Sándor

Tamás

Sándor Tamás 1974. június 20-án született Debrecenben. A Loki majdani ikonja a Mozdony utcában nőtt fel – vannak még véletlenek. Már a tizenötévesek korosztályában is bekerült a válogatottba, 16 évesen Hollandiában, a PSV-nél járt próbajátékon, ám hazatért. 1991. június 1-jén a Videoton-Waltham ellen mutatkozott be az NB I-ben. A Loki röviddel később kiesett az élvonalból. A visszajutás után már vitathatatlanul Sándor Tamás volt a csapat karmestere. Az atlantai olimpián szereplő válogatott vezéregyéniségét az MLSZ 1996-ban megválasztotta az Év játékosának. Sándor Tamás 1997-től fél évtizedet légiósként töltött, olasz, török, majd izraeli klub tagja volt. A Beitar középpályásaként 2000 őszén az izraeli bajnokság legjobb külföldi játékosa lett.

Hazatérve újra a DVSC mezét húzta fel, akkor kezdődtek pályafutása legszebb évei. 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban is az esztendő legjobb itthon játszó mezőnyjátékosának választották az újságírók a Magyar Aranylabda-díj szavazásán, emellett 2004-ben és 2006-ban is kiérdemelte a legjobb debreceni játékosnak járó Zilahi-díjat. Oroszlánrésze volt az első három bajnoki aranyban (2004–2005, 2005–2006, 2006–2007), háromszor nyerte meg a Szuperkupát (2005, 2006, 2007), már súlyos gerincbántalmakkal küzdve Magyar Kupa-győztes lett 2008-ban. 2022-ben a szurkolók a 120 éves Debreceni VSC története legjobb játékosának választották

Az A-válogatotban 1994. április 20-án, Koppenhágában Verebes Józsefnél mutatkozott be, majd 2000. március 29-én éppen Debrecenben búcsúzott el a címeres meztől. Összesen tizenegy szerepléséből kilencen volt a DVSC játékosa. Egyszer sem játszhatta végig a kilencven percet. A kétezres években több kapitány is hívta, de derékfájdalmai miatt Sándor Tamás nem vállalta a válogatottságot. .

Edzőként 2011 és 2016 között a Debreceni VSC pályaedzőjeként dolgozott, 2017–2018-ban a Sényő FC-t irányította, csapatával a legjobb 16 közé jutott a Magyar Kupában. 2020 és 2023 között a DEAC csapatát irányította.