Fogarasi

Dénes

„Tudod, nagyon rossz kölyök voltam, nem bírtam az erőmmel, a bajt kerestem magamnak, meg másoknak is. Aztán 1976-ban, tizennégy éves koromban Verona nővérem fülön fogott, belökött cselgáncsozni az Újpesti Dózsába. Az elején nem tetszett a dolog, aztán beleszoktam. Muszil Feri volt az első mesterem, tőle nagyon sokat tanultam, az alapvető technikákat, meg aztán azt a bizonyos német fojtást. Tudod, amivel megvertem az osztrákot... Három évvel ezelőtt a junior-Európa-bajnokságon bronzérmet szereztem, azt hiszem, akkor jegyeztem el magamat a sportággal. A tavalyi évet, no meg az idei tavaszt nagyon meghajtottam. Szerencsére sem egyesületi edzőm, Horváth István, sem pedig Moravetz Ferenc nem engedett lazsálni. Ez az Európa-bajnoki ezüst? Tudtam, hogy jó formában vagyok, de ez azért még engem is meglepett. Vannak az embernek napjai, amikor minden bejön, s ilyenkor mondja azt, hogy megérte a sok meló. Mindenesetre köszönet Veronának, meg mindenkinek, aki idáig segített…” – nyilatkozta a sportnapilap munkatársának 1984 májusában, a Liege-ben megrendezett Európa-bajnokság ezüstérmese, Fogarasi Dénes.

Fogarasi Dénes cselgáncsos karrierjének hajnalán hamar bejelentkezett a legjobbak közé. 1976-ban máris aranyérmet nyert a korosztályos válogatóversenyen, rá egy évre serdülőbajnoki címet gyűjtött, 1978-ban már az ifjúsági válogatott tagjaként lett ötödik a csehszlovákiai Ifjúsági Barátság versenyen. Mindezt junior magyar bajnoki címek követték 1980-ban és 1981-ben, majd az első nagy siker: a San Marinó-i junior-Európa-bajnokságon megszerzett bronzérem. Gondolhatnánk, hogy egyenes volt az út felfelé, de 1983-ban egy sérvműtét visszavetette az előrelépést, s a nagy riválisok – Németh Károly, Nagysolymosi Sándor, Kovács Gábor, Hangyási László – sem engedtek neki sok teret. 1984-ben meglepetésre került be az Európa-bajnoki csapatba, Moravetz Ferenc szövetségi kapitány a favorit Németh Károly helyett adott neki bizonyítási lehetőséget. „Tudásával, technikájával, erejével semmi gond. Higgadt, megfontolt versenyzéssel helyezett lehet a lila-fehérek sportolója” – latolgatta az esélyeit a korabeli Népsport, amelynek hasábjain másnap már főcím hirdette: Fogarasi Dénes Európa-bajnoki ezüstérmes! „Nem hitte senki, és mégis bekövetkezett... Egy magyar fiatalember, Fogarasi Dénes úgy szerepelt az Európa-bajnokságon, hogy azt senki sem hitte volna. Egészen szenzációsan versenyzett: a 78 kilósok között csak a britek szuperklasszisától kapott ki, Neil Adamstől, s ezzel ezüstérmes lett” – állt a lap címoldalán.

„Fogarasi ezüstérme aligha jár messze a csoda fogalmától, bár Moravetz Ferenc, a magyarok vezetőedzője tagadta ezt: – Volt ugyan egyéves kihagyása Fogarasinak, amikor..., eltűnt, de szerencsére összeszedte magát, és visszatalált a tatamira. Liege idejében jött neki, mert kiharcolta a Los Angeles-i repülőjegyet” – idézte harmadnap a sportnapilap a kapitányt. Nos, hiába. Hiába versenyezte végig jó formában a nyár elejét, aranyérmet nyert Madridban, ezüstöt Olaszországban, Los Angeles csak álom maradt. A kommunista blokk bojkottálta az 1984-es amerikai olimpiát, helyette Varsóban, „Barátság versenyen” csaptak össze az ötkarikás játékokról lemaradó dzsúdósok. „Nyikorgott” a tatami, amikor Fogarasi lépett rá. Mélyen tudása alatt szerepelt. Az Eb-ezüstérmes Fogarasit az ismeretlen, de nagyon erős finn Metsola verte meg. Három hárompontos akcióját még egy ötpontossal gazdagította a mérkőzés vége előtt. És mivel a finn a következő mérkőzésén kikapott, az Ú. Dózsa versenyzőjének dicstelen véget ért ez a verseny. „Nincs mentségem. Nagyon gyengének éreztem magam, a finn sokkal erősebb volt nálam” – summázta vereségét Fogarasi.

Fogarasi Dénes sosem tagadta, hogy a tatami világán kívül az éjszakai élet eseményeiről sem szívesen maradt le, az edzők a sajtóban tapintatosan érthetetlen formahanyatlásról beszéltek ilyenkor. Így aztán hiába ért el olykor egészen remek eredményeket, a folytatásban már nem tudott bekerülni a világversenyekre utazó magyar válogatottba, Moravetz Ferenc, majd később Keserű József sem jelölte a csapatba. A kilencvenes évek elejéig jó néhány hazai érmet begyűjtött még, 1991-ben aztán végleg szögre akasztotta a sokat megélt dzsudogit.

• Európa-bajnoki ezüstérmes (1984, Liege, 78 kg) • Junior Európa-bajnoki bronzérmes (1981, San Marino, 78 kg)

• Arcanum • Sági József: A magyar judosport fél évszázada • Judoinfo.hu • Judoinside.com