Hammang

Ferenc

Bizonyos fokig, áttételesen a sporttal is foglalkozó családból származik. A nagyapja puskaműves céget alapított, amit a fia vitt tovább – amíg a történelem engedte. Híresek voltak a Hammang féle Turul pisztoly és sportpisztolyaik is. Takács Károly későbbi sportlövő olimpiai bajnok is a vevőkörhöz tartozott. A korábban atletizáló édesapja a két fiát 1958-ban levitte az Olimpiai Bajnokok Sportiskolájába, ahol jól ismerte Berczelly Tibor háromszoros olimpiai bajnok vívót. Bátyja a vívást, Ő azonban a cselgáncsot választotta Papp Bertalan olimpiai bajnok vívó vezetése alatt. Egy év múlva viszont átment az ökölvívókhoz, Papp László háromszoros olimpiai bajnokhoz. Egy alkalommal bátyja kezdeményezte, hogy próbálja ki a vívást is és ő végül ott ragadt a páston. Bátyja Hammang József jó szinten vívott, de egy idő után csak hobbi szinten folytatta. Volt olyan ifjúsági kardverseny is, ahol a két Hammang végzett az első két helyen (1961). A „Öcsi” becenevet a bátyja után kapta, a vívó berkekben a mai napig is Hammang „Öcsinek” szólítják.

Első eredményeit párbajtőrvívásban érte el, bár párhuzamosan kardversenyeken is indult. 1960-ban és 1961-ben a párbajtőr ifjúsági csapatbajnok Bp. Vörös Meteor tagja volt. 1962 végén a II. osztályú kardversenyben a későbbi egyéni olimpiai ezüstérmes Marót és Hammang holtversenybe kerültek, az újravívást és ezzel az I. osztályú címet Marót nyerte 5:4-re. 1963-ban Hammang kardban ifjúsági csapatbajnok. A felnőtt eredményei 1966-tól sorjáztak. 1966-ban tagja lett a magyar bajnok Vasas csapatának. Ezt a sikerét még további tíz magyar bajnoki cím követte 1980-ig. 1969 és 1973 közt megszakítás nélkül ötször volt tagja a Vasas bajnok csapatának. Életében minden eredményét csapattagként érte el.

A Vasas hosszú időn át próbálkozott a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK) elhódításával. A csapat 1967-ben és 1968-ban 2., 1969-ben 3., 1970-ben és 1971-ben ismét második lett. A Vasas 1968-ban ugyan második lett (7:9 a CSZKA Moszkvával szemben), de Hammang csodát művelt. A szovjet válogatott minden világklasszisát, Rakitát, Nazlimovot, Vinokurovot, Mavlihanovot mind megadásra kényszerítette. 1972-ben következett el a nagy fordulópont, megnyerték a kupát és a következő évben meg is védték. 1972-ben Budapesten lelépték a Bp. Honvédot (11:5), többek közt Hammang három sikerével, majd 9:7-re verték az 1967 óta a kupát védett szovjet CSZKA Moszkvát, Hammang Vinokurovot győzte le 5:2-re. A Vasas egy évre rá 8:7-re diadalmaskodott a szovjet válogatottal azonos CSZKA Moszkva ellen és itthon tartotta a kupát. Hammang két győzelmet ért el, az egyiket a későbbi négyszeres olimpiai bajnok Krovopuskov ellen 5:4-re.

Hammang 1973-ban került ki először a válogatottal világversenyre. A göteborgi vb-n Magyarország két gyors sikerrel nyitott: Japán (13:3, Hammang 3 győzelem) és Nagy-Britannia (9:2, Hammang 3 győzelem) ellen. A negyeddöntőben Románia következett (9:4), Hammang akkor nem vívott. A legjobb négy között Magyarország Lengyelországgal ütközött meg. A lengyelek mindent bevetettek, az olimpiai bajnok Pawlowski a vb-n addig még pástra sem lépett, csak a magyarok ellen készült. Hiába. Magyarország biztosan győzött 9:4-re (Hammang 1 győzelem Kowieczki ellen 5:1). Pawlowski azért Kovácsot és Hammangot legyőzte, de Marót és Gerevich elbánt vele. A döntőben a Szovjetunió ellen Hammang nem vívott. Kovács Tamás kikapott Nazlimovtól, majd Szigyak 5:0-ra lelépte Marótot. Akkor, 6:8-nál szinte mindenki biztosra vette az újabb ezüstérmet! Gerevich azonban 5:2-re verte Vinokurovot, s amikor 7:8-nál Kovács Attila pástra lépett Krovopuskov ellen a feladat az volt, hogy legalább 5:3-ra nyerje meg az utolsó asszót. Krovopuskov vezetett, majd Kovács kicsit túlteljesítette a tervet, 5:1-re végzett… Magyarország–Szovjetunió 8:8, találatarány 57:60. A szovjeteknél Szigyak és Nazlimov valamennyi ellenfelét legyőzte, Krovopuskov és Vinokurov pedig mindenkitől kikapott. A magyar kardcsapat a 29 éves újonc Hammanggal hét év és öt szovjet győzelem után szerezte meg a világbajnoki címet. Hammang az egyéniben helyezetlen maradt. A hazai egyéni bajnokságban viszont ezüstérmet szerzett, Gerevich Pál mögött szorult a második helyre.

1973-ban a nemzetközi versenyeken háromszor is döntős volt, Münchenben 3., Varsóban 4., a budapesti Hungária Kupán pedig 6. lett. 1974-ben Hammang Kovács Attilával fej-fej mellett futott versenyt a válogatott ötödik helyéért a világbajnokságra. Bár Hammang a 13. helyen állt a világranglistán, ellenlábasa a 14-en, Kovács kapott bizalmat. A négy között a címvédő csapatot kellemetlen vereség érte Romániától (6:9), majd a harmadik helyért Olaszországtól is (6:9), így maradt a negyedik hely. 1975 eredményei ígéretesek voltak az az évi budapesti világbajnokság előtt. A Moszkva Kupát és a Santelli Kupát nyerte a válogatott, mely Hamburgban 2., Varsóban 3. lett. A vb-n Spanyolország ellen 13:3-mal, Nagy-Britannia ellen 9:3-mal melegített a csapat, Hammang mindkétszer három győzelemmel jelentkezett. A franciák elleni negyeddöntőben (9:6) is szerepet kapott, három vereség mellett Bena ellen 5:4-re nyert. Az elődöntőben sikerült visszavágni a románoknak az egy évvel korábbi vereségért (9:6). A döntőben a szovjetek ellen 8:7 volt az állás a magyarok javára az utolsó csörte előtt, de a találatarány 57:57, azaz Gedővárinak le kellett győznie Nazlimovot az aranyhoz. Nem ment. Így a 8:8 után a magyar csapat ezüstérmet szerzett. Hammangot az egyénire nem nevezték.

1976 áprilisában a Vasasnak két éves szünet után Budapesten sikerült visszahódítania a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Hammang mintha „belőtte” volna magát a mérkőzésenkénti két győzelemre. Így az Újpesti Dózsa (9:2) és az olasz Carabinieri (9:3) ellen, majd a döntőt jelentő szovjet CSZKA Moszkva elleni mérkőzésen verte a világbajnok Nazlimovot, majd Vinokurovot is. 9:7 lett a végeredmény és Krovopuskov mind a négy magyart legyőzte. A montreali olimpián a válogatott negyedik lett, úgy hogy a Szovjetunióval nem is találkozott. Hammang 17 asszót vívott és hétszer nyert. A selejtezőben Irán ellen 14:2 lett az eredmény, Hammang négy győzelmet szorgoskodott össze. Argentína ellen (14:2) nem vívott. A lengyelek ellen (8:6) nem jött ki neki a lépés, egy győzelem Jablonowski ellen 5:0, és két vereség. A negyeddöntőben Kuba ellen még szorosabb volt a végeredmény (8:7). Hammang neve mellé két győzelem és két 4:5-ös vereség került. Az olaszok elleni elődöntőben (5:9) és a románok elleni bronzmérkőzésen (4:9) nem sikerült felvennie a fonalat, nyeretlen maradt. Az olaszok ellen ismét két 4:5-ös vereség is domborodott a neve mellett.

1977-ben a Buenos Aires-i világbajnokságon nyílt alkalom a montreali bizonyítvány javítására. A nyolcaddöntőben a spanyolok a bemelegítésben segítettek (9:1), Hammang egy mérkőzést nyert. Az elődöntőben megint a románok állták a magyarok útját (3:9). Kovács Tamás helyett Hammang állt be az utolsó csörtére, de ez a lépés már nem segített. A bronzmérkőzésen az olaszok ellen Hammangnak két győzelmet sikerült „felíratnia”. Bár az olaszok már 8:6-ra vezettek, de Marót és legvégül a négy győzelmet elért Gedővári visszahozta a mérkőzést, 8:8, találataránnyal (63:67) a magyaroké lett a bronzérem. Hammang egyéniben helyezetlen maradt.

1978-ban a hamburgi vb-n végre sikerült megfogni a románokat. De milyen hihetetlen körülmények közt! Egy asszóval a befejezés előtt a románok 8:7-nél átvették át a vezetést. Befejezőként Hammangnak legalább 5:2-re kellett nyernie a döntőbejutáshoz, ha 5:3-ra győz, döntetlen a végeredmény. S mindez 4:1 és 6:3 után!... Marin 3:2-re vezetett, majd Hammang egymás után három vitathatatlan találatot vitt be, így fordult döntetlenre a mérkőzés. Volt egy Hammangra nagyon jellemző mozdulata: egy ösztönösen kialakult alsó kézvágás, amit még a külföldi vívótársai is csak "Hammang féle sitty-sutty"-nak hívtak. A döntőbe jutásért szétvívásra következett Gedővári, aki pillanatok alatt nyert: Gedővári-Pop 5:0. A csapat így lett döntős a szovjetek ellen. Hammang 3:0-ra vezetett Nyikisin ellen, de onnan vesztett, így nyeretlen maradt. A csapat 8:8 mellett, jobb találataránnyal világbajnok lett. Hammang Ferenc ugyanebben az évben, 1978-ban a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett.

1980-ban Moszkvában a csapatnak két győzelem és két vereség mellett sikerült megszereznie az olimpiai bronzérmet. Nem indult jól az olimpia, mivel az olaszok ellen 7:8 lett a végeredmény. Pedig 6:3-ra vezettek a magyarok, de onnan zsinórban három csörtét vesztettek, ebben a sorozatban Hammang is alul maradt Montanoval szemben (1:5). Hammang két veresége mellett legyőzte Romanot (5:4), de a végső olasz győzelmen ez nem változtatott. A negyeddöntőben az NDK ellen amikor már kezdett igen élesedni a helyzet (8:5-ös vezetésről lett 8:7) a két vereséget begyűjtött Hammang helyére az utolsó asszóra dr. Nébald Györgyöt küldte pástra Pézsa Tibor szövetségi kapitány. A terv bevált és a csapat 9:7-tel lépett az elődöntőbe. Ott a Szovjetunió ellen (6:8) Hammang nem vívott. A harmadik helyért Lengyelország nem tudott ellenállni a magyaroknak (9:6), akik közül kiemelkedett Hammang a három győzelmével. Mindhárom mérkőzését 5:4-re nyerte. 1981-ben a Vasassal ismét megszerezték a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

• 1981-1988 Vasas vívószakosztály vezetője • 1992-2000 Olaszország, egy cosenzai klubnál (Calabria, Scuola di Scherma Bruttium) dolgozott vezetőedzőként. 1993. 06. 25-én Nápolyban megszerezte a mesteredzői diplomát ( Accademia Nazionale di Scherma) • 2000-2015 Ausztria, a Fechtklub Villach kardozóit edzette. • 2015 szept.-2021 a Törökbálinti Gerevich Aladár Vívó Egyesületben dolgozott edzőként. • Versenybíróként két olimpián zsűri elnök, 1984 Los Angeles, többek közt francia-román kard elődöntő, 1988 Szöul, valamint hat világbajnokságon vett részt versenybíróként. • Második házassága Tombor Ágnessel közel 40 éve tart. Négy gyermekük és hat unokájuk van.

Klubjai: Bp. Vörös Meteor 1960-1965, Vasas SC 1965-1981 Edzői: Képes Pál rakta le nála az alapokat. Az Olimpiai Bajnokok Sportiskolájában Berczelly Tibor, Gerevich Aladár és Somos Béla, a Vasasban Enyedi Szigfrid, Mendelényi Tamás és Batizi Sándor voltak a mesterei.

Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? II. (1995), arcanum.com.