Négy közé jutott az ifjúsági vb-n
A Csepelben kezdett vívni, Kecskés István mesteredző foglalkozott vele. A Fáy András Gimnáziumban tanult, érettségi után, 1962-ben igazolt az Újpesti Dózsába, ahol 1970-es disszidálásáig Enyingi Siegfried volt a trénere (Enyingit a Vasas és a válogatott alkalmazta, de más klubok versenyzőit is képezte). Ezt követően Zarándi Csaba dolgozott vele. Első nagy dobása a hazai vívószövetség 50. évfordulója alkalmából megrendezett budapesti ifjúsági világbajnoksághoz kapcsolódik: túljutva az első és második fordulón az egyenes kieséses szakaszban legyőzte nyugatnémet, majd a negyeddöntőben lengyel ellenfelét. A négyes döntőben előbb honfitársától, Nagy Zsolttól, majd a szovjet Nazlimovtól és a lengyel Nowarától is kikapott, így a negyedik helyen végzett.
Gerevich balszerencséje az ő szerencséje
A magyar színeket 1968-tól képviselte különböző rangú eseményeken, de világversenyen először csak 31 esztendősen mutatkozhatott be. Az 1975. júliusi hazai világbajnokságon egyéniben próbált szerencsét, és nem is ment rosszul neki. Megverte kínai, brit, iráni és bolgár ellenfelét, míg – akárcsak az 1964-es ifi vb-n – veszített Nazlimov ellen. Csoportjából így a második helyen bejutott a 2. fordulóba, azaz a 48 közé. Újabb hatos csoport és megint négy győzelem következett, meg a „szokásos” vereség Nazlimovtól. A lényeg, hogy a 24 között folytathatta, ezúttal négyes csoportban. Sajnos 5:1-re, valamint kétszer is 5:4-re veszített, így nem vívhatott a 12 között. Noha a magyar Wikipedián és más kiadványban is szerepel, nem volt tagja az ezüstérmet szerző csapatnak (Gedővári, Gerevich, Hammang, Kovács, Marót). Gerevich Pál balszerencséjének köszönheti olimpiai részvételét Montrealban: a verseny előtt alig több mint három héttel a legjobb formában lévő Gerevich megsérült, és helyét ő foglalta el, miután tartalékként folyamatosan részt vett a válogatott edzéseken.
Több esélyt érdemelt volna Montrealban
Montrealban 14 csapat alkotta a mezőnyt, a magyarok a 4. csoportban a lengyeleket, az argentinokat és az irániakat múlták felül – Körmöczi az utóbbi két mérkőzésen vívott, és négy, illetve három asszót nyert meg. Miként a Kuba ellen nehezen megnyert negyeddöntőben (8:7), az olaszok ellen elvesztett elődöntőben (5:9) sem kapott lehetőséget, érdekesség, hogy a mieink öt párharcukban is 5:4-re kaptak ki… Körmöczi a románok ellen vereséget hozó bronzcsatát (4:9) is csak kívülről nézhette, holott az olaszok elleni találkozón győzelem nélkül maradó Hammang Ferenc ezúttal sem hozott pontot, ráadásul a magyar csapat négy asszóját is 5:0-ra veszítette el – Marót például kétszer is lenullázódott. Ki tudja, ha netán Körmöczi is lehetőséget kap… De nem kapott, mint ahogy nem is szerepelt több világversenyen.
Az egyéni ob-n negyedik helyekig jutott
Az Újpesttel kétszer örülhetett csapatbajnoki címnek, ellenben az egyéni bajnokságon mindig lemaradt a dobogóról. Először 1972-ben, 28 évesen vívhatott a döntőben, és negyedik lett, ezt követően, 1981-ig még ötször jutott a legjobb hat közé. Utolsó újpesti versenyzői évében, 1981-ben (három éve edzői munkát is végezve) még képes volt éremközelbe kerülni, míg a következő idény azért érdekes, mert az Ózdi Kohász színeiben vett részt a csapatbajnokságon, és kiváló ötödik hely lett a borsodiak jutalma. Az Újpestet elhagyva 1982-től a Vasasban volt edző, majd 1985. januártól külföldön kapott állást: a legendás mester, Somos Béla mellett oktatta a vívást a nyugatnémetországi Koblenzben. Hosszú betegeskedés után ott is hunyt el 1992 novemberében, 48 évesen.
Források
• Arcanum Újságok
• olympedia.org