Riheczky

Rezső

Sportoló családba született. Apja, Riheczky János neves birkózó volt, aki eljutott az 1936-os olimpiára. Testalkata Rezsőt is inkább e sportra predesztinálta volna, későbbi evezős társai úgy nyilatkoztak róla, ő volt az őserő a hajóban. Ifi korában – édesapja elvárásának megfelelően – birkózással kezdte sportpályafutását a Kinizsi Húsos SK-ban, édesapja tanítványaként, ifjúsági bajnokságot is nyert. Később az evezéssel is megpróbálkozott, sokáig párhuzamosan űzte mindkettőt. Aztán amikor bevették az evezős válogatott keretbe, hűtlen lett a családi hagyományokhoz. A Budapesti Kinizsi SK evezősversenyzője volt 1958-ig, miközben az egyesület már visszakapta eredeti nevét: Ferencvárosi Torna Club. Pályafutása alatt 11 felnőtt bajnoki címet szerzett, kormányos kettesben (1), kormányos nélküli négyesben (4), kormányos négyesben (4) és nyolcasban (2).

1952-ben lett először válogatott, tagja volt a Berlin-Grünauban rendezett nemzetközi versenyen győztes és a helsinki olimpián rajthoz állt nyolcasnak (Sándor István, Kovács Csaba, Zágon Miklós, Nádas Tibor, Riheczky Rezső, Bakos Pál, Marton László, Zsitnik Béla, kormányos Zimonyi Róbert), ám nem jutottak az ötös döntőbe, holtversenyben VI.-VIII. jegyzik eredményüket. 1955-ben a belgiumi Gentben rendezett Európa-bajnokságon a kormányos négyesek versenyében az FTC bajnok négyese (Ütő Géza, Kovács Csaba, Riheczky Rezső, Kávai Zoltán, korm. Paulovits Sándor) a reményfutamban kiesett. Pedig ez a csapat már jó ideje veretlen volt itthon, de balszerencsések voltak. A reményfutamban hiába eveztek jobb időt, mint a többi reményfutam győztese, a szovjetek mögött másodikként értek célba, így nem jutottak tovább. 1956-ban Bledben az Európa-bajnokságon ugyanez a legénység Zimonyi Róbert kormányzásával ugyancsak nem jutott túl az előfutamon. Ugyanakkor kormányos nélküli négyesben már hajóhosszakkal vezettek a döntőben, amikor Riheczky leállt a cél előtt, így – ha hajszállal is – de lemaradtak a győzelemről. A megalapozott szép remények Melbourne-ben az olimpián nem váltak valóra, csúnyán kikaptak, nem jutottak az elődöntőbe. Ráadásul a kormányos négyesben is be voltak nevezve, de éppen az ő betegsége miatt nem tudtak elindulni. Az olimpia után ez a négyes, elsősorban Ütő Géza távozása miatt, szétesett. Kávay és Riheczky 1957-ben Duisburgban még Zsitnik Bélával és Sátori Józseffel rajthoz állt kormányos nélküli négyesben az Európa-bajnokságon, ám a reményfutamban kiestek.

Evezésben elért sikerei és az 1955. januárjában kapott a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója elismerés ellenére 1957-ben újra a birkózás felé kacsintgatott. A Hétfői Hírek „No mit szól hozzá?” rovatában alábbi írás jelent meg: „Valószínű, hogy Riheczky Rezső válogatott evezős idén utoljára indult az evezősök versenyein. 95 kiló lett és úgy érzi, hogy több fejlődési lehetősége van a birkózásban, a nehézsúlyúak között. Még csak 24 éves...” Ebből a tervből sem lett semmi, mert a birkózók között nem találkoztunk a nevével, hazai evezős versenyen 1958-ban állt rajthoz utoljára.

…ma már csak annyira emlékszik a kevés élő csapattárs, hogy felesége és egy fia (René) volt, versenyzői éve alatt sportállásban dolgozott. Halálát követően hamvasztás utáni búcsúztatását 1993. április 22-én a Pestszenterzsébeti temetőben tartották, ahol sírhelye (22/IV-1-25) megváltás hiányában 2009-ben lejárt.

• Nemzeti Sport 1957. március 4., 5.o.; • Népszabadság 1993. április 13., 27.o.; • Fáth András, Kemény Imre, Péchy Özséb, Wagner Pál egykori csapattársak adatközlése, 2023.