Mohácsról az FTC-be
1958-ban a Mohácsi Torna Egyletben (MTE) kezdett el evezni bátyja, Sztepanov Predrág mellett, aki egyben edzéseiket is vezette. 1963-ig élt és sportolt Mohácson, ez idő alatt ifjúsági versenyzőként vidék- és országos bajnokságokon ért el helyezéseket és győzelmeket. Főiskolásként Budapestre kerülve 1963-tól a Ferencvárosi Torna Clubban folytatta a versenyzést, ahol edzője dr. Török Zoltán volt, és ahol egészen 1968-ig maradt. 1964-ben már a felnőtt bajnokságban második helyezett, egyúttal válogatott kerettag lett. 1968-ig tartó pályafutása alatt két felnőtt magyar bajnoki címet nyert, 1965-ben nyolcasban, 1966-ban Kokas Péterrel párban kormányos nélküli kettesben.
Válogatottként Európa- és világbajnokságon
1965-ben indult először nemzetközi mezőnyben, a Lucsánszky László, Sarlós György, Stepanov Szlobodán, Czakó Csaba összeállítású kormányos nélküli négyes a duisburgi Európa-bajnokságon, az előfutamban vezető pozícióban haladt, amikor Sztepanov – az utólagos értékelés szerint – túlterhelés miatt leállt, eszméletét vesztette. A versenytől vissza kellett lépniük, ami fájó élmény volt mindannyiuk számára, hiszen esélyesként indultak. Egy év múlva a válogatott nyolcas tagjaként állhatott rajthoz Bledben a világbajnokságon. A Leovits István, Kronome Ferenc, Pályi András, Csulyák István, Kokas Péter, Sztepanov Szlobodan, Melis Zoltán, Melis Antal, kormányos Bayer Péter összeállítású legénység a kisdöntőben III., összesítésben a IX. helyen végzett.
Elismert mezőgazdasági szakember
A versenysport mellett céltudatosan tanult, készült a civil életre is. Mohácson mezőgazdasági technikumot végzett, utána Budapesten felsőfokú mezőgazdasági technikusi diplomát (1965) szerzett. 1968-ban visszatért Mohácsra, 1970-ig edzőként tevékenykedett, tanítványai közül a Szikra-Handler páros a magyar válogatott keret tagjai lettek. Jelentősebb munkahelyei a Palotabozsoki TSZ, a Sombereki TSZ és a Mohácsi TSZ volt, kétszer is Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó elismerésben részesítették. 1977-ben Kaposváron állattenyésztési üzemmérnöki diplomát szerzett. A Mohácsi Torna Egylet evezős közösségének továbbra is tagja maradt és ahol tudott, segített.
Fájdalmasan fiatalon hagyta itt szép nagy családját
1965-ben alapított családot, feleségül vette Brczán Hajnalkát. Két gyermekük született, 1968-ban Sztepanov Radován, majd 1970-ben Sztepanov Alexandra. Fiuk, Radován birkózásban és kosárlabdában is kipróbálta magát, jelentősebb eredményt viszont egyikben sem ért el. Lányukat, Alexandrát a labdajátékok érdekelték, kiemelkedő eredményt ő sem ért el, de a sportszeretet egész életükben jelen volt. Otthonában, agyvérzés következtében beállt halála váratlanul érte az egész családot; végső nyughelye a mohácsi Szerb ortodox temetőben van. A 2000-es évektől kezdődően 6 fiú unokája született, akik kárpótolták a családot az ő elvesztéséért, de akiket ő már nem ismerhetett meg.
Forrás
Sztepanov Zorica és Sztepanov Milán adatközlései, 2023.