Pólókapusnak szánták, center lett belőle
Szülei válása után került Győrből Székesfehérvárra. Láttak benne fantáziát a vízilabdaedzők is, mert jól emelkedett ki a kapuban, és hosszú kezeiben elakadtak a labdák, de neki nem tetszett a sportág. A kosárlabda annál inkább. Szelídebb játéknak tartotta, és meg is találta benne a számítását. 2009-ben, amikor hazatért az Egyesült Államokból a hatvanéves (!) érettségi találkozóra, elmesélte Silye Sándornak a Fejér megyei Hírlapban, hogy milyen volt az itthon töltött negyedszázad, és miért indultak neki féléves házasként a szintén a Székesfehérvári Építőkben kosárlabdázó Sárvári Mártával a nagyvilágnak, az Egyesült Államoknak: „Hiába voltam Európa-bajnok, ennek ellenére esélyem sem volt, hogy lakáshoz juthatunk. A lehetőségek hiánya vezetett bennünket messzire. Győrből kerültem Fehérvárra, az apám üzletét 1948-ban államosították, 17 éves voltam, és mikor mondták, hogy osztályidegen vagyok, csak néztem és álltam szótlanul. A sport volt, ami kárpótolt mindenben és mindenért. Érettségi előtt már NB I-es játékos voltam, meghívtak az utánpótlás-válogatottba, sőt, a felnőtt aranyérmes társulatnak is tagja voltam.”
Vidékről a válogatottba
Székesfehérvárról került a válogatottba, ahogy Bogár Pál is. A Honvéd-MAFC-Mávag trió mellett nagy szó volt, ha valaki vidéki egyesületből a legjobbak közé tudott kerülni. Az 1955-ös Eb-győztes válogatott kiegészítő embere volt, néhány ponttal segítette a meccseken a csapat eredményes szereplését.
Új élet Amerikában, ő kísérte volna az olimpiai csapatot Los Angelesben
Sárvári Mártával a forradalom után Amerikába mentek, a Fejér Megyei Hírlap már december 8-án közölte a nevüket mint nyugatra távozott sportolókét. Addigra már az Egyesült Államokban voltak, Kaliforniában szilvesztereztek, ott is telepedtek le. Hamar munkát kapott, egy cég hirdetési és marketingosztályán dolgozott, a kosárlabda-pályafutását 25 évesen befejezte. Saját bevallása szerint a munkahelyi karrierje kárpótolta az elmaradt sporteredményeket. Jó pozíciókban dolgozott, kapcsolatteremtő képességét mindig érvényesíteni tudta. Az 1984-es olimpián ő lett volna a magyar olimpiai küldöttség kísérője, de a szocialista országok bojkottja miatt végül Jemen, Kuvait, Katar, Szíria jutott neki.
Forrás
• Fejér Megyei Hírlap, 2019. június 12.
• Fejér Megyei Hírlap, 2009. május 28.