Berzsenyi

Barnabás

Párbajtőrvívásban olimpiai 2. (1956: csapat); világbajnoki 2. (1953: egyéni és 1957: csapat), világbajnoki 3. (1955: csapat). 12-szeres magyar bajnok (1946, 1952, 1954, 1955, 1959: egyéni; 1941, 1944, 1951, 1952, 1957, 1958, 1959, 1960: csapat). További érmes helyezései az egyéni magyar párbajtőr bajnokságokon: 1944: OB 2., 1947: OB 3., 1949: OB 3., 1950: OB 3., 1951: OB 3., 1957: OB 3., 1958: OB 2. Tőrvívásban 4-szeres magyar bajnok (1943, 1949, 1950, 1954: csapat). Érmes helyezése az egyéni magyar tőrbajnokságon: 1940: OB 3. A BEAC (1937–1941 és 1943–1945), a MAC (1941–1943), a Kereskedelmi Alkalmazottak Sport Egyesülete (KASE, 1945–1947), a Csepeli MTK, ill. a Csepeli Vasas (1947–1950), a Budapesti Petőfi (1951–1955), a Budapesti Vörös Meteor (1955–1961) párbajtőr- és tőrvívója. Mesterei Gerentsér László és dr. Bay Béla

A család kemenesaljai, a költő egyházas- és nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel rokona, leszármazottja, de nem a dédunokája. Berzsenyi gyermekkorát Kemenessömjénben töltötte, ezt a települést tekintette szülőhelyének. Iskoláit Sopronban, majd a család fővárosba költözése után Budapesten végezte. A dunántúli ág. h. ev. egyházkerület soproni elemi népiskolai tanítóképző intézetében (1927–1928), reálgimnáziumában (1928–1932), a budapesti I. kerületi Werbőczy István Reálgimnáziumban tanult (1932–1936), Budapesten érettségizett (1936). A Werbőczy Gimnáziumban kezdett el vívni: 1934-ben a KISOK (= Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja) budapesti kerületi bajnokságán a gimnázium színeiben az 5. helyet szerezte meg, többek közt a későbbi olimpiai ezüstérmes Rerrich Béla mögött. Berzsenyi 1936-ban megnyerte a KISOK bajnokságot. A Budapesti Kereskedelmi Akadémián folytatta tanulmányait (1936–1937). A harmincas évek végén szinte kizárólag csak tőrversenyeken indult, 1938-ban 4. lett a magyar bajnokságon, 1939-ben az utóbb nem hivatalossá nyilvánított bécsi főiskolai vb-n a tőrcsapattal a 2. helyen végzett, az egyéni döntőben a 7. lett. A Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója volt (1937–1941), államtudományi doktori oklevelet szerzett (1942).

Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egymás után négyszer nyerte meg a főiskolai tőrvívóbajnokságot (1937–1940). Szereplése az 1940. évi bajnokság szenzációja volt: csak az utolsó két asszóját vesztette el épp az 1. és a 2. helyezettektől, Gerevichtől és Hátszegi Józseftől. A MAC-ba átlépve kezdett el komolyan vívni párbajtőrrel is: 1943-ban mindössze három versenyt rendeztek ebben a még „mostoha” fegyvernemben. Berzsenyi a bajnokságon a 4., a Honvéd Tiszti Vívó Club országos versenyén pedig a 3. helyen végzett. Időközben a Földművelésügyi Minisztérium fogalmazója lett (1942. május 13.–1942. december 31.), majd telepítésügyi segédfelügyelője (1943. január 1.–1945. november 15.), ideiglenes minisztériumi fogalmazója (1945. november 15.–1946. december 7.), minisztériumi segédtitkára (1946. december 7.–1948), miniszteri titkára (1948).

Dr. Berzsenyi Barnabás első magyar bajnokságát 1946-ban nyerte meg, csak egy vereséget szenvedett Dunay Páltól (3:0). Mindketten hat győzelmet szereztek a verseny végére. Az újravívás újra 3:0-t hozott, ám ezúttal dr. Berzsenyi javára. Újabb bajnokságára hat évet kellett várnia, igaz, 1952-ig négyszer is a 3. helyen végzett. Dr. Berzsenyi 1947-ben szerepelt először a válogatottban: a Lengyelország elleni 11:3-ra nyert mérkőzésen 3 győzelemmel mutatkozott be. Megnyert még két vb-válogatóversenyt, majd a luxembourgi nemzetközi versenyen, mint a legjobb magyar a 3. helyen végzett.

1951-ben, amikor Magyarország 14 év szünet után visszatért a vb-k mezőnyébe, kivívta a kétszeres indulást. A tőrválogatott azonban a selejtezőben búcsúzott, miután Franciaország és Egyiptom (!) is megverte. Párbajtőrben folytatódott az „egyiptomi csapás”, ott 7:8-al. A válogatott azonban legyőzte Belgiumot 12:3-ra, Luxemburgot 9:6-ra, de a svédek és olaszok ellen 5:10. Dr. Berzsenyi a belgák ellen három győzelmet aratott, de a csapatban és egyéniben is helyezetlen maradt. 1952-ben a hazai bajnokságban dr. Berzsenyi csak hármas újravívás után verekedte be magát a fináléba. Ám ott mindenkit legyőzött, köztük Rerrichet, régi riválisát is (3:2). Győzelmével kiharcolta az olimpiai kiküldetést a helsinki olimpiára. Magyarország Brazília ellen 14:1-es „rohammal” melegített be, Berzsenyi három győzelmet jegyzett. Luxemburg ellen 10:4, dr. Berzsenyinek csak egy győzelemre futotta erejéből. A válogatott 12:3-ra „kiporolta” Finnországot is, dr. Berzsenyi nélkül. Magyarország izgalmas meccsen 9:5-re verte a franciákat, dr. Berzsenyi két sikerével. Az olimpiai bajnoki cím védői így még a középdöntőbe se jutottak! Dr. Berzsenyi négy győzelmével a csapat ugyan verte a svédeket (9:6) az elődöntőben, de a Svájctól elszenvedett 12:4-es vereség (dr. Berzsenyi 1 győzelem) azt jelentette, hogy jobb tusarányával a Svájcot legyőző Svédország kvalifikálta magát a négyes döntőbe. Magyarország holtversenyben 5. lett. Dr. Berzsenyi az egyéniben az elődöntőbe jutásért a hármas holtversenyt követő újravívásban bukott el.

1953-ban a brüsszeli vb hozta meg az áttörést a Magyarországon addig kevéssé ismert párbajtőr számára. A Palais du Midi sportpalotában a finálé első mérkőzésén dr. Berzsenyi 5:2-re legyőzte Sákovicsot. Ez volt a döntőben Sákovics egyetlen veresége, utána elképesztő teljesítményt nyújtott: a klasszis olasz testvérpárt, Dario és Eduardo Mangiarottit is lelépte. Az utolsó fordulóban dr. Berzsenyi 5:1-re „gyalogolt át” a francia Dagallier-en, jobb tusarányának köszönhetően ő vehette át az ezüstérmet Sákovics mögött, aki a magyar párbajtőrvívás első világbajnoka. A csapat viszont helyezetlen maradt, mint ahogy 1954. évi vb-n is.

1955-ben Rómában a vb-n a magyar csapat a selejtezőben szoros küzdelemben 9:6-ra győzött Monaco ellen (dr. Berzsenyi 2 győzelmet tett a közösbe) és 10:6-ra verte Jugoszláviát dr. Berzsenyi nélkül. A legjobb négybe kerültek a magyarok Svájc (10:6) és az NSZK (11:3) „lerendezése” után. Dr. Berzsenyi ez utóbbi meccsen vívott, kétszer nyert. A négyes döntőben Olaszország 11:5-re győzött a magyarok ellen (dr. Berzsenyi egyszer került ki győztesen). Magyarország többek közt Berzsenyi 2 sikerével Franciaországot (9:7) és többek közt dr. Berzsenyi 1 nyert asszójával Svédországot is megverte (10:6). Mivel a svédeket mindhárom válogatott legyőzte, ám egymást „jól körbeverték”, a végső sorrendet a tusarány döntötte el - így lett Magyarország harmadik. A válogatott először szerzett érmet világbajnokságon.

A melbourne-i olimpián, 1956-ban a párbajtőr válogatott már esélyesnek számított. A St. Kilda Town Hallban lebonyolított versenyen a selejtezőben Magyarország 14:2-re verte Kolumbiát (dr. Berzsenyi háromszor nyert), majd 9:5-re Svédországot (dr. Berzsenyi mérlege 2 győzelem). A továbbjutott hat csapat két hármas csoportba került. Magyarország 11:5-re verte Belgiumot (dr. Berzsenyi három alkalommal nyert), Olaszország 9:3-ra győzött Magyarország ellen (dr. Berzsenyi nem vívott), így mindkét válogatott bekerült a négyes döntőbe. Ott a magyaroknak a végletekig kiélezett küzdelemben 9:7-re sikerült legyőzni Franciaországot (dr. Berzsenyi 1 győzelmet jegyzett), s mivel az angolok elleni újabb siker (10:6) következett (dr. Berzsenyi három angolt is térdre kényszerített) a válogatott a sportág történetében először az aranyéremért vívhatott az olaszokkal! A döntőben megismétlődött az előző 3:9 (dr. Berzsenyi 1 győzelemmel jelentkezett), így végül a magyar csapat történelmi ezüstérmet vehetett át. Dr. Berzsenyi 1957-ben pástra lépett az újabb világbajnoki ezüstérmes csapatban is, a döntőben ismét 9:3 az olaszok javára. 1959-ben Budapesten a vb-n helyezetlen. Abban az évben egyéniben és csapatban magyar bajnoki aranyérmes. Utolsó bajnoki címét 42 évesen szerezte csapatban 1960-ban.

Dr. Berzsenyi Barnabás 1961-ben családjával együtt külföldre távozott, az NSZK-ban telepedett le. Az egyiptomi válogatott vezetőedzője (1961–1964), a finn öttusa válogatott vívóedzője (1964–1966), a portugál válogatott szövetségi kapitánya (1966–1970). A nyugatnémet öttusaközpontban, Warendorfban vívóedző (1970–1971), a Rajna vidéki Vívószövetség (1971–1978), az Osnabrücki Körzeti Vívószövetség vívómestere (1978–1983). Végakaratának megfelelően a kemenessömjéni családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Itt a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület a Berzsenyi-kriptán emléktáblát helyezett el (2018).

Kozák Péter https://nevpont.hu/palyakep/berzsenyi-barnabas-e4fe5 alapján (ott forrásjegyzékkel), Antal Zoltán: Világ-és Európa-bajnokságok 1893-1973 (1974), Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), fie.org, arcanum.com.