Hajmási

Éva Andrea

Hajmási Éva Andrea 1987. február 14-én született Budapesten. Fiatalon karatézni és jazzbalettozni kezdett, ez volt első kapcsolata a sporttal. Általános tanulmányait követően a budapesti Testnevelési Főiskola edzői szakára járt, mellette pedig idegenforgalom témában mutatott érdeklődést és tanulta is azt. Utóbbi foglalkozása kapcsán utazott 2008-ban Görögországba, ahol egy szállodában töltötte szakmai gyakorlatát. A külföldi tartózkodása alatt közlekedési balesetet szenvedett robogójával. A szerencsétlen esetet követően vesztette el bal lábát, melyet térd felett amputálni kellett.

Magyarországra történő hazatérése után, közel fél éves rehabilitációnak és kitartásának köszönhetően tanult meg újra járni. Elsődleges céljai között fogalmazódott meg, hogy teljes életet szeretne élni, újra munkába szeretne állni. A kórházban töltött napjai során nagymamája kérésére kereste fel Évát a vívók körében is méltán elismert Beliczay Sándor, aki vázolta neki a parasportágban rejlő lehetőségeket. A kulcsfontosságú találkozó elgondolkodtatta a nemrégen balesetet szenvedő lányt, aki addigra már újra munkába állt recepciósként egy budai szállodában.

Két évvel a balesetét követően tért be a Törekvés SE vívótermébe, ahol Beliczay Sándorral megkezdték a közös edzéseket és a felkészülést a versenyekre. Hamar bebizonyosodott, hogy Évában több lehetőség is rejlik, hiszen kezei nagyon gyorsak voltak, ellenfelei pedig nem tudtak mit kezdeni sok helyzetben ezzel az adottságával. Tőr és kard fegyvernemben jelentős sikereket ért el, utóbbiban Erdei Péter segített az edzésmunkák során nyolc éven keresztül, majd Navarrete Józseffel folytatta tovább a felkészülést, míg Beliczay Sándor napjainkban is jelentősen hozzájárul a parasportoló karrierjének építéséhez.

Első jelentős sikerét 2016-ban érte el, amikor nem csupán csak Európa-bajnok lett a tőr fegyvernem „A” sérültségi kategóriájában, de a Rio de Janeiro-i Paralimpiai Játékokon ezüstérmes is lett a női tőrcsapattal. A parasport mozgalom legrangosabb versenyén elért eredmény még kiemelkedőbb volt annak fényében, hogy élete első paralimpiáján vett részt. A számos világkupán és nemzetközi megmérettetésen elért remek sporteredmények halmozódtak a magyar vívóhölgynél. Karrierjének újabb nagy mérföldköve 2018-ban, sportágának világbajnokságán történt meg. A női tőrcsapat tagjaként felülmúlták a kínai ellenfeleiket a döntőben, így hazánk sporttörténelmében először nyert vívócsapat aranyérmet a vb-n

Azonban a tanulmányival nem hagyott fel, a Kodolányi János Főiskola turizmus szakán sikeres államvizsgát tett 2018-ban. A vívás mellett az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) három éves projektjében tevékenykedett, melyben szerepköre a szabadidősport hirdetése és fejlesztése volt az elmaradott térségeken. Napjainkban az ERFO Kézmű Főkefe cégnél tevékenykedik a kommunikációs osztályon.

A világjárvány következtében elhalasztott tokiói paralimpián Hajmási Éva is képviselte országunkat. Remek egyéni szereplésével női tőr és kard „A” sérültségi kategóriában negyedik helyezettként végzett. Érdemeit a női tőrcsapattal megszerzett bronzéremmel még tovább tudta gyarapítani.

Hajmási Éva 4 versenyszámban is képviselte hazánkat 2024-ben a párizsi olimpián (női tőr-csapat, női párbajtőr-csapat, egyéni kard és egyéni tőr). Kard egyéni elődöntőjében a Törekvés SE vívója hatalmas küzdelemben maradt alul az első kiemelt lengyellel szemben. Évi a vígaszágon még bejuthatott volna a bronzért folytatott mérkőzésre. A magyar paralimpikon kikapott a negyedik körben, ezáltal nem jutott tovább a bronzért folyó küzdelembe és ötödik helyen végzett. Bár a női egyéni tőr versenyszám vigaszágán alulmaradt és 9. helyen végzett, a tőr csapat brillírozott a páston, hiszen egészen az ezüst éremig küzdötték magukat. A három éve bronzérmes, idén Európa-bajnok csapat a tíz együttest felvonultató mezőnyben a nyolc között kezdett és fölényesen, 45:19-re győzte le a franciákat, majd az elődöntőben Hongkongot is magabiztosan, 45:29-re verte. Az esti fináléban a favorit kínaiakkal találkozott a Hajmási Éva, Madarászné Mező Boglárka, Krajnyák Zsuzsanna, Veres Amarilla összeállítású magyar csapat, akik bár derekasan küzdöttek, ám végül alulmaradtak a csatában. A magyar válogatott minden dicséretet megérdemel, mert egész nap remekül teljesített, s egy helyet előrelépett a tokiói eredményéhez képest. A csapat a női párbajban a 6. helyet küzdötte ki magának.