Krajnyák

Zsuzsanna

Krajnyák Zsuzsanna 1978. december 23-án fejlődési rendellenességgel született Budapesten. Kezdetben megpróbálkozott az asztalitenisszel és a kézilabdával is, valamint hosszú időn keresztül az úszás volt a sportága. Hatéves korától űzte ezt és elmondása szerint, ha nem jön szembe vele a kerekesszékes vívás, valószínűleg meg is maradt volna a medencében. Eleinte rehabilitációs céllal úszott, aztán hamar megmutatkozott, átlag feletti versenyszellem lakozik benne, így 18 éves koráig versenyszerűen űzte a sportágat. Az érettségi előtti évben vált túl sokká az iskola melletti napi két edzés, ekkor döntött amellett, hogy ilyen formában abbahagyja az úszást és sportolást.

Krajnyák Zsuzsanna 1998-ban legjobb barátnőjével, Jurák Andreával (testvére feleségével) karöltve ellátogatott az Újpesti Torna Egylet vívótermébe. Ez volt az első alkalom az életében, hogy fegyvert fogott a kezében. Kis türelemmel végül megszokta az új közeget, köszönhetően elsősorban a társainak, akikkel hamar egy hullámhosszra kerültek és bíztatták abban, hogy az elején az iskolázás miatt monotonnak tűnő sportágat igenis megéri csinálni.

Amint megtudta, hogy egy csapattagra még szükség lesz a 2000-es sydney-i paralimpián, elkezdett minden tőle telhetőt beleadni, gyakran ő hagyta el a legkésőbb a termet az edzések végén, nem ritkán egészen este kilencig bent maradt. A felkészülések mellett egy gyermekotthonban dolgozott, így sok szabadideje nem volt. A bakancslistáján egészen elöl szerepelt Ausztrália meglátogatása, és ennél jobb lehetőséget, úgy érezte, rövid időn belül nem érkezhet. A kvalifikációs torna tökéletesen sikerült számára és kvótát szerzett a Paralimpiai Játékokra Sydney-be. Élete első világversenye pedig remekül sikerült, szenzációs vívással mindkét fegyvernemében, tőrben és párbajtőrben is az elődöntőig menetelt. Ugyan a négy között mindkétszer vereséget szenvedett, de egy-egy bronzéremmel járult hozzá a magyar sikerekhez.

Az első aranyérmére sem kellett sokat várni, már a következő évben elnyerte azt. A 2001-es, madridi Európa-bajnokság előtt, ugyanis, úgy landolt Spanyolországban a gép, hogy a sok szállítmány mellett a kerekesszékek nem fértek fel, csak egy későbbi járattal érkeztek meg. Végül első versenynapját saját széke nélkül kezdte meg, muszáj volt kölcsönkérnie egyet. Jóval magasabb lengyel vívó tudott csak segíteni neki. Ez sem jelentett akadályt: átszellemülten párbajtőrözött, és amikor a döntő asszó előtt edzője meghozta a kerekesszékét, már ki is ment a fejéből, hogy nem a sajátjában ült. A kontinenstornát, a saját székében ülve nyerte meg és ekkor játszották le neki először a Himnuszt.

2003-tól kezdve lehetett szó tőrről, párbajtőrről, egyéniről vagy csapatról, Krajnyák Zsuzsanna szinte mindig kimagasló eredményeket ért el. Ebben az évben egyéniben rögtön duplázott, a franciaországi versenyen tőr és párbajtőr fegyvernemben is egy-egy aranyérmet zsebelt be. Ezt megismételte 2005-ben és 2007-ben is, majd miután megszületett lánya, Zselyke, 2011-ben, Sheffieldben mind a négy címet besöpörte. Ezek mellett nyert Európa-bajnokságot 2014-ben és 2016-ban is. Világbajnokságokon sem termett keveseb babér, és érdekes módon, ezek közül is kiemelkedik az első alkalom.

Krajnyák Budapesten, párbajtőr egyéniben lett először a világ legjobbja. Ezt követően vb-ken kilenc évig nem sikerült a dobogó legfelső fokát elcsípnie, egészen 2011-ig, amikoris Cataniában nyert. 2017-ben, Rómában, újfent megismételte sikerét, akkor duplázni tudta aranyérmeinek számát. A dél-koreai, cshongdzsui világbajnokság pedig újfent bizonyított, párbajtőr fegyvernemben harmadik helyezést ért el. A női tőrcsapattal történelmi sikert értek el, nem találtak legyőzőre a vb-n és aranyérmet nyertek. Korábban magyar vívócsapat nem lett első a sportág világbajnokságain.

Karrierje csúcspontjai, ugyanakkor, minden kétséget kizáróan a paralimpiai részvételek. Összesen hat játékokon indult, ezeken 12 érmet termelt: öt ezüst és hét bronz gyarapítja a gyűjteményét. Ezzel a mindenkori Magyar Paralimpiai Csapat legsikeresebb sportolójává vált. 2004-ben, Athénban, minden számban elődöntőzött. Egyéniben mindkétszer a hongkongi Chui Yee Yu állította meg, így a párbajtőr bronzmeccset hozta végül, a csapattal viszont döntőbe verekedte magát tőrben és párbajtőrben is. Azonban mindkétszer kikapott a hongkongiaktól a magyar válogatott, ezáltal Görögországból két ezüsttel és egy bronzzal tért haza.

A pekingi paralimpián nem rendeztek csapatversenyeket, egyéniben pedig nem jött ki jól a lépés Krajnyáknak. Tőrben a negyeddöntőben újra Yu búcsúztatta, míg párbajtőrben ugyan a legjobb négyben volt, de az utolsó két meccsén alulmaradt és a negyedik helyen zárt. E tornát követően jelentette be Beliczay Sándor, a kerekesszékes vívóválogatott szövetségi kapitánya, hogy távozik posztjáról. A 2012-es, londoni paralimpiára remekül sikerült a felkészülése, 2011-ben rengeteg versenyt nyert Zsuzsanna, az egy évvel korábbi sheffieldi sikerek abszolút bizakodásra adtak okot. Úgy tűnt, Angliában megállíthatatlan lesz, de Chui Yee Yu ehhez újfent nem járult hozzá. Tőrben az elődöntőben nyerte a hongkongi versenyző kettejük csatáját, míg párbajtőrben a döntőben kerekedett felül. A párbajtőr nyílt csapatverseny döntőjében a hongkongiak jöttek szembe, hanem az őket búcsúztató kínaiak, akik szintén túl nagy falatnak bizonyultak. Ennek ellenére a négy évvel korábbi gyengébb szereplést parádésan sikerült feledtetni két ezüsttel és egy bronzzal. 2016-ban, Rióban újra karnyújtásnyira volt Zsuzsanna ahhoz, hogy mind a négy versenyszámban érmet tudjon szerezni. A tőr egyéni elődöntőben ismét Yu jelentette a végállomást, hogy aztán a bronz viszonylag könnyedén meglegyen. Párbajtőrben viszont az ukrán Breus felülmúlta a harmadik helyért vívott asszóban. A párbajtőr csapatban a régi ismerős hongkongiak nyerték az elődöntőt, de a bronzmeccs hibátlan kárpótlásnak bizonyult, a magyar válogatott szoros meccsen, 45-44-es győzelmet aratott. A tőrcsapat elődöntőjében sikerült legyőzni Hongkongot, viszont a fináléban a jóval esélyesebb Kína magabiztos vívással lett paralimpiai bajnok.

A rémálomszerű világjárvány 2020 elején Krajnyák Zsuzsanna számításait is keresztülhúzta és a sokáig uralkodó bizonytalan helyzetet, otthoni edzésrendszert élete egyik legkomolyabb kihívásaként élte meg. A februári, egeri világkupa viadalt követően másfél év csend következett a vívótermekben szerte a világon. A magyarok a tatai edzőtáborból, éles verseny nélkül érkeztek meg a 2021-es tokiói paralimpiára. Az első három nap, a párbajtőr egyéni- és csapat, valamint a tőr egyéni versenyek során a negyeddöntőig jutott. Így utolsó mentsvárnak a tőrcsapat maradt, amely meghozta a kellő sikert, mivel szoros viadalban sikerült legyőzniük a hongkongi csapatot és bronzérmesek lettek

Mivel ez már a hatodik paralimpiája volt, egy pillanatra elgondolkodott azon, szeretné-e nekifutni még egy ciklusnak, azonban élete legfontosabb támasza, kislánya, Zselyke bíztatására 2024-ben, Párizsban tesz egy újabb próbálkozást annak érdekében, hogy a már amúgy is teljesnek mondható pályafutására egy aranyéremmel zárhassa le. De az aktív sportolói karriert követő időszakra is megvannak már a határozott tervei, szeretne visszatérni régi szerelme, a víz mellé és belefogna az evezésbe, illetve edzői képesítéssel már rendelkezik és mivel imádja a gyerekeket, így más szerepkörben térne vissza a vívóterembe. 2024-es párizsi olimpián Zsuzsa 4 kategóriában is indult. A női tőr egyéni kategóriában a tizenkétszeres paralimpiai érmes magyar vívó nagy küzdelemben maradt alul a spanyol ellenfelével szemben és az 5. helyet vívta ki magának, női egyéni párbajtőrben 13. lett, míg a női párbajtőr-csapattal a 6. helyzést harcolták ki maguknak. A női kerekesszékes tőrválogatott azonban paralimpiai ezüstérmes lett. A három éve bronzérmes, idén Európa-bajnok csapat a tíz együttest felvonultató mezőnyben a nyolc között kezdett és fölényesen, 45:19-re győzte le a franciákat, majd az elődöntőben Hongkongot is magabiztosan, 45:29-re verte. Az esti fináléban a favorit kínaiakkal találkozott a Hajmási Éva, Madarászné Mező Boglárka, Krajnyák Zsuzsanna, Veres Amarilla összeállítású magyar csapat, akik bár derekasan küzdöttek, ám végül alulmaradtak a csatában. A magyar válogatott minden dicséretet megérdemel, mert egész nap remekül teljesített, s egy helyet előrelépett a tokiói eredményéhez képest.