Tatáról az FTC-be
A tatai születésű balszélső szülővárosában kezdett kézilabdázni, ám 14 éves korától 2003-ig a Ferencvárosban szerepelt, és a zöld-fehérek játékosaként érte el legnagyobb sikereit. 1994-től a felnőttek között is lehetőséget kapott, így részese volt a fővárosiak összesen hat bajnoki címének és négy Magyar Kupa-győzelmének, 2002-ben pedig a BL-döntőben is szerepelhetett.
Berobbanás a válogatottban
Bár szerepelt a magyar ifjúsági-, majd junior válogatottban is, az igazi kiugrást az 1999-es norvégiai világbajnokság hozta meg számára. Első világversenyén rögtön a középpontba került, hiszen a nyolc győzelemmel és egy vereséggel 5. helyen záró magyar válogatott egyik legjobbjaként beválasztották a világbajnokság All Star-csapatába.
Sérülés, majd olimpiai ezüstérem
2000 elején egy székesfehérvári bajnoki mérkőzésen súlyos térdsérülést szenvedett, sokáig kérdéses volt, bekerül-e a sydneyi olimpiára utazó magyar válogatottba. Végül Mocsai Lajos szövetségi kapitány mellette tette le a voksát, így tagja volt az olimpiai ezüstérmet szerző nemzeti együttesnek. Az ötkarikás játékokat követően később világversenyen már nem szerepelt a válogatottban, 2001-ben és 2002-ben még néhány találkozón pályára lépett.
Légióskodás Ausztriában
2003-ban az osztrák Hypo Niederösterreich együtteséhez igazolt, amelyben további két szezonon át játszott, két alkalommal nyert osztrák bajnokságot.