dr. Fuchs

Jenő

A londoni olimpián 1908-ban bemelegítésként Magyarország 9:0-ra győzte le Németországot, dr. Fuchs két győzelmet tett hozzá. Az elődöntőben Olaszország ellen 11:5, dr. Fuchs két sikerrel rendelkezett, két veresége mellett. A döntőben Magyarország 9:7-re verte Csehországot, Fuchsot háromszor hirdethették győztesnek. A magyar kard első bajnokcsapata: dr. Fuchs, dr. Gerde, dr. Tóth, dr. Földes és Werkner. Az egyéni verseny nyolcas döntőjébe öt magyar került, köztük ketten, akiket a csapatversenyekre még csak nem is neveztek (egyikük Szántay volt, az az évi magyar bajnok…) A döntőben Fuchs valamennyi ellenfelét legyőzte, vagy még sem… Az akkori szabályok szerint a vívóidő nyolc percig tartott. Ha ennyi idő alatt a mérkőzés nem dőlt el, mindkét vívót vesztesnek tekintették. A dr. Fuchs – von Lobsdorf (Csehország) asszóban pontosan ez történt, Fuchs így gyűjtötte be egyetlen vereségét. Sokáig Zulavszky volt az egyedüli veretlen, de Fuchs őt is megfogta. A végén tehát ők ketten újra vívtak az első helyért – egy tusra. Sokáig nem történt semmi, aztán Zulavszky támadott, de Fuchs elővágása tisztán ült. Akkoriban mechanikusan, több csellel támadtak, ő abba támadott bele. A kardvívás első magyar egyéni olimpiai bajnoka dr. Fuchs Jenő 21 győzelmet aratva – három vereség mellett - szabadtéren, salakon. VII. Edward király is meghívta az udvarába.

A két olimpia között dr. Gerde Oszkár és dr. Fuchs Jenő életében a legérdekesebb esemény kettejük párbaja volt. A Nemzeti Vívó Club egyik versenyén épp dr. Gerde zsűriskedett akkor, amikor Fuchs klubja, az MTK (London után két évet vezette a vívóikat) mérkőzött. Fuchsnak nem tetszett olimpiai bajnok csapattársa, dr. Gerde egyik döntése, ezért felelősségre vonta. Vitájuk párbajba torkollott. Gerde hat centiméteres könnyű sebet ejtett Fuchson, a párbajt erre megszüntették, de a felek nem békültek ki. Nemsokára bíróság elé álltak, ahol mindkettőjüket négy-négy nap államfogságra ítélték. A két bajnok a váci börtönben töltötte le büntetését. Az államfogház volt az elzárás legenyhébb formája: az elítélt a saját ruhájában volt a büntetés-végrehajtási szervezet ideiglenes lakója, nem volt köteles dolgozni, csak estére zárták a cellájába, hozathatott magának ebédet, igaz csak napi fél liter bort rendelhetett.

1912-re a csapat zöme már kialakult, a próbaversenyt már levívták (Werkner győzött), amikor egy edzésen hirtelen felbukkant az olimpiai bajnoki címvédő, a hivatalosan már visszavonult Fuchs. A következő összejöveteleken a maga szokott kiszámíthatatlan stílusában oktatta a magyar mezőnyt, fikarcnyi kétséget sem hagyva a felől, hogy esélyt kell kapnia a két londoni aranya megvédésére. A stockholmi olimpián 1912-ben a kardcsapatok versenyében először Ausztria volt az ellenfél. A 10:6-os győzelemből dr. Fuchs Jenő jócskán kivette a részét: mind a négy ellenfelét legyőzte, majd Németország ellen (13:3) hármat. A mérkőzés érdekessége, hogy a későbbi olimpiai bajnok dr. Fuchs itt szenvedte el első (és a csapatversenyek során egyetlen) vereségét, Schwarz volt a tettes. Olaszország ellen (11:5) dr. Fuchs ismét százszázalékosan teljesített. Következhetett a döntő, Ausztria nem volt könnyű ellenfél – 5:5-ig, mert utána már sorra jöttek a magyar győzelmek, 11:5-ig. A győztes csapat: Berti László, dr. Földes Dezső, dr. Fuchs Jenő, Gerde Oszkár dr., Mészáros Ervin, Schenker Zoltán, dr. Tóth Péter, Werkner Lajos. Egyéniben a történelem ismételte önmagát: hat győzelemmel lett első, a döntőben csak csapattársa, a 32 évesen olimpiai újonc, Schenker volt képes győzedelmeskedni felette. Sokáig mégis úgy tűnt, hogy a verseny a két veretlen, Békessy és Mészáros között dől el. Mészáros legyőzte Békessyt, de váratlanul kikapott Tóthtól, majd Fuchstól is. A verseny a 21. csörtében dőlt el az egy-egy vereséggel álló Békessy és Fuchs között. A címvédő leiskolázta ellenfelét, megszerezve ezzel a második egyéni bajnoki címét (így a két csapatbajnoki címével együtt összesen négy aranyérmet őrizhetett!). Mai szóval élve élen „söprés” történt: 1. dr. Fuchs, 2. Békessy, 3. Mészáros, 4. Schenker. Ezzel dr. Fuchs nevéhez fűződik a magyar kard hegemónia kialakulása. A stockholmi olimpián először fordult elő, hogy az első három helyen magyar versenyző végzett. A svédeknek csak két piros–fehér–zöld lobogójuk volt, az osztrák–magyar követségen viszont csak fekete–sárga zászlókkal rendelkeztek. A már-már kínossá váló helyzetet dr. Muzsa Gyulának, a NOB magyar tagjának előrelátása oldotta meg, amikor diadalittasan mutatta fel a nála őrzött koronás címeres zászlót…

1928-ban sikertelenül próbálkozott a visszatéréssel, de a közel negyedszázados sportpályafutása alatt – az olimpiákon kívül – mindössze tizenhárom hivatalos versenyen indult. Dr. Fuchs Jenő az egyik legkülönösebb magyar olimpikon, a sportért élő-haló, a versenyektől viszont tudatosan távolmaradó olimpiai bajnok. Magyar bajnokságot sosem nyert, általában el sem indult azokon. Az utolsó magyar all-round sportemberek egyike, aki az atlétikától kezdve az evezésen át a bobsportig szinte kipróbálta magát, evezésben is volt magyar bajnok.

Az első világháború idején nem katonáskodott, a Ferenc József-rend lovagkeresztjével kitüntetett tartalékos ezredorvos volt. A II. világháború alatt, mint zsidó származású olimpiai bajnok mentességet kapott, azaz munkaszolgálatot sem teljesített. A Tőzsdeindex, Börsenindex (1935–1944), a Budapesti Áru és Értéktőzsde Hivatal Árjegyző Lapjának (1945–1948), a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Hirdetményeinek Tárjának szerkesztője (1945–1948) volt. Fuchs Jenő a tőzsde bezárása után nyugdíjba vonult, élete utolsó éveinek nagy részét siófoki nyaralójában töltötte. Miután villáját államosították, visszaköltözött Budapestre. A fővárosban hunyt el, a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003). Siófoki otthonának falát emléktábla jelzi. 1981-ben a Zsidó Sporthírességek Csarnoka tagjává választották. 2017-ben készült el az életét bemutató a Fuchs Jenő: az első ember c. film (rendező: Czinke Gyula).