Mindörökké MAFC
Sportpályafutását a BEAC-ban atlétaként kezdte 1946-ban, majd hamar átváltott a kosárlabdára. 1948-ban a már a MAFC NB II-es fiókcsapatban játszott, majd 1949-ben felkerült a „nagyokhoz”. Ugyan az egyesület neve többször is változott (1948 és 1951 között Műegyetemi MEFESZ, 1951 és 1956 között Bp. Haladás, illetve a Haladás Műszaki Egyetem, 1957-től ismét MAFC), de ő pályafutása befejezéséig itt játszott, és három bajnoki címet szerzett.
Eb-ezüstérmes, olimpiai résztvevő
1950 és 1957 között 30 alkalommal a magyar válogatottban is szerepet kapott. Az 1952-es helsinki olimpián a 9. helyen végzett csapat tagja volt. 1953-ban a moszkvai Európa-bajnokságon ezüstérmes, 1954-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon aranyérmet szerzett.
Civil pályafutás
Aktív játékos-pályafutása befejeztével nem szakadt el csapatától, különböző pozíciókat betöltve kísérte figyelemmel az utána piros-feketében szereplő korosztályok játékosait. A magas szintű sportolás mellett Bokor György tanult, a Műszaki Egyetemen 1952-ben építészmérnöki diplomát szerzett. Civilben, építészként az OTSH-ban dolgozva több létesítménynek volt műszaki vezetője. Felesége a szintén válogatott kosaras Bárány Mária, sógora Bárány Árpád olimpiai bajnok vívó.
Forrás
o www.olympedia.org
o www.arcanum.hu
o Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A–H (Szekszárd, 1994)
o A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2014