Csurgóról a bajnoki címig
Simics Judit csurgói kézilabdásként kezdte sportpályafutását, amikor meghívót kapott az ifjúsági válogatottba. Nem volt kiemelkedő tehetség, a korosztályos nemzeti együttes szakemberei sem hittek benne igazán, hogy felnőtt válogatott játékos lesz belőle egy nap, de szorgalmával és alázatával mégiscsak kivívta magának a helyet a legjobbak között. Igaz, profi pályafutása meglehetősen későn, 25 évesen vette kezdetét, ekkor igazolt a Vasasba, előtte a Testnevelési Főiskola NB I/B-s együttesében játszott testnevelő tanári diplomája megszerzéséig.
Kései pályafutás, nagy klubsikerek
1992-ben került a Vasas SC-hez, két évvel később azonban a Zsembery Tamással – szintén válogatott kézilabda-kapussal – kötött házasságát gyermekáldás követte, amely miatt némi időt a pályától távol töltött, de tagja volt az 1993-ban magyar bajnokságot és BEK-döntőt játszó, valamint a Magyar Kupában ezüstérmet szerző csapatnak is Csík János irányítása alatt. Férjét követve Derecskén játszott kis ideig, majd 1996-ban Dunaújvárosba került. Az akkoriban egyik legmeghatározóbb női klubcsapatban eleinte nem is jutott szerephez, azonban Zsiga Gyula érkezésével, akivel korábban a Vasasban már dolgoztak együtt – a védelem egyik alapembere, Bojana Radulovics cseretársa lett. A Dunaferrel 1998-ban, 1999-ben és 2001-ben is bajnokságot, 1998-ban 1999-ben és 2000-ben Magyar Kupát nyert. A nemzetközi porondon is a csúcsra ért klubcsapatával, hiszen 1998-ban az EHF-kupa-, 1999-ben pedig a BL-győztes csapat tagja volt. Ez utóbbira tekint vissza az egyik legfontosabb eredményként, ugyanis az akkoriban szinte egyeduralkodó csapat, a Hypo menedzsere, Gunnar Prokop kiemelte védőteljesítményét az elődöntőt követően.
Csúcson a válogatottal
Szinte egyedülálló esetként a TF-ben töltött ideje alatt is bekerült a válogatottba, ekkor Laurencz László számított rá. Első gyermekének születése után úgy tervezte, 1998-1999 után visszavonul az aktív kézilabdázástól, azonban Mocsai Lajos, az akkori szövetségi kapitány számított rá a nemzeti együttesnél, az 1999-es világbajnokságon ötödik helyet elérő csapat tagjaként gólokat is szerzett a jobbátlövő, védőspecialista. Ezt követően az olimpiára és az azt követő Eb-re való felkészülésre is meghívót kapott, és miután Nagy Anikó lesérült, szerepet is kapott újra a kontinensviadalon. 2000-ben a sydney-i olimpián ezüstéremig menetelő csapatban is szerepelt, amely aztán a másfél hónappal később Romániában rendezett Európa-bajnokságról már aranyéremmel a nyakában távozhatott.
Visszavonulás, kézilabdával
2001-ben vonult vissza a kézilabdától, 2003-ban második gyermekének is életet adott, majd ezt követően technikai vezetőként és testnevelő tanárként is dolgozott, mellette pedig fiatalokat tanított kézilabdázni. 2013-ban a Ferencváros felkérte, hogy legyen az ifjúsági csapat edzője, az itt töltött időszakban kétszer is országos bajnok lett együttesével, valamint stabil NB I/B-s csapatott faragott a fiatal tehetségekből. A 2021-2022-es szezont követően ismét tanít, a Testnevelési Egyetem oktatója.