Zámbori

Bence

A budaörsi Zámbori Bence a Budapesti Honvéd Tüzér utcai központjában tanulta meg a dzsúdó alapjait, és a korosztályos hazai sikerek után innen indult érmekben gazdag nemzetközi pályafutása is. Az első jelentős mérföldkő a 2004-es rotterdami ifjúsági Európa-bajnokság volt, amelyen Toncs Péter és Csikesz Csaba tanítványa tizenöt esztendősen a dobogó harmadik fokára állhatott. Tizennyolc évesen már a felnőtt tornákon is jeleskedett, bronzérmet nyert a varsói olimpiai kvalifikációs Világkupán, de a hangsúly ekkor még a junior eredményeken volt. 2007-ben ötödik lett a korosztályos Eb-n, 2008-ban már döntőt vívhatott, ismét a lengyel fővárosban – a fináléban az a francia Ugo Legrand győzte le, aki később Európa-bajnoki címig, olimpiai és világbajnoki érmekig jutott a felnőttek között.

A korosztályos sikerek után a szép reményű dzsúdós felnőtt karrierje nagy nehézségekkel kezdődött: 2009-ben súlyos vállsérülést szenvedett, csaknem egy teljes évet hagyott ki. A legtöbben alighanem feladták volna, de Zámbori Bence a hosszú kényszerszünet után visszatért a tatamira, és 2011 novemberében ihletett formában megnyerte az U23-asok Európa-bajnokságát.
„Néha azt éreztem, feladom, de valami azt súgta, nem hagyhatom abba, és a velem egykorú és egy súlycsoportban szereplő Gorjánácz Zsolttal is húztuk egymást. Az Európa-bajnokságon jól jött ki a lépés, ritka, amikor ennyire stresszmentesen tud küzdeni az ember. A siker nagy lökést ad, amire szükségem is van, mert a felnőttek között is szeretnék kiteljesedni” – nyilatkozta győzelme után a korabeli Nemzeti Sportban. A londoni olimpia kvalifikációs sorozatának versenyein nem jött ki számára a lépés, de eleve roppant kevés esélye lett volna eljutni a játékokra, a 66 kilogrammban akkoriban – nem csak itthon – Ungvári Miklós volt a meghatározó szereplő, aki egészen a döntőig menetelt a 2012-es olimpián.

Az új olimpiai ciklus új esélyeket kínált Zámbori Bencének, és az első két esztendő jól is sikerült, 2013-ban ötödik lett a budapesti rendezésű felnőtt Európa-bajnokságon, állhatott világkupa-dobogón Argentínában, csapatban bronzérmet nyert az Oroszországban megrendezett Universiadén, Prágában pedig az European Open-sorozatban szerzett bronzérmet. A folytatás már nem sikerült ilyen jól, bár évről évre kiharcolta helyét a világversenyekre utazó magyar válogatottban, a világ- és Európa-bajnokságokon már nem tudott jó eredményeket elérni. 2015-ben klubváltással próbálkozott, „hazatért” a Budaörsi SC szakosztályához. Utolsó nemzetközi versenye a 2016-os budapesti Grand Prix-viadal volt, huszonhét évesen egy hetedik helyezéssel vett búcsút szeretett sportágától. A dzsúdó mellett nem hanyagolta el a tanulmányait, a Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen is diplomázott, napjainkban menedzserként dolgozik egy világszerte ismert könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cégnél.

• Európa-bajnoki ötödik helyezett (2013, Budapest, 66 kg)
• U23-as Európa-bajnok (2011, Tyumeny, 66 kg)
• Csapatban Universiade bronzérmes (2013, Kazany, 66 kg)
• Junior Európa-bajnoki ezüstérmes (2008, Varsó, 66 kg)
• Junior Európa-bajnoki ötödik helyezett (2007, Prága, 66 kg)
• Ifjúsági Európa-bajnoki bronzérmes (2004, Rotterdam, 50 kg)
• Felnőtt magyar bajnok (2012, 66 kg)