dr. Konorót

Gyula Szilveszter

Konorót Gyula középiskolás és egyetemista korában sok sportot kipróbált; atletizált, belekóstolt a legtöbb labdajátékba, télen sízett és jégkorongozott. Fő sportága azonban a gyeplabda lett. Egyesületi szinten 1929-től 1944-ig az AHC, 1945-től 1949-ig a BKE, 1951-től 1955-ig a Bp. Építők gyeplabdázója és jégkorongozója volt. Gyeplabdában 1933-ban, 1934-ben, 1944-ben és 1949-ben magyar bajnoki címet szerzett, 1934-től 1957-ig 18-szor szerepelt a magyar válogatottban. 1936-ban Kormos néven a magyar gyeplabda csapat fedezeteként részt vett berlini olimpián. Mind a négy mérkőzésen szerepelt és a belgák elleni találkozón ő szerezte a magyar csapat egyetlen és a győzelmet is jelentő gólját.

1949-ben Konorót Gyula alapította meg a Bp. Építők gyeplabda- (és jégkorong-) szakosztályát, s mint szaktanácsadó kilenc bajnoki címhez segítette a csapatot. 1970-től 1980-ig a Nemzetközi Gyeplabda Szövetség (FIH) tagja, technikai bizottsági tag; a Magyar Gyeplabda Szövetség (MGYSZ) elnöke, a Testnevelési Főiskolán a középfokú edzőképzés vezetője volt.
Mindkét fia (Ferenc és Gábor) válogatott gyeplabdázó lett. A magyar gyeplabdázás emblematikus figuráját Dr. Gyeplabda néven is ismerték. A Magyar Gyeplabda Szövetség 1991-ben a sportág fejlesztése érdekében létrehozta a Dr. Konorót Gyula Emlékalapítványt.

A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben szerzett bölcsészdoktori címet. Földrajz-történelem szakos tanári diplomájához megszerezte a Közgazdaságtudományi Egyetemen a közgazdasági tanári oklevelet. A budapesti I. István Gimnáziumban a tanári életpálya szinte minden lépcsőfokát megjárta. Volt helyettes, kinevezett tanár, igazgatóhelyettes, majd igazgató. 1951-től 1956-ig az oktatásügy irányításában is részt vett, mint a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője.