Ezüstérem az első és egyetlen olimpiáján
Krizmanich János már soproni középiskolai évei kitűnt tornából, számos versenyen indult. A torna mellett úszással, műugrással, korcsolyázással és atlétikával is foglalkozott. 1909-ben Budapestre került, ahol a BTC színeiben versenyzett tovább. 1911-ben Budapest egyéni tornászbajnoka lett, 1910-ben és 1914-ben pedig országos bajnok egyéni összetettben. 1912-ben, 1913-ban, 1914-ben,1921-ben és 1922-ben tagja volt a BTC országos bajnokságot nyert csapatának. A húszas évek második felében már a III. Kér. TVE színeiben versenyzett. Az 1912-es stockholmi olimpián Korponai sportnéven összetett egyéniben tizenkilencedik, a tornászcsapat tagjaként pedig ezüstérmet szerzett. A csapat teljesítményével 45,45 pontot érdemelt ki, fölényesen verték a briteket. „Krizmanich rendszerető, pontos tisztviselő, lelkiismeretes hivatali ember tulajdonságait vonultatta fel gyakorlatainak összeállításánál. Gonddal építette fel gyakorlatait, logikusan elrendezte részeit és szerető figyelemmel, aprólékos körültekintéssel illesztette ezeket egymáshoz, hogy tetszetős, harmonikus és racionális egységet alkossanak.” – jellemezte a korabeli krónikás.
Sportszervezőként
Sportpályafutása befejezése után BTC főtitkára és művezetője (edzője) lett. Emellett a Magyar Tomaegyletek Országos Szövetségének főtitkára, majd 1929-től 1940-ig művezetője volt. Az 1936-os olimpián a férfi válogatott szövetségi edzőjeként vett részt. Nemzetközi szinten Krizmanich 1938-ig képviselte Magyarországot a Nemzetközi Tornász Szövetség Technikai Bizottságában. Nagy szerepe volt abban, hogy az 1934. évi tornász világbajnokságot Magyarországon rendezték. Soós Géza főtitkár és Krizmanich János elhatározták, hogy Magyarország megpályázza az 1934. évi tornász világbajnokság rendezését. A jelenlévő tizenhat nemzet közül tíz mellettünk adta le szavazatát. Ezenkívül beválasztották Krizmanich Jánost a FIG Technikai Bizottságába. Ő volt az első nemzetközi tisztségviselőnk. 1938-ig őrizte meg tagságát. A Beszkárt-pályán megtartott versenyre tizenhárom nemzet legjobb tornászai jöttek el. A verseny előkészítése hatalmas feladatot rótt Krizmanich János szövetségi vezetőre és segítőtársára Kerezsi Endre főiskolai tanársegédre. „Johann bácsi” (kortársai így nevezték Krizmanichot) kemény fegyelmet tartó, nagy tudású ember volt. Korát meghaladó módon, a felkészülési terve szerint, a versenyzőknek minden nap kellett edzeniük. Tornászaink a budapesti vb előtt először készültek fel edzőtáborban a világbajnokságra. Polgári foglalkozása szerint a Mobil Nemzetközi Szállítmányozási Részvénytársaságnál dolgozott, mint vezérigazgató.
Edzőként
Tanítványai közé tartozott többek közt Pászty Elemér, Pelle István, Péter Miklós, Hegedűs József és Boros Péter is. Egyesületi munkája mellett a Magyar Tornaegyletek Országos Szövetségének főtitkára, majd 1929-től 1940-ig művezetője volt. Az 1936-os olimpián a férfi- válogatott szövetségi edzőjeként vett részt.