Garda

Krisztina

Garda Krisztina 1994. július 14-én született Budapesten. „Három évesen úszással kezdett, majd a karatés évek után tért át a vízilabdára tizenegy évesen. Édesapja néptáncos volt harminc évig. Különös hobbija a „macifüggés”, gyűjti a plüssmacikat és a minyon-mesefigurákat” – írta róla a MOB honlapja az első olimpiája előtt. Hogy miért pártolt át a karatétól a pólóhoz…? Az orvosok rendellenességet találtak a térdében, ezért a vízben keresett neki más, hasznos elfoglaltságot a testnevelője – így csöppent bele a vízilabdázás világába. A 2011-es évadban már tagja lehetett a korosztályos válogatottnak is, tehát remek választás volt a medence.

Az olimpia kapuja 2016-ban Rio de Janeiróban nyílt ki először előtte. Újoncként ugyanúgy várta a riói játékokat, mint minden más tétmeccset, és arról is beszélt, hogy a tengerentúliak – ausztrálok, amerikaiak – nagydarab játékosaival nehéz dolga lesz bekként, az amerikai center, Kami Craig például húsz kilóval nehezebb nála… Bíró Attila szövetségi kapitány mind a hat mérkőzésen a kezdő hetesbe jelölte, és egy gól fűződött a nevéhez, persze tőle senki sem az ellenfelek hálójának átszakítását várta. Az elődöntőig hibátlanul mentek a dolgok, a fináléba jutásért aztán nem született meglepetés: az Egyesült Államok magabiztosan, 14–10-re kerekedett felül. A harmadik hely még ott lebegett minden játékos szeme előtt, de nem sikerült megszerezni a magyar női vízilabda első olimpiai érmét – Oroszország 11–9-es hátrányból hozta döntetlenre (12–12) a mérkőzést, majd ötméteresekkel 7–6-ra nyert.

Az újabb alkalomra ezúttal öt évet kellett várni, ugyanis a Covid-járvány miatt a tervezett 2020 helyett 2021-ben tartották meg a következő olimpiát – újfent Garda Krisztina jelenlétében. Az átlövőnek hét mérkőzés jutott (hat kezdőként), és három gólt lőtt. Az elődöntőben a spanyolok parancsoltak megálljt a mieinknek (8–6), és „megismétlődött” a 2016-os éremcsata az oroszok ellen. Más kérdés, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése nyomán a vetélytárs nem Oroszország zászlaja alatt, hanem „csak” orosz csapat néven szerepelhetett. Szerencsére a végkifejlet nem ismétlődött meg, 9–7-es magyar sikert rögzített a jegyzőkönyv, amihez kellett Garda Krisztina egy gólja is. Itthon az érmes válogatott tagjai a Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) elismerésben részesültek

Első világbajnokságáról (2013) harmadik, a másodikról (2015) kilencedik helyezettként tért haza. A csalódást keltő teljesítmény következtében Merész András nem töltötte ki szerződését, 2015. szeptember 1-jétől Bíró Attila ült le a női válogatott kispadjára. A riói olimpia után Garda a 2017-es és 2019-es vb-keretből is kiszorult, de 2022-ben Budapesten újra vízbe csobbant, és ezüstéremnek örülhetett. No meg annak, hogy a 2022. augusztus-szeptemberi Európa-bajnokságra átvette a csapatkapitányi tisztséget a vb-t követően pihenőt kapó Keszthelyi Ritától. A spliti Eb-n az ötödik hellyel kellett megelégednie, ám hat évvel korábban, 2016 januárjában Európa-bajnok lett Belgrádban. Huszonegy éves korára még nem vívott ki kellő tekintélyt a bíróknál, és könnyen kapta a kiállításokat, ugyanakkor öt lövéséből három is beakadt. A boldogság édes ízét csak fokozta az édesanyja által a szerb fővárosba fuvarozott két tepsi sütemény… A Belgrád és Split „között” rendezett két kontinenstornán egy-egy negyedik helyet és bronzérmet szerzett a válogatottal.

A hetedik bajnoki döntőjét veszítette el a Dunaújvárossal, és a fukuokai világbajnokság hatodik helyezése sem rengette meg a világot, mégis volt miért örülnie 2023-ban Garda Krisztinának: pályafutása során először lett az év magyar női pólósa. Ráadásul a megfiatalított DFVE-től bravúr volt a bajnoki aranypárharc kivívása és a BL négyes döntőjébe jutás is (ezúttal negyedikek lettek a 2021-ben második Duna-partiak – az Olympiakosz ellen három évvel korábban a Tüske uszodában 7–6-ra elvesztett fináléban Garda négy gólt vállalt a hatból). Fukuokában szerinte a védekezés volt a legnagyobb probléma, éppen azt remélte, hogy a 2024. januári Eb-n eltüntetik ezt a hiányosságot. Az ötödik hely nem ezt bizonyította, ám bőven kompenzálta ezt a dohai világbajnokságon megszerzett ezüstérem. Az aranyért kapaszkodtunk a 3–0-ra elhúzó amerikaiak ellen, 5–5-ről indult az utolsó negyed, végül 8–7-es vereség lett a vége. Garda két gólt szerzett, és kézben volt az olimpiai kvóta is a második helynek köszönhetően.

A párizsi játékokon az ötödik helyen végzett a csapat, és 2024-ben a szövetség újra Garda Krisztinát választotta meg az év legjobb magyar női pólósának. A rutinos átlövő legközelebb a világkupa 2025. áprilisi, ezüstöt hozó nyolcas döntőjében húzta fel a válogatott sapkát – Keszthelyi távollétében újra mint „cséká”, egyúttal a társaság legidősebbje. A 2025-ös szingapúri világbajnokságon pályafutása immár harmadik világbajnoki ezüstérmét szerezte – átlagban 13 percet játszott, 20 kísérletéből kilencet váltott gólra. A 2026-os funchali kontinenstornán tíz év után játszhatott ismét Eb-döntőben, és a negyedik negyedben az ő két bombagólja révén egyenlített 7–7-re, illetve 8–8-ra a magyar csapat. A 10–10-es döntetlent követő szétlövésben értékesítette a maga ötméteresét az első sorozatban, ám az arany a hollandok nyakába került. Az egész tornán nyújtott teljesítményének köszönhetően helyet kapott az Eb All Star-csapatában.

Nemzeti Sport, 2013. július 3.
Nemzeti Sport, 2016. augusztus 5.
Nemzeti Sport, 2022. augusztus 25.
nemzetisport.hu/vizes-vb-2022/2025/07/a-jatek-minden-elemeben-elorelepett-a-noi-vizilabda-valogatott