ifj. Nagysolymosi

Sándor

Ifjabb Nagysolymosi Sándornak tulajdonképpen nem volt más választása: édesapja, Nagysolymosi Sándor korszakos alakja volt a magyar cselgáncsnak, világbajnoki helyezett, Európa-bajnoki dobogós, az 1984-es ellenolimpia aranyérmese, aki a rendszerváltás után „feltámasztotta”, és a mai napig életben tartja Kecskeméten a dzsúdót. Kisfia persze nem kényszerből választotta a fehér ruhások harcművészetét, a cselgáncs élete részévé vált, még mielőtt maga is elsajátította volna a fogásokat, eséseket, dobásokat.
Ifjabb Nagysolymosi Sándor – vagy ahogyan szólították, a „kis Sojka” – hamar nevet is szerzett magának, remek korosztályos eredményekkel menetelt a felnőttválogatott felé. 1998-ban, tizenhat évesen dobogós volt a győri ifjúsági világkupán, egy évvel később pedig már ő volt a junior korcsoport magyar bajnoka.

A tehetséges fiatalt testvérével, Tiborral együtt Paksra „vezényelték”, hogy az Atomerőmű SE műhelyében pallérozódjon, a nagy áttörést mégis az az időszak hozta el, amikor a Nagysolymosi fivérek hazatértek Kecskemétre, édesapjuk egyesületébe. Ifj. Nagysolymosi Sándor 2005-ben megnyerte a bukaresti felnőttvilágkupát, tagja volt a debreceni csapat-Európa-bajnokságon ezüstérmes válogatottnak, és részt vehetett a kairói világbajnokságon is.
A következő években rendre kiharcolta az Európa-bajnoki és világbajnoki indulás jogát, de nem volt szerencséje a világversenyekkel, a sorsolás többnyire „nem fogta pártját”. Ugyanakkor csapatban részese lehetett a sportág egyik legnagyobb sikerének: a 2009-es miskolci Európa-bajnokságon aranyérmes csapat tagja volt, Ungvári Miklós, Zámbori Bence, Ungvári Attila, Csoknyai László, Madarász Tamás, Bor Barna, Hadfi Dániel, Ledényi Levente, Urbancsok Tamás és Gorjánácz Zsolt társaságában.
Nagy erőket mozgósítva harcolt az olimpiai indulás jogáért is, a kvalifikációs időszakban két világkupaérmet és több helyezést is begyűjtött, de a súlycsoport rangsorában Csoknyai Lászlót nem tudta igazán megközelíteni, így a paksi rivális utazhatott a londoni olimpiára.

Ifjabb Nagysolymosi Sándor 2006-ban szerzett diplomát a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán, 2010-ben a Testnevelési Egyetemen sportedzőként végzett, elvégezte a Nemzetközi Judo Szövetség IJF Akadémiájának instruktori (2017) és edzői (2018) képzését is.
Még versenyzőként, 2013-ban kezdett edzősködni, és amikor magánéleti okok miatt Zalaegerszegre költözött, a helyi dzsúdóklub alapítói között volt. 2015-ben és 2016-ban a Zalaegerszegi Judo SE színeiben érte el utolsó nagy sikerét versenyzőként: nagy meglepetésre megszerezte első felnőtt magyar bajnoki címét.
És hogy miért volt meglepetés? 2013-ban felhagyott a versenyzéssel, két évvel később csak az volt a terve, hogy felkészül a balatonfüredi veterán Európa-bajnokságra, és a versenyzésre jó alkalmat kínált a felnőtt magyar bajnokság is. Az ob-n aztán sorra nyerte a párharcokat, és bejutott a fináléba.

A bajnoki döntőt is sikerült megnyernie a korábbi nagy rivális, Csoknyai László ellen, majd kétszer lett egymás után Európa-bajnok a veteránok mezőnyében: nemcsak Balatonfüreden diadalmaskodott, hanem egy évvel később Porecben is, emellett a veteránok világbajnokságán is felállhatott a dobogó harmadik fokára.
Kecskeméten kétszer (2009-ben és 2011-ben), Zalaegerszegen egyszer (2015-ben) választották az év sportolójának, a Magyar Judo Szövetségtől pedig megkapta a Magyar Judóért Díj ezüst fokozatát.
A harmadik danos dzsúdómester civil állásában 2014 óta a Zala Vármegyei Kormányhivatalban dolgozik, emellett 2014 óta a Zalaegerszegi Judo SE vezetőedzője. Sportvezetőként 2017 óta a Dél-dunántúli Regionális Judo Szövetség elnöke, 2018 és 2026 között a régió sportágfejlesztési vezetője, 2026 óta a régió szakmai vezetője a Magyar Judo Szövetségben.

• Csapat-Európa-bajnok (2009, Miskolc, 81 kg)
• Csapat-Európa-bajnoki ezüstérmes (2005, Debrecen, 81 kg)
• Csapat-Európa-bajnoki hetedik helyezett (2006, Párizs, 81 kg)
• Grand Prix-bronzérmes (2009, Abu-Dzabi, 81 kg)
• U23-as Európa-bajnoki ötödik helyezett (2003, Jereván, 81 kg)
• Veterán világbajnoki bronzérmes (2015, Amszterdam, 81 kg)
• 2× veterán Európa-bajnok (2015, Balatonfüred, 81 kg; 2016, Porec, 81 kg)
• Magyar bajnok (2015, 81 kg)