A katonaidőt megszakította az olimpia
Szegeden született, de a szülei hamar elváltak, Budapesten nőtt fel. Nevelőapja szerette a sportot, és mindenben támogatta. A budapesti Wesselényi Gimnáziumban a tornatanára figyelt fel először atletikus képességeire. Ki akart tűnni a társai közül, ez az akaraterő mindvégig elkísérte. Abban a házban lakott a Szondy utcában, ahol az olimpiai bajnok birkózó, Szilvásy Miklós is. Az ifiválogatottban is kitűnt a szorgalmával, és a visszaemlékezések szerint a humorával is. A Mávag igazolta le, más klubja nem is volt, kötelező katonai szolgálatát az rövidítette le, hogy Páder János kapitány behívta az 1952-es olimpiára készülő csapatba.
A sportág legnagyobb sikeréből is kivette a részét
Improvizatív és örökmozgó játékával követelt helyet magának az 1953-ban Eb-ezüstérmes, két év múlva Európa-bajnok csapatban. A legeredményesebb meccsét a szovjetek legyőzése (82:68) után, a románok ellen játszotta, akkor 4 pont került a neve mellé, így vette ki a részét a 71:60-as sikerből, ami után önfeledt ünneplés kezdődött.
Tragikus sors
Amikor észrevette a villamoson utazó Zsiros Tibort, rohant a jármű után, hogy együtt mehessenek edzésre. Nem vette észre, hogy egy mentőautó is felgyorsított. A mentő elgázolta, kereken két héten át küzdöttek az életéért, de egyszer sem nyerte vissza az eszméletét, és nem tudták megmenteni. Kevéssel a 28. születésnapja előtt meghalt. Négynapos kislányt hagyott hátra. Halála megrendítette a sporttársadalmat, ezrek kísérték utolsó útjára. Minden egyes bajnoki egyperces néma megemlékezéssel kezdődött, 1960 óta emléktornát rendeznek a tiszteletére minden évben.