Mészáros

Ervin József Károly

Kardvívásban olimpiai bajnok (1912: csapat), olimpiai 3. (1912: egyéni); Eb 4. (1925: egyéni). Érmes helyezései az egyéni magyar kardbajnokságokon: 1900: OB 3., 1905: OB 2., 1907: OB 2., 1909: OB 2., 1913: OB 3., Tőrvívásban négyszeres magyar bajnok (1900, 1902, 1903, 1904: egyéni).

Testvérei: dr. Mészáros Lóránt belügyminisztériumi osztálytanácsos, vívó, az 1906. évi „sorszám nélküli” athéni olimpia résztvevője és Mészáros Tibor. A kegyes tanítórend budapesti főgimnáziumában érettségizett (1894), a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1894–1898). A Magyar Királyi Honvédségnél szolgált, legmagasabb rangja honvéd százados volt. Az I. világháborúban az orosz, a szerb, az olasz fronton teljesített szolgálatot, 1918-ban hadifogságba esett.

Mészáros Ervin gimnazistaként kezdett el foglalkozni a tőr- és a kardvívással (bal kézzel tőrrel, jobb kézzel karddal vívott). Halász Zsigmond ökölvívó- és vívómester volt az első mestere. A Magyar Atlétikai Club (MAC) tagja (1895–1928). 1896-ban már ő is részt vett azon a klasszikus millenniumi vívóversenyen, ahol a firenzei Italo Santelli nyerte a mesterek kardversenyét, s ezzel a sportágban új korszak indult el. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) 1900-ben rendezte meg az első bajnoki tőr- és kardversenyt. Az allrounder Porteleky László az első magyar kardbajnok, mögötte harmadikként végzett Mészáros. Ő viszont az első magyar tőrbajnok. Mészáros kezdetben mindkét fegyvernemmel foglalkozott, később csak a karddal, jóllehet magyar bajnoki címet sohasem szerzett.

Az 1900-as évek elejét a kardvívásban Békessy-, a tőrvívásban Mészáros-korszaknak szokták nevezni. Békessy Béla 1902-től 1907-ig minden évben megnyerte a kardbajnokságot, tőrben viszont 1900-ban, 1902-ben, 1903-ban és 1904-ben is Mészáros diadalmaskodott. Békessy 1904-ben elindult a tőrbajnokságban is, ahol a bajnok Mészáros egy tussal verte meg. Békessy fogadkozott, hogy egy évvel később visszavág. A karddöntőben Békessy 4:1-re nyert, aztán a tőrdöntőben huszonnégy percen át vívtak, míg Békessy bevitte a döntő találatot (4:3). Mészáros ezután összepakolt, és többé nem vett részt bajnoki tőrversenyen.

1906-ban érte el a legtöbbet emlegetett sikerét. A Società del Giardino nagyszabású kardversenyt rendezett Milánóban, közel száz – zömében olasz – vívóval. Tízes döntőt vívtak, minden mérkőzést egy tusra. Mészáros lekéste a döntőt, a zsűri a kedvéért engedélyezte, hogy már a verseny végén pihenés és szünet nélkül levívja valamennyi asszóját. Mészáros egymás után nyolc tust vitt be a nyolc ellenfélnek. A végén csak Luigi Gianese tudta őt megállítani.

Mészáros nem vehetett részt sem az 1904. évi St. Louis-i olimpián, sem az 1906. évi „sorszám nélküli” athéni játékokon, s így volt ez 1908-ban is. Békessy és Mészáros mindketten katonatisztek voltak, s a bécsi hadügyminisztérium a monarchia tisztjeit nem engedte magyar színekben szerepelni. Indulásuk esetén osztrák színekben versenyezhettek volna, azonban erre Mészáros sem volt hajlandó. A frankfurti versenyt 1909-ben, majd a különlegesen fényes keretek között megrendezett bécsi vívóseregszemlét 1911-ben megnyerte. Egy érdekes esemény 1910-ből, hogy Mészáros és az olimpiai bajnok dr. Földes Dezső megállapodtak abban, hogy félóráig vívnak egymással választott zsűri előtt, egyszeri helycserével, megállás és pihenés nélkül. Mészáros győzött 28 tussal 25 ellen. Eredményei és az addigra kivívott tekintélye vitathatatlanná tették olimpiai kiutazását 1912-ben, sőt a vívócsapat kapitányává is választották. „Csak így szólították: „Kapitány úr”. A monarchia békeéveiből itt maradt régi gavallér, aki a vívás törvényeit nemcsak a páston, hanem az életben is betartotta.

Mészáros ulánuskapitány volt, majd mikor szolgálaton kívül került, akkor sem választott semmilyen foglalkozást, megmaradt „Kapitány úr”-nak. Ezt nagy magánvagyona folytán könnyen megtehette, s élte a tétlen úr kényelmes életét. Délben kelt s hajnalban feküdt. Udvarias volt és pontos. Nem percre, hanem másodpercre pontos! Késni a legdurvább sértés volt vele szemben. Vendégeket látott vacsorára az egyik elegáns étteremben, ahol saját evőeszköze, saját szivarjai és csak neki főző szakácsa volt. Éppen olyan kitűnő lovas és félelmetes pisztolylövő is volt, mint amilyen vívó. Vívását a klasszikus olasz technika jellemezte. Mozdulatai tiszták és iskolaszerűek voltak. Soha senki sem látott tőle közbevágást, amely a későbbi modern vívás egyik legfontosabb eleme lett. Ellenben remekül védett. Megérthetetlen nyugalommal nézett szembe 3-4 csellel is s csak az utolsónak, a valódinak, a vágásnak nyúlt utána. De azt kivédte. Visszavágásai gyilkosak voltak. Idegei hajókötélre emlékeztettek. A vívóteremben megállt a falnál, ott támadták a fiatalok s ő mindent védett, akár órákon át! Emellett feltartószúrásai is félelmetesek voltak. Ezt is a támadó utolsó mozdulatában csinálta, amihez a legnagyobb nyugalom és biztonság kellett. Néha egy-egy kézelővágást vágott, de mást soha. Mondásai közmondássá váltak: pl. „A vívó vív és a zsűri ítél”. A Nemzeti Casino tagja volt. Idejének javát ott töltötte. Rendszerint frakknadrágban jelent meg Santelli termében, ahol külön fogasa volt, amihez másnak hozzányúlnia a legnagyobb bűn lett volna. Puszta megjelenése minden nemzetközi versenyen esemény volt. Hozzá hasonló nimbuszt sem itthon, sem külföldön talán egy vívó sem tudott szerezni”. (Nemzeti Sport 1940. május 28)

A stockholmi olimpián 1912-ben Ausztria ellen kezdtek (10:6). Dr. Fuchs Jenő négy ellenfelét legyőzte, Mészáros hármat. Németország ellen (13:3) Mészáros volt a „vezér”, négy sikerrel, Olaszország ellen (9:5) pedig ismét dr. Fuchs teljesített százszázalékosan, Mészárosnak két győzelemre futotta. A döntőben a Hollandia elleni (13:3) mérkőzésen dr. Tóth Péter vitte a prímet (4 győzelem), Mészáros önmagát ekkor nem szerepeltette. Már csak Ausztria volt hátra. Mészáros kapitány úgy döntött, hogy dr. Fuchsra és Mészárosra épít, Ausztria 5:5-ig nem volt könnyű ellenfél. Ekkor dr. Fuchs Jenő elbánt Verderber-rel és ez után sorra jöttek a további magyar győzelmek, 11:5-ig. Magyarország (Berty (Berti) László , dr. Földes Dezső, dr. Fuchs Jenő, dr. Gerde Oszkár, Mészáros Ervin, Schenker Zoltán, Dr.Tóth Péter, Werkner Lajos) megvédte olimpiai bajnoki címét. A stockholmi olimpián az egyéniben a nyolcas döntőbe hét magyar került. Sokáig úgy tűnt, hogy a verseny a két veretlen, a csapatversenyben szerepet nem kapott Békessy, valamint Mészáros között zajlik. Mészáros legyőzte Békessyt (3:2), azonban váratlanul kikapott dr. Tóth Pétertől (0:3), majd dr. Fuchstól is vereséget szenvedett (2:3). A verseny a 21. csörtében dőlt el, az egy-egy vereséggel álló Békessy és dr. Fuchs között. Dr. Fuchs leiskolázta ellenfelét (3:0). Az élen „söprés” történt, 1. lett dr. Fuchs, 2. Békessy, 3. Mészáros a maga 5 győzelmével, 4. Schenker. Békessy kiváló támadó, Mészáros kiváló védő vívó volt, végül egyikőjük sem nyert egyéni olimpiai bajnokságot. Dr. Fuchs stílusában egyesítette a két klasszis katonatiszt minden erényét, ám volt még egy mellette szóló tényező. Míg Békessy és Mészáros éveken át „aprította” egymást, addig dr. Fuchs kiismerhetetlen maradt, mert ritkán lépett pástra.

Mészáros hadifogsága és hosszabb kihagyása után 1923-ban újra edzésbe állt. Sőt a „Kapitány” bekerült a magyar döntőbe, 1923-ban az 5., 1925-ben a 4. helyen végzett, amivel kivívta az ostendei Európa-bajnokságon való részvétel jogát. Ott a magyarok hihetetlen fölényben voltak: az első hat hely Magyarországé lett. Garai győzött, 4. lett Mészáros. A 48 éves Mészáros Ervin dicséretes helyezése 1928-ig adott témát a sportlapoknak. Mészáros és dr. Fuchs is komolyan fontolgatta az amszterdami olimpiai szereplését. A próbaversenyeken azonban már egyikőjük sem járt sikerrel. Mészáros Ervin 1940-ben hunyt el Budapesten. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004).

Sportbajnoki jelvény (1942)

Hencsei Pál-Ivanics Tibor: Magyar vívók az olimpiai játékokon (2006), dr. Horváth Géza: Ide veled régi kardunk! (2014), Syposs Zoltán: Villanó pengék (1975), Vívó Híradó, olimpia.hu, eurofencing.info, fie.org, arcanum.com.