatására. 1981-ben a Túravitorlás Sportklub vezetői felkérték, hogy vegyen részt a Balatonalmádiban kialakított vitorlás kikötő megszervezésben. Ez lett az első magán kikötő a Balatonon. Vitorláskikötő Üdülő Szövetkezetként alakultak meg, majd a rendszerváltozás után a szövetkezet elnökeként átalakította a szövetkezetet részvénytársasággá. Jelenleg zártkörű részvénytársaságként működnek / Vitorlás Kikötő Zrt/, és Erdős Sándor a Felügyelő Bizottság tagja. 1991-ben alapították meg dr. Bodnár András olimpiai bajnok vizilabdázóval az Ultrahangvezérelt Vese-, Epekőzúzás Kft-t. /UVEK Kft./ Cégükkel elterjesztették Magyarországon a műtét nélküli vese- és epekőzúzást. Az általuk üzemeltetett berendezések a vese- és epeköveket testen kívül gerjesztett elektromágneses lökéshullámmal zúzzák szét. Ez az eljárás jelentős műtéti beavatkozást vált ki. A 90-s évek elején kapcsolódott be a síugró Kelemen Zoltán és a sífutó Hieber Zoltán által alapított Kávématik Kft. vállalkozásba, amely ital automatákat üzemeltetett az ország több településén. A cég az automatákkal kávé és kakaó porból jó minőségű italokat készített. 2014-ben beválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság Mező Ferenc Sportbizottságába. Örömmel vesz részt a Bizottság munkájában, hogy a kedvezőtlen szociális helyzetbe került volt világbajnoki érmes sportolókat, özvegyeiket és edzőiket segítsék. Az utóbbi időben visszavonult az aktív üzleti élettől, és csak a feleségével közösen vezetett Elitmed Kft-ben végez ügyvezetői munkát. Második házasságában él dr. Zsengellér Juliannával. Gyermekei: Bálint, Balázs, Anna és Zsófia, akik egyetemet végeztek, s nem lettek élsportolók.

• Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974), • Dobor Dezső: Olimpiai Arcképcsarnok (1992), • Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I.-II.-III (1995), • Nemzeti Sport, Népsport, • index.hu, Alapvonal, • olimpia.hu, • eurofencing.info, • fie.org, • arcanum.com.