Pest megyei bajnok volt ötpróbában
Szabó István Gyöngyösön született, mivel édesapja kertészeti technikumban tanított, és szakfelügyelő is volt, gyakran helyezték át egyik állásból a másikba. Éltek Békésen, majd Szegeden, tízéves korában pedig Gödöllőre költöztek. Az általános iskolában először a labdarúgás érdekelte, egy évig járt a Vasas edzéseire, de egy alkalommal úgy megrúgták, hogy a jobb térde utána sosem lett teljes értékű, azzal a lábbal többé nem tudott rúgni. A kézilabdát tanárának, Lencsés Rezsőnek köszönhette, akinél szinte mindenkinek játszania kellett az iskolai bajnokságban. Lelkesedése megmaradt a Török Ignác Gimnáziumban is, ahol ugyancsak nagy sportélet volt Sándor Iván testnevelő vezetésével. A kézilabda mellett rendszeresen kosarazott és röplabdázott is, atlétikában Pest megyei bajnok lett ötpróbában (200 és 1000 méteres futás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, távolugrás), az országos diákbajnokságon ötödikként végezett.
A tanár megkérdezte, honnan jöttem, mire azt válaszoltam, hogy otthonról. Szemtelenségnek vehette a választ, mert két hatalmas pofonnal jutalmazott, a nevemet pedig Szatyira rövidítette. Egy nagyon kedves testnevelő tanárom egyszer Szatyi helyett Patyit mondott, ami rajtam ragadt, és mikor Kiss Szilárddal együtt vettek fel bennünket a TF-re, ő is „honosította” a Patyi nevet. Ezért mindmáig így ismer a magyar kézilabdás társadalom, sokan nem is tudják, hogy Szabó István a nevem.
“„
Egy évtized a magyar élvonalban
A Testnevelési Főiskolára nehéz volt bejutni, de neki sikerült, 1963-ban Budapest I. osztályában szerepeltek a főiskola férfikézilabdázói, abban az együttesben még csak kiegészítő ember volt a jobb szélen, balkezes lövőként. 1964-ben feljutottak az NB II-be, a BEAC pedig kiesett az NB I-ből, amelynek edzője, Kolos Ferenc a két ajánlat közül a TF-et választotta, és szinte éjjel-nappal foglalkozott velük, 1965-ben ugyan kiestek, de 1966-ban visszakerültek az NB I-be. 1967-től egészen 1978-ig játszott az élvonalban, közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, majd az előbb Szotyori György, később Kolos Ferenc, Pfeiffer János, Horváth Jenő és Adorján János vezette Budapesti Spartacushoz igazolt, amely nemcsak stabil élvonalbeli csapat maradt, de 1970-ben Magyar Kupát nyert, majd 1973-ban bajnoki címet szerzett. 1967-ben az akkori szövetségi kapitány, Albrecht Miklós behívta a keretbe, két világbajnokságon és az 1972-es müncheni olimpián is nyolcadik lett a nemzeti együttessel. Az új kapitány, Faludi Mihály már nem számított rá, és 1978-ban vissza is vonult.
Bajnoki címeket nyert a Spartacusszal
A Spartacusban a szakosztály főnöke, Bácskai Károly egyik napról a másikra felkérte, hogy vegye át a szövetkezet élvonalbeli női csapatának irányítását, amire rövid gondolkodás után igent mondott, és tizenöt évig, 1992-ig ült a csapat kispadján. Az első évben harmadikok voltak, majd hosszú évekig tartották második helyüket az akkor verhetetlennek számító Vasas mögött (1979-ben, 1980-ban, 1981-ben és 1984-ben is ezüstérmesek lettek). Egészen 1983-ig kellett várniuk az első bajnoki címre, majd 1986-ban sikerült megismételniük. A Magyar Kupában is a csúcsra jutottak: 1988-ban győzedelmeskedtek a sorozatban. Nemzetközi szinten is sikeres volt edzőként, hiszen 1981-ben megnyerte a KEK-et a Spartacusszal, egy évvel később pedig döntőzött ebben a sorozatban. Közben Csík János másodedzője lett a női válogatottnál, 1980-tól nyolc éven át tevékenykedett ebben a szerepkörben. Tevékeny részese volt az együttes 1982-es, hazai közönség előtt kivívott vb-ezüstérmének. 1989-ben szövetségi kapitánynak nevezték ki, ám Elekes Csilla és Kiss Éva távozása, valamint Rácz Mariann országváltási ügye után a magyar válogatott lejtőre került, kiesett a B-világbajnokságon, és lecsúszott a harmadosztályt jelentő C-világbajnokság mezőnyébe, ekkor került Szabó István helyére Laurencz László.
A kézilabda után teniszt oktatott
Az 1989-ben mesteredzői címmel kitüntetett szakember 1992-ben a gödöllői egyetem testnevelési tanszékén kapott állást, ahol egészen 2014-ig tanított. Az egyetem NB I/B-s férficsapatát egy ideig az oktatói munkájával párhuzamosan edzette. Noha csak a megyéből tudtak igazolni, a második évben így is harmadikként végeztek. „Egy gyömrői meccsünkön az ifiknek is játszaniuk kellett, a bírók teljesen elengedték a meccset, mire én megjegyeztem: miért hagyjátok ezt a lökdösődést, közben össze-vissza csaltok. Soha nem voltam edzőként eltiltva, mégis fél évre »elmeszeltek«. Mindenki rajtam nevetett, hiszen egyidejűleg többszörös visszaesőket legfeljebb 1-2 meccsre vontak ki…” Eközben életében első helyre került a teniszoktatás, amatőrként kezdte, de az egyetem jóvoltából évről évre elmehetett a teniszedzők továbbképzésére. Nyugdíjasként még öt évig folytatta, 2013-ban azonban izomsorvadásos betegséget diagnosztizáltak nála. Gödöllőn él, két unokája van, mindketten futballoznak.
Forrás
• https://jochapress.hu/szabo-patyi-hetvenot-eves-lett/
• https://jochapress.hu/latogatoban-szabo-patyi-istvannal/
• Facebook
• Arcanum