Szabó

István

Gyöngyösön született, mivel édesapja kertészeti technikumban tanított, és szakfelügyelő is volt, gyakran helyezték át egyik állásból a másikba. Éltek Békésen, majd Szegeden, tízéves korában pedig Gödöllőre költöztek. Az általános iskolában először a labdarúgás érdekelte, egy évig járt a Vasas edzéseire, de egy alkalommal úgy megrúgták, hogy a jobb térde utána sosem lett teljes értékű, azzal a lábbal többé nem tudott rúgni. A kézilabdát tanárának, Lencsés Rezsőnek köszönhette, akinél szinte mindenkinek játszania kellett az iskolai bajnokságban. Lelkesedése megmaradt a Török Ignác Gimnáziumban is, ahol ugyancsak nagy sportélet volt Sándor Iván testnevelő vezetésével. A kézilabda mellett rendszeresen kosarazott és röplabdázott is, atlétikában Pest megyei bajnok lett ötpróbában (200 és 1000 méteres futás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, távolugrás), az országos diákbajnokságon ötödikként végezett.

A Testnevelési Főiskolára nehéz volt bejutni, de neki sikerült, 1963-ban Budapest I. osztályában szerepeltek a főiskola férfi kézilabdázói, abban az együttesben még csak kiegészítő ember volt a jobb szélen, balkezes lövőként. 1964-ben feljutottak az NB II-be, a BEAC pedig kiesett az NB I-ből, melynek edzője, Kolos Ferenc a két ajánlat közül a TF-et választotta, és szinte éjjel-nappal foglalkozott velük, 1965-ben ugyan kiestek, de 1966-ban visszakerültek az NB I-be. 1967-től egészen 1978-ig játszott az élvonalban, közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, majd az előbb Szotyori György, később Kolos Ferenc, Pfeiffer János, Horváth Jenő és Adorján János vezette a Budapesti Spartacushoz igazolt, amellyel nemcsak stabil élvonalbeli csapat maradtak, de 1973-ban bajnoki címet is szereztek. 1967-ben az akkori szövetségi kapitány, Albrecht Miklós behívta a keretbe, két világbajnokságon és az 1972-es müncheni olimpián is nyolcadik lett a nemzeti együttessel. Az új kapitány, Faludi Mihály már nem számított rá, és 1978-ban vissza is vonult.

A Spartacusban a szakosztály főnöke, Bácskai Károly egyik napról a másikra felkérte, hogy vegye át a szövetkezet élvonalbeli női csapatának irányítását, amire rövid gondolkodás igent mondott, és egészen 1992-ig ült a csapat kispadján. Az első évben harmadikok voltak, majd hosszú évekig tartották második helyüket az akkor verhetetlennek számító Vasas mögött. Egészen 1983-ig kellett várniuk az első bajnoki címre, majd 1986-ban sikerült megismételniük. Közben Csík János másodedzője lett a női válogatottnál, majd az ő távozását követően a nemzeti együttest is irányíthatta. Tizenöt évig volt a Spartacus edzője, tevékenységének elismeréséül megkapta a mesteredzői kitűntetést. 1989-ben Elekes Csilla és Kiss Éva távozása, valamint Rácz Mariann országváltási ügye után a magyar válogatott lektőre került, kiesett a B-világbajnokságból és lecsúszott a harmadosztályt jelentő C-világbajnokság mezőnyébe, ekkor került Szabó István helyére Laurencz László.

1992-ben a gödöllői egyetem testnevelési tanszékére került, melynek volt egy NB I/B-s férfi csapata. Csak a megyéből tudtak igazolni, de a második évben így is harmadikként végeztek. "Egy gyömrői meccsünkön az ifiknek is játszaniuk kellett, a bírók teljesen elengedték a meccset, mire én megjegyeztem: miért hagyjátok ezt a lökdösődést, közben össze-vissza csaltok. Soha nem voltam edzőként eltiltva, mégis fél évre „elmeszeltek”. Mindenki rajtam nevetett, hiszen egyidejűleg többszörös visszaesőket legfeljebb 1-2 meccsre vontak ki…" Eközben életében első helyre került a teniszoktatás, amatőrként kezdte, de az egyetem jóvoltából évről évre elmehetett a teniszedzők továbbképzésére. Nyugdíjasként még öt évig folytatta, 2013-ban kezdődött izomsorvadásos betegsége. Gödöllőn él, két unokája van, akik futballoznak.

• olimpiai 8. (1972) • világbajnoki 8. (1970) • magyar bajnok (1973) • Magyar Kupa (MNK)-győztes (1970)

• https://jochapress.hu/szabo-patyi-hetvenot-eves-lett/ • https://jochapress.hu/latogatoban-szabo-patyi-istvannal/ • Facebook • Arcanum