Fenyő

András

Fenyő András ifjú éveiben az ökölvívással is próbálkozott, de igazán a kézilabdában tudta kamatoztatni azt, hogy balkezes volt. Őstehetségnek tartották, 1960-ban igazolt a Honvédhoz, gyors, dinamikus és bátor játékstílusa miatt hamar óriási népszerűségre tett szert csapattársai és a szurkolók körében egyaránt. Talán azért maradt meg mégis kevésbé az emlékezetben, mert nen igazán élt sportolóhoz méltó életet, dohányzott és az alkoholt sem vetette meg, zsenialtása azonban tagadhatatlan volt. Pályafutásának egyik legfontosabb állomása az 1964-es világbajnokság volt Csehszlovákiában, amelyen a magyar csapat ugyan csak nyolcadikként zárt, ő azonban a torna gólkirálya lett. Klubjában kulcsjátékos volt, hatszor ünnepelhetett magyar bajnoki címet, kétszer magyar kupagyőzelmet, és 1965-ben gólkirályi címet szerzett az NB I-ben.

1966-ban a Honvéddal a Bajnokcsapatok Európa-kupájában ezüstérmes lett, csak a fináléban tudta megállítani a keletnémet SC DHfK Leipzig. A magyar nemzeti csapatban 89 alkalommal léphetett pályára, további két világbajnokságon vett részt, 1967-ben, Svédországban és 1970-ben Fraciaországban egyaránt nyolcadik helyen végzett a válogatottunk. 1968-ban harmadmagával, Kovács Lászlóval és Marosi Istvánnal meghívást kapott az először összeállt világválogatottba, amely a csehszlovák szövetség fennállásának ötvenedik évfordulóján játszott gálameccset. Unokaöccse, Fenyő Kálmán is válogatott kézilabdázó lett. Visszavonulása után teljesen eltűnt a sportágból, életének tragédiájáról keveset tudni, legközelebb akkor érkezett hír felőle, amikor a Nemzeti Sport 1990. augusztusában szűkszavúan közölte a halálhírét. Még ötvenéves sem volt.

• 3x világbajnoki 8. (1964, 1967, 1970) • Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)-2. (1966) • 6x magyar bajnok (1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1968) • 3x Magyar Kupa (MNK)-győztes (1964, 1967, 1968) • világválogatott (1968) • a magyar bajnokság gólkirálya (1965)

• kezitortenelem.hu / Éliás Gábor