Csík

János

Csík János Orosházán járt általános iskolába, ahol Farkas István személyében kiváló testnevelőhöz került. Nagyon jó alapokat kapott, miközben szinte minden, elérhető sportágba belekóstolhatott. Szegeden, a Textilipari Technikum kollégista tanulójaként Zsedényi Istvánné lett a testnevelő tanára. „Ott azért már a jobb kézisek közé tartoztam, de azért annyira nem voltam jó, hogy kiemelten kezeljenek” – emlékezett vissza. A fordulatot a Testnevelési Főiskolára történő felvétele hozta meg, egykori tanára, Kolos (Klein) Ferenc figyelt fel rá, kihívta a tanévnyitón a többiek közül, és néhány próbadobást követően kijelentette: te kézilabdás leszel. Az 1966-os tavaszi-őszi bajnokság félidejében a felvételi miatt erősítés érkezett, így a TF csapata visszakerült az élvonalba. A főiskolán eltöltött két esztendővel a háta mögött már a válogatottba is behívást kapott az akkori kapitánytól, Albrecht Miklóstól. Ózdon, a Kohász Kupa nevű nemzetközi tornán volt először tagja a nemzeti együttesnek. Összesen 35-ször lehetett válogatott, ez idő alatt eljutott az 1970-es világbajnokságra és az 1972-es olimpiára is, mindkét tornán nyolcadik lett a nemzeti együttessel. Még 1969-ben, a diplomája megszerzését követően a TF-től a Vasasba igazolt.

A Vasasnál kezdődött az edzői karrierje is, ahol kezdetben a fiatalokkal foglalkozhatott. A krónikák szerint pénzfeldobás döntött arról, hogy Csík János végül a női vonalra került. „Emlékszem, a toborzásokat követően sem túl sokan, összesen tizennyolcan jöttek edzésre, de ebből a legelső csoportból is eljutottak ketten – Koczák Edit és Lantos Tünde – a felnőttek csapatáig.” A felnőttek edzője azután lett, hogy Fleck Ottó és a játékosok már három, egymást követő évben bajnokságot nyertek, és megtört a játékuk, hazai pályán elvesztették a legnagyobb rivális Veszprém elleni rangadót, így ősszel már ők számítottak esélyesebbnek. Ekkor vitték fel Csíkot a felnőttekhez, ahol azután sikerrel debütált. A Veszprémmel szembeni visszavágót idegenben úgy nyerték meg, hogy a két legjobb játékosuk, Sterbinszky Amália és Fleckné Babos Ágnes nem léphetett pályára. Végül övék lett az aranyérem; a Vasassal pedig 1975-től megszakítás nélkül hétszer nyert bajnokságot.

A fővárosiakat öt időszakban összesen 12 évig vezette, tíz bajnoki cím mellett hat Magyar (Népköztársasági) Kupát nyert, 1978-ban és 1979-ben pedig BEK-döntős volt a csapattal. A Vasas női csapatával nyert tíz bajnoki címével csúcstartó a honi kézilabdázásban. Nála több bajnoki elsőséget senki sem ért el még – beleértve a férfivonalat is – edzőként a magyar élvonalban. 1981-ben távozott a Fáy utcából, a magyar női válogatott szövetségi kapitánya lett, egészen 1986-ig töltötte be ezt a pozíciót, majd 1997-ben ismét visszatért a válogatotthoz. A női együttest az 1982-es hazai világbajnokságon ezüstéremig vezette, az 1997-es, németországi vb-n kilencedik lett a csapat. Edzői pályafutásának elismeréseként 1981-ben megkapta a mesteredzői címet. A folytatásban dolgozott a Borsodi Bányásznál, az osztrák Hypónál, Horton, az Elektromos SE-nél, Kuvaitban, a Budapesti Spartacusnál, Gyöngyösön, Vácon és Egerben is. 1989 komoly fordulópontot jelentett az életében, lehetőséget kapott a férfiválogatottnál is, amelynek tagjai 1990-ben világbajnokságon szerepelhettek. A férfiaknál 1989–1990-ben tevékenykedett kapitányként, 1990-ben Csehszlovákiában a hatodik helyre futott be a csapattal a vb-n. 1997-ben, Nyíregyházán a férfi főiskolai válogatottal világbajnokságot is nyert. Hat évig egy budapesti főiskolán vezette a testnevelési tanszéket, majd 2007-ben nyugdíjba vonult. Már sokszor abba akarta hagyni az edzősködést is, de mindig közbejött valami, így került a másodvonalbeli Gyöngyösre is. Átadta a kispadot Rosta Istvánnak, de csak néhány hétig pihengetett, már jött a Vác hívása, amellyel szintén a legjobbak közé jutott. Onnan Egerbe került szaktanácsadónak, majd inkább megtették edzőnek – egy év múlva ott is feljutottak a legjobbak közé. 2014-ben a Vasashoz hívták, a negyedik rábeszélésre elvállalta a feladatot. Az edzősködéssel végül hetvenévesen felhagyó legendás szakember 2024 februárjában megkapta az Orosházi Kézilabda Baráti Kör életműdíját.

• Arcanum • https://jochapress.hu/csik-janos-70-eves/ • Nemzeti Sport, 2021. december (119. évfolyam, 341-354. szám) 2021-12-20 / 345. szám